Menü

Így kerülheted el a rossz leheletet

A rossz lehelet meglepően gyakori probléma, ami különböző okokból jöhet létre. Lehet csupán átmeneti, de a tartósan rossz lehelet a lakosság mintegy harmadánál fordul elő, ezért érdemes felhívni ré a figyelmet, hiszen akár súlyos, általános megbetegedés is meghúzódhat a háttérben.

Leggyakrabban az átmeneti rossz lehelettel találkozunk, amit jellegzetes szagú élelmiszerek (hagyma, fokhagyma) elfogyasztása után a fogak közt megrekedt kis ételmaradékok okoznak. A dohányzás önmagában is jellegzetes lehelettel jár, de a dohányzás következtében kialakuló szájszárazság egyébként is súlyosbíthatja a helyzetet, hiszen a természetes „átöblítési” mechanizmus kiesik, ezért könnyebben képződnek lepedékek. Természetesen ugyanez igaz a vízhajtó szedése, a túlzott sófogyasztás, vagy az alacsony folyadékbevitel esetén is. Sőt, a reggeli rossz lehelet oka is az éjszaka során csökkent nyáltermelődés miatti szájszárazság.

Mivel a kellemetlen szájszagot elsősorban a szájüregi mikroorganizmusok által lepedékekben található ételmaradékok lebontása okozza. Ezek a mikroorganizmusok természetesen is jelen vannak a szájüregben. Legnagyobb számban a nyelven találhatóak, ezért nagyon fontos, hogy fogmosáskor a nyelvünket is mindig tisztítsuk. A legtöbb fogkefének már nem csak a sörtés oldala használható, hanem annak hátoldala is. Az ott kialakított barázdák ideálisan tisztítják a nyelvet. Ha a fogkefénken ilyen nincs, és sima a fej másik oldala, akkor a tisztításhoz felhelyezzük a fogkefe sörtéit keresztben nyelvünkre és forgató mozdulattal, a sörtékkel „leseperjük” a nyelvet. Még a szájhigiénére egyébként adó embereknél is sokszor elmarad a nyelv ilyetén tisztítása, pedig ez a szájszag leggyakoribb oka. A 80-as években a fogmosás oktatásakor ugyanis ere nem fektettek hangsúlyt, még a fogselyem használata sem volt elterjedt hazánkban, ezért a ma középkorú népesség nagy százaléka nem ismeri a helyes fogmosás folyamatát, szájhigiénéje hiányos.

A napi rendszeres (min 2/nap, 3 percnél tovább tartó) fogmosás, fogselymezés, nyelvtisztítás hiányában így gyulladás, fogágybetegség alakul ki, ami még jóval azelőtt, hogy panaszt okozna, szinte uralhatatlan rossz lehelettel hívja fel magára a figyelmet. Érdemes ere figyelnünk, hiszen a látszólag ép fogak mellett tisztíthatatlan zugok, tasakok fejlődnek, melyek először az ínyszélt, majd annak összes szövetét, végül a fogakat körülvevő fogmeder csontját érintik, és súlyos esetben a fogak megmozdulásához vezethetnek. Ezért aztán ne szégyelljünk segítséget kérni fogorvosunktól, ha mi magunk nem tudunk úrrá lenni a kellemetlen szájszagon!

Bár a tartósan fennálló rossz leheletnek leggyakrabban a felszaporodó, kénhidrogéneket termelő baktériumok okozzák, a fentebb említett fogászati megbetegedés mellett súlyosabb általános kórkép is állhat a hátterében (tüdő-, máj- és vesebetegségek, cukorbetegség, de akár rák is.) Ezért a fogorvosi kezelés mellett előfordulhat, hogy más szakorvos bevonására is szükség lehet. A fogorvos meg tudja mondani, hogy fog eredetű-e a problémánk, meg tudja-e oldani, vagy további vizsgálatokat tart szükségesnek. Ha tehát nem lenne elég, hogy nincs az a sűrű fogmosás, vagy cukorka, szájspray, ami huzamosabb ideig biztosítaná a kellemes leheletet, akkor gondoljunk erre is!

Ilyenkor az emberek fejében két fő gondolat fordul meg általában. Egyrészt az, hogy ez ciki, ilyesmivel miért mennék fogorvoshoz. Másrészt pedig a mit tudna ő csinálni ezzel gondolat. Mindkettő hibás. A fentebb részletezett okok miatt el kell mennünk orvoshoz. És igen, segíteni is tud. Ha ínygyulladásunk van, enyhe esetben otthoni használatra ad ecsetelőt, súlyosabb esetben mechanikailag kitisztítja a fognyaknál lévő tasakokat, megszabadítva minket a könnyen bomlásnak induló ételmaradékok „búvóhelyétől”, megmentve azt a későbbi kihullástól. Ha pedig úgy ítéli meg, hogy nem fogászati probléma okozza a szájszagot, akkor javaslatot tesz, hogy milyen másik orvost érdemes felkeresnünk. Csodálatos, hogy külön szűrővizsgálat nélkül fény derülhet ilyesmire, nem? Egyszerűen csak figyelnünk kell a jelekre, és keresni a miérteket.

Mivel az esetek több, mint két harmadában a nem megfelelő szájhigiéne miatt alakul ki a rossz lehelet, ezért első körben az alapos fogmosásra(3 percig tartó, alapos fogmosásra min. napi kétszer szükség van!), nyelvtisztításra és a megfelelő folyadékbevitelre (kb napi 2,5-3 l) helyezzük a hangsúlyt.

Spirulina alga – a legújabb „csodaszer”

Az algák rengeteg területen lehetnek hasznosak, felhasználjuk őket a biotechnológiában, energianyerés céljából, de még a gyógyászatban is.

Ez zsír!

A zsír a barátunk. Hallani gyakran. Mondjuk én azért ezt így soha nem jelenteném ki, de tény, hogy bizonyos zsírsavak nagyon jótékony hatásúak számunkra, míg más zsírok igencsak kerülendők! Most akkor, hogy is van ez?

Az öregedés – 3. rész

Legtöbbünk talán legnagyobb félelme az öregedés. Kinek a szépség elmúlása, kinek a halál közeledése miatt, de egy biztos, senki sem szeretne megöregedni.

3 bevált házi megoldás napallergiára

A nyári napsugarak megérkezésének sajnos nem mindenki tud egyformán örülni. Az aki napallergiától szenved, és a meleg megérkezésével azonnal pöttyök jelennek meg a bőrén is, biztos, hogy kicsit kevésbé várta a jó időt. Szerencsére vannak olyan módszerek, amikkel a napallergia tünetei enyhíthetőek, így a napallergiások is élvezhetik a nyarat.

3 ok, amiért vállfájdalom alakulhat ki

A vállfájdalom jelentkezhet hirtelen, vagy kialakulhat fokozatosan, egyre erősödve az évek során is. A kezelésében mindenképpen kulcsfontosságú, hogy feltárd, mi okozza a panaszokat, mert csakis így szüntethető meg tartósan a váll fájdalma.