Menü

Élhetnek boldogan a pikkelysömörben érintettek?

Globális boldogságfelmérést1 készített a LEO Innovációs Laboratórium, a LEO Pharma független szervezete, mely szerint a magányosság és az orvosokba vetett bizalom erősen összefügg a pikkelysömörösök boldogságérzetével. A kutatás alapján a psoriasissal élők a latin-amerikai országokban a legboldogabbak. Magyarországon a „Tegyünk együtt az egészséges bőrért!” rendezvény keretében mutatták be a vizsgálat eredményeit.

A Boldogságkutató Intézet és a LEO Innovációs Laboratórium, a LEO Pharma független szervezete 184 országból származó, több mint 120 000 komoly, krónikus autoimmun betegségben, pikkelysömörben érintett körében végzett kérdőíves felmérést a pszoriázissal élők boldogságérzetével kapcsolatban.

A kutatás alapján a pikkelysömörben szenvedő emberek Spanyolországban, Mexikóban, Kolumbiában és Brazíliában a legboldogabbak, míg az éves ENSZ Globális Boldogságjelentésével ellentétben egyetlen észak-európai ország sem jutott be a legboldogabb országok közé a pszoriázisban érintetteket tekintve.

„Meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint Norvégiában és Dániában - amelyek az ENSZ Boldogságjelentése szerint a világ legboldogabb országai - a legnagyobb az eltérés a pikkelysömörben szenvedő emberek és a lakosság többi része között” – mondta Meik Wiking, a Boldogságkutató Intézet elnök-vezérigazgatója.

Hasonló nagymértékű eltérés mutatkozott más olyan országokban is, amelyek jó helyezést értek el a ENSZ globális boldogságrangsorában. Ez azt jelentheti, hogy a krónikus betegségek negatív hatásai az egészséges emberek látókörén kívül esnek, és ezek a társadalmak megfeledkeznek a krónikus betegségben szenvedőkről.

Szabó Bernadett, a Semmelweis Pszoriázis Klub vezetője elmondta: „Az élen végzett országokban jól működő betegszervezetek léteznek, így az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a támogató csoportok felbecsülhetetlenül értékesek a pikkelysömörben szenvedők életminőségének javításában.”

Mivel a betegség az élet minden területére hatással van, a pszoriázisban érintettek komfortérzete nagymértékben függ a környezetük betegséghez való viszonyulásától, így az információk és az empátia hiánya erős összefüggést mutat a boldogságszintekkel. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 20%-a kitöltést megelőző két hétben egyáltalán, vagy szinte egyáltalán nem érezte úgy, hogy szeretnék, 24%-a pedig nem érezte magát magabiztosnak az adott időszakban.

A felmérés kérdéseire adott válaszokból az is kiolvasható, hogy az érintettek úgy érzik, hogy a társadalomban, a közösségekben és az orvosok körében is alacsony a pikkelysömörrel kapcsolatos tudatosság és megértés. 49%-uk szerint az orvosok nem értik, hogy a pikkelysömör milyen hatással van a mentális egészségre, 42% nem bízik abban, hogy az orvosok meg tudják gyógyítani a pikkelysömört, 55%-uk úgy érzi, nem tájékoztatták a pikkelysömör összes lehetséges kezelési módjáról, 49% gondolja azt, hogy a családjuk, míg 58% állítja, hogy barátaik nem értik, mit jelent pikkelysömörrel élni. A legmegdöbbentőbb adat, hogy a válaszadók 74%-a úgy véli, a társadalom nem ismeri eléggé a betegséget, 40% pedig úgy érzi, mintha egyedül csak ők szenvednének ebben a betegségben.

Az eredmények szerint azok a pikkelysömörös emberek, akik leginkább magányosnak érzik magukat, úgy gondolják, hogy az orvosok nem értik teljesen, milyen hatással van a betegség az érzelmi jóllétükre. Ezzel ellentétben a magas boldogságértékeket elérő válaszadók nagy fokú bizalmat mutatnak az orvosaik felé.

Magyarországon az országos és regionális betegszervezetek mellett az évente megrendezésre kerülő „Tegyünk együtt az egészséges bőrért!” nap támogatja leginkább a betegedukációt, amelynek keretében ingyenes konzultációkon és előadásokon vehetnek részt az érdeklődők bőrgyógyász, dietetikus, gyógytornász és pszichológus szakértők részvételével.

2014-ben a WHO állásfoglalásában súlyos, nem fertőző, krónikus betegségként (NCD) ismerte el a pikkelysömört.2 Az állásfoglalás kiemelte, hogy a világon sok ember szenved szükségtelenül a pszoriázis miatt, mert hibásan vagy késve ismerik fel a betegséget, valamint a betegek elégtelen ellátáshoz jutnak, és sok esetben a társadalom is megbélyegzi őket.

A Pikkelysömörrel kapcsolatos világszintű boldogságfelmérés elérhető a https://psoriasishappiness.report webhelyen.

***

Háttérinformációk:

Boldogságkutató Intézet

A Boldogságkutató Intézet olyan független koppenhágai szervezet, amely az élettel való elégedettség, boldogság és életminőség terén végez kutatásokat. Célkitűzése, hogy tájékoztassa a döntéshozókat az emberek boldogságának okairól és hatásairól, a nyilvános közbeszédbe emelje a szubjektív jóllét fogalmát, és javítsa az emberek életminőségét a világ minden táján.

LEO Innovációs Laboratórium

A LEO Innovációs Laboratórium a dán LEO Pharma független üzleti egysége, a vállalat azon hosszú távú stratégiai céljának része, hogy jobban figyeljen a betegek igényeire. A LEO Innovációs Laboratórium nem orvosi kezelések fejlesztésére, hanem a mindennapi élet azon tényezőire összpontosít, amelyek a krónikus bőrbetegségekben szenvedő embereket érintik. Az egység a LEO Pharma vállalattól függetlenül működik Koppenhágában, Londonban, Párizsban, San Franciscóban és Torontóban van irodája.

LEO Pharma

A dán székhelyű LEO Pharma azért dolgozik, hogy segítse az embereket az egészséges bőr elérésében. A vállalat a világ több mint 100 országában nyújt bőrápolási megoldásokat, így támogatva a bőrt érintő rendellenességek kezelését. A LEO Foundation tulajdonában lévő egészségügyi vállalat az 1908-as megalapítása óta több évtizedes kutatási és fejlesztési erőfeszítéssel segítette a bőrbetegségekben szenvedő embereknek szánt termékek és szolgáltatások kifejlesztését. A LEO Pharma székhelye Dániában van, és világszerte körülbelül 5000 embert foglalkoztat.

LEO Foundation

A LEO Foundation olyan független magánalapítvány, amely 1986-ban szerezte meg a LEO Pharma tulajdonjogát. Az alapítvány fő célja biztosítani a LEO Pharma csoport hosszú távú működését. A LEO Pharma A/S teljes egészében a LEO Foundation tulajdonában áll, és nincs külső részvényese, így a vállalat csak a betegek felé tartozik felelősséggel. A vállalat minden nyereségét kutatás-fejlesztésbe és innovatív megoldások bevezetésébe forgatja vissza.

QualityCare™ holnap

A LEO Pharma betegtájékoztató oldala. A LEO Pharma egészségügyi szaktudása és tudományos ismeretei alapján dolgozta ki az ingyenes, személyre szabott tájékoztatást adó QualityCare™ honlapot, amely a betegség minden szakaszában hiteles információkat és szakszerű támogatást nyújt az érintettek számára.

[1] The Happiness Research Institute, LEO Innovation Lab. World Psoriasis Happiness Report, 2017.

[2] WHO, Resolution WHA67.9. Geneva, World Health Organization, 2014. http://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA67/A67_R9-en.pdf. Accessed August 2017.

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni.

Miért jó, ha nincs „vakbelünk”?

Az emberi testet tekinthetjük a természet csodájának, de olykor gondolhatjuk, hogy egy meglehetősen pongyola verzió. Tökéletlenre lett tervezve, hajlamos a hibákra, és látszólag számos felesleges része van. S amíg azt gondoljuk, miért is vannak manduláink, van egy szerv, ami nélkül talán még is jobb lehet: a féregnyúlvány (a köznyelvben az úgynevezett vakbél).

Hogyan ne legyél éhes

Nem kell éhezni. Nem kell koplalós fogyókúrákkal gyötörni magunkat. Nem kell éhesnek lenni, nem kell egyoldalúan étkezni. Aki koplal, az az egészségével játszik. Vajon mely trükkökkel kerülhető el a nassolás?

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

Az egészségünkkel kapcsolatban soha nem lehetünk elég óvatosak, ezért minden apró jelre figyelmeztetésképpen kell tekintenünk. Így van ez a szívünk egészsége esetében is, hiszen szerencsére ez a szervünk szorgos munkája mellett azonnal jelez, ha valami gond van. Nekünk csak meg kell tanulnunk figyelni rá.

Az alkoholmentes élet titka

Az alkoholfogyasztás kultúránként változó van, ahol bárhol lehet inni, és a mennyiség miatt is elnézőbbek, máshol meg egyszerűen tilos. Tudjuk, hogy káros a szervezetre, a testünkre és a lelkünkre is, mégis hajlamosak vagyunk mértéktelenül is fogyasztani. Aztán jön a macskajaj, a megbánás– és a következő alkalom. De vajon mi történne velünk, az egészségünkkel, ha többé nem néznénk a pohár aljára?