A megfázás okairól kicsit másképpen
- Dátum: 2017.11.27., 19:52
- hitrendszer, immunrendszer, megfázás, meghűlés, nátha, vírus
A hasfájás után talán a nátha az első betegség, amivel már gyermekként megismerkedik mindenki. Mindannyian ismerjük a tüneteit. Tulajdonképpen az ezeket okozó vírusos megbetegedéseket hívjuk összefoglalóan megfázásnak. Lássuk, hogy a vírusokon kívül mi járul még hozzá a megfázáshoz?
A megfázás, nátha tüneteit leggyakrabban az ún. rhinovírusok okozzák. De ha vírusoktól leszünk, betegek, akkor nem is attól, hogy szabadon van a torkunk, vagy fázunk, esetleg leizzadva hideg ér minket. No de akkor az előbb felsoroltaktól miért óvott mindig anyánk, és ha mégis megtörtént, hogy így fáztunk meg, miért lettünk TÉNYLEG betegek?
A dolog nagyon egyszerű. A különböző kórokozókkal immunrendszerünk veszi fel a harcot. Az immunsejtek a testfolyadékokban, nyálban, vérben „közlekednek”. A hidegnek kitett területeken az áramlás lassabb, így az immunsejtek nehezebben jutnak el az ilyen helyekre, s a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe és betegítik meg az embert. Ez tehát valóban elősegíti a fertőzés kialakulását ugyanúgy, ahogy más, immunrendszert gyengítő folyamatok (stressz, vitaminhiány, dohányzás, stb).
Hasonlóan meghatározó azonban maga a tudat is, hogy ez így „nem jó”. A hitrendszerünkben az szerepel, hogy aki sál nélkül megy ki hidegben, annak fájni fog a torka, így az elme kicsit rá is segít, hogy kialakuljon a betegségállapot. Tudat alatt mindenki meg akar felelni az elvárásoknak. Az elvárás pedig itt az, hogy ettől megbetegedjünk. Tehát érdekes módon gyakran némi pszichoszomatikai komponens is társul a megfázásunkhoz. A különböző hitrendszerek hatása nagyon jelentős, a szoktatáson túl ez is hozzájárul ahhoz, hogy más kultúrákban azonos körülmények nem ugyanazt a reakciót vátják ki az egyébként azonos testfelépítésű emberekből.
Gondoljunk csak az oroszországi gyerekekre, akik a hóban fürdenek iskolaszünetben! Ezt a hitrendszert módosítani tudatos odafigyeléssel, önmagunkon végzett hosszas munkával tudjuk. Amíg meggyőzzük magunkat és végképp tudatosítjuk, hogy a hideg beköszönte, a heves szél, nem okoz feltétlenül meghűlést, célszerűbb inkább a lehetséges fizikai megelőzésre (megfelelő öltözék és vitaminbevitel), illetve a megfelelő kezelésre koncentrálni.
A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai
Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Fényvédők, smink, napsütés
A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?
Létezik krónikus napfényhiány
A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?
Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?
Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?