Menü

A lélek is lehet beteg II. rész

Folytatva a korábban publikált cikkem témáját - amely az unipoláris depresszióról szólt- ma is a lélek betegségeiről írok. A mostani cikkemben a mániás depressziót ismerhetik meg közelebbről!

A bipoláris zavar – mániás depresszió – egy pszichiátriai kórkép. A neve is utal a legfőbb tünetekre, vagyis a két szélsőséges hangulati állapot váltakozására. A mánia –a feldobott jókedv- és a depresszió - levert hangulat- váltakozik hosszabb időtartamon keresztül. Az első tünetek már általában tizenéves kor körül jelentkeznek, azonban a diagnózis felállítására sokszor éveket kell várni. Ugyanis nehéz eldönteni, hogy az illető ebben a betegségben szenved, vagy éppen a pubertáskori zavarokkal küzd. A helyes diagnózist leggyakrabban 25-40 éves kor között állítják fel.

A bipoláris zavar a népesség körülbelül 1%-át érinti, így a becslések szerint Magyarországon nagyjából 100 ezer embert érint a betegség.

A két szélsőséges epizód közül a mánia fokozott önértékelésben, csökkent alvásigényben, nyugtalanságban és figyelemzavarban nyilvánul meg. Ezek mellett tapasztalható még ilyenkor fokozott beszédkészség, meggondolatlan cselekedetek és gondolatrohanás.

A klinikai depresszió fázisában a beteg a nap nagy részében levert, álmatlan vagy éppen aluszékony, bűntudat érzés és öngyilkos gondolatok kínozzák, fáradt.

A mániának egy kevésbé súlyos formája: a hipománia (enyhe mánia) . Sok tünete megegyezik a mániával, de sokkal kisebb fokban vannak jelen. Ezek az emberek általában energikusak, rengeteg ötletük van, amiért lelkesednek. Karizmatikusak és magabiztosak. A mániával ellentétben ők képesek logikus gondolkodásra, így a mindennapi élet sem okoz problémát a számukra.

Mivel jelenleg a mániás depressziót nem tudjuk gyógyítani, csak a megfelelő gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Számos gyógyszer áll rendelkezésre, a legtöbb betegnek azonban gyógyszerek kombinációjára van szüksége.

A bipoláris zavar egyébként régen sem volt ismeretlen fogalom, több híres személyt is diagnosztizáltak vele. Ilyen volt például Ady Endre, Szent-Györgyi Albert, Winston Churchill, Ludwig van Beethoven és Latinovits Zoltán is.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Ne éljünk a múlt fogságában

Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.