Menü

Na, fogadjunk!

Újévkor szokás fogadalmat tenni, az óév lezárásával valami új, valami jobb köszönt be, és ehhez a gondolathoz próbálunk tevőlegesen is hozzájárulni. Tegyünk, ne tegyünk fogadalmakat? Van értelme?

Nem tudom, ki hogy van vele, de az biztos, hogy nekem bármilyen életmódbeli változtatáshoz szükség volt egy fordulópontra. A fordulópontot viszont sosem egy dátum (újév, születésnap, bármi) jelentette. Egyszerűen csak a gondolat, ami régóta motoszkált a fejemben, valahogy átcsapott tettbe. S mintha az agyam átkapcsolt volna, onnantól a korábbi szokásaim meg se tudtak érinteni. Ilyenkor nincs alkudozás, míg ha csak valami külső hatásra gondoltam úgy, hogy ideje változtatni, akkor ideig-óráig csináltam, követtem, de mindig ott volt a gondolataimban a pizza is.

Sokan szeretik szonban valamilyen dátumhoz kötni a változtatást, egy amolyan trigger eseményként funkcionál ez náluk. Ilyen trigger esemény általában minden életmódbeli változtatást megelőz, még ha nem is tudatosul. Lehet, hogy épp csak nagyon lihegtél, mire felértél az emeletre, vagy frusztrált, hogy babalátogatóban nem gyújthatsz rá, nem úgy állt a ruha rajtad, stb. Van, amikor tudatosulnak ezek a dolgok, és jön a „na, most van elegem ebből” érzése, de sokszor nem is tudjuk, mi okozza ezt az „átkattanást”.

Kihasználhatjuk a naptári dátumokat is ilyen váltásokhoz. Ezek akkor lehetnek sikeresek, ha már régóta szerettünk volna változtatni. Lehetséges, hogy pont ez az alkalom lesz a mi trigger eseményünk. Ha valamin változtatni akarunk, az olyan legyen, aminek sikeres betartása esetén örömteli eseményt nyugtázhatunk. Hiszen ha elvégzése túl megterhelő, az nem válik szokássá. Kis lépéseket tegyünk, ilyeneket tűzzünk ki magunk elé! A "strandszezonra lefogyok 20 kilót" nem a legjobb fogadalom például. Ha pontosan tudod, hogy hogyan kell ezt csinálni (és miért ne tudnád, ennyit bóklászva oldalainkon :))

Elhatározhatod, hogy több zöldséget fogsz enni, hogy heti kétszer halat eszel, hogy magad fogod sütni a kenyeredet, heti kétszer elmész edzőterembe, tehát olyan dolgokat teszel, amik aztán a végcélodhoz vezetnek. Persze mérlegre is kell állni, hogy lásd, miként haladsz, de ha nem megy le az első héten 2-3 kiló, nem dőlhetsz a kardodba és adhatod fel, hisz nem azt fogadtad meg, hogy leadsz X kilót. A kitartó és következetes munkának pedig mindig megvan az eredménye! Bármilyen más fogadalomra is átültethetőek ezek az elvek.

Fontos, hogy már az apró lépések betartása is örömet okozzon, mert így fogod hosszan követni. Például ha csak kicsit is jobb a közérzeted, ki fogsz tartani. Ne vállalj túl sokat! Ha megszakadsz a fogadalom teljesítésében, nem fogsz hosszan kitartani mellette. Ha úgy tudod csak beiktatni a sportot, hogy napi 4 órát alszol és mész dolgozni, az nem lesz hosszan tartható. Utálni fogod, és ezért abbahagyod. Inkább menj csak heti kétszer, de az maradjon meg egész évre, minthogy most ezerrel beleveted magad, de 3-4 hét múlva megunod és kéred vissza a régi életed, mert az jobb volt!

De csak azért, mert szokás, ne fogadj meg semmit. Hidd el, mindennek eljön az ideje! Ha épp februárban állsz majd készen a változtatásra, akkor majd kezded akkor. Pont mire a legtöbben feladják, te akkor leszel a legmotiváltab, hát nem cool? Nem lebeszélni akarlak, te tudod, hogy az évek során hogy sikerült betartanod az ilyen elhatározásaidat. Az apró célok mentén haladva igenis sikeres lehet az újévi fogadalom is. Főleg, ha azt te is elhiszed és nem az unalomig sulykolt, "az újévi fogadalom úgyse betartott soha" gondolatot dédelgeted magadban. Igen, te meg tudod, meg fogod csinálni, és milyen szuper, hogy napra pontosan tudni fogod, hogy mikor váltottál!

Jómagam nem fogadok meg semmit, mert nekem a külső meghatározók nem működnek. Ha a fejemben változik valami, akkor nem kell elseje, de mégcsak hétfő se, egyszerűen holnaptól figyelek. De van, akinek jól működnek a fordulónapokhoz kötött váltások is, szóval, ha úgy érzed, mindenképp próbálj meg a fentebb írt alapelvek dolgozni a célod eléréséért!

A válásról

Napjaink legkényesebb témája, és egyben egyre növekvő problémája lett a válás, amelyre lassan olyan természetesen gondolunk, mintha csak bárkivel megtörténne. De miért van ez, és miért nem próbáljuk elkerülni?

Rokonok távol egymástól – hogyan kezelhetjük?

Szinte minden családban van egy rokon, aki a többitől távol él. Országon belül vagy országon kívül, Budapesten vagy Angliában, mindenképpen nehéz távol lenni. Nehéz összeegyeztetni az ünnepeket, a találkozókat, a családi nyaralásokat, mert mindig bele kell kalkulálni az utazást. És még így is előfordul, hogy belefáradunk a folyamatos tervezésbe és utazásba. Hogyan könnyíthetnénk a terheinken?

A jelen ajándékainak kicsomagolása

A mai rohanó társadalmunkban sokan panaszkodnak, hogy nem tudják megélni a pillanatot tömérdek befolyásoló tényező miatt. A fókuszálatlan, szelektív figyelmünk, múlton való rágódásunk és félelmeink kihatással vannak az itt és mostra. Szeretnék tippeket adni, amelyek hasznosak lehetnek, hogy jobban fókuszáljunk a jelenünkre.

A kilépés művészete

Veled is előfordult már, hogy halogattad a nagy lépést? Hogy úgy érezted, a félelmeid megbénítanak? Hogy valamiért benne rekedtél egy helyzetben, és úgy érezted, nem tudsz belőle kilépni? Olvass tovább, hogy lásd, a történetnek nem feltétlenül kell így véget érnie.

AMik*r kicsit sz_t v@gy*nk esve...

Nem tudjuk hová tettük a lakáskulcsot, fülünkön a mobilunkkal keressük a telefont és fejünkön a szemüveggel a szemüveget, elfelejtjük hová parkoltunk. Vajon mi áll a szétszórtság hátterében?