Menü

A lélek is lehet beteg II. rész

Folytatva a korábban publikált cikkem témáját - amely az unipoláris depresszióról szólt- ma is a lélek betegségeiről írok. A mostani cikkemben a mániás depressziót ismerhetik meg közelebbről!

A bipoláris zavar – mániás depresszió – egy pszichiátriai kórkép. A neve is utal a legfőbb tünetekre, vagyis a két szélsőséges hangulati állapot váltakozására. A mánia –a feldobott jókedv- és a depresszió - levert hangulat- váltakozik hosszabb időtartamon keresztül. Az első tünetek már általában tizenéves kor körül jelentkeznek, azonban a diagnózis felállítására sokszor éveket kell várni. Ugyanis nehéz eldönteni, hogy az illető ebben a betegségben szenved, vagy éppen a pubertáskori zavarokkal küzd. A helyes diagnózist leggyakrabban 25-40 éves kor között állítják fel.

A bipoláris zavar a népesség körülbelül 1%-át érinti, így a becslések szerint Magyarországon nagyjából 100 ezer embert érint a betegség.

A két szélsőséges epizód közül a mánia fokozott önértékelésben, csökkent alvásigényben, nyugtalanságban és figyelemzavarban nyilvánul meg. Ezek mellett tapasztalható még ilyenkor fokozott beszédkészség, meggondolatlan cselekedetek és gondolatrohanás.

A klinikai depresszió fázisában a beteg a nap nagy részében levert, álmatlan vagy éppen aluszékony, bűntudat érzés és öngyilkos gondolatok kínozzák, fáradt.

A mániának egy kevésbé súlyos formája: a hipománia (enyhe mánia) . Sok tünete megegyezik a mániával, de sokkal kisebb fokban vannak jelen. Ezek az emberek általában energikusak, rengeteg ötletük van, amiért lelkesednek. Karizmatikusak és magabiztosak. A mániával ellentétben ők képesek logikus gondolkodásra, így a mindennapi élet sem okoz problémát a számukra.

Mivel jelenleg a mániás depressziót nem tudjuk gyógyítani, csak a megfelelő gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Számos gyógyszer áll rendelkezésre, a legtöbb betegnek azonban gyógyszerek kombinációjára van szüksége.

A bipoláris zavar egyébként régen sem volt ismeretlen fogalom, több híres személyt is diagnosztizáltak vele. Ilyen volt például Ady Endre, Szent-Györgyi Albert, Winston Churchill, Ludwig van Beethoven és Latinovits Zoltán is.

Szóbeli érettségire készülök – mit tegyek?

A május-júniusi időszak minden évben nehéz, de nem mindig ugyanazoknak. Az érettségi még a legjobbakban is feszültséget kelt. Végeláthatatlan tételsorok, feladatgyűjtemények, kidolgozott témakörök, próbafelelések a tükör előtt. Hogyan teljesíthető ez az akadály a lehető legkisebb szorongás mellett?

A pletyka és hatásai a pszichére

Egy kis egészséges pletyka – szokták mondani – nem árt. Vagy mégis? A cikkből kiderül.

Feszültségoldás a hétköznapokban

Pszichológusok ezrei dolgoznak egy univerzális módszeren, ami megkönnyítené az emberek életét, természetesen az övékkel együtt. Bár évről évre egyre több pszichológust képeznek, mégis egyre nagyobb szükség van rájuk. Ám vannak olyan problémák, amelyek még nem feltétlen igénylik szakember segítségét.

Nincs kedvem dolgozni

Bizony van olyan, amikor nehezen találunk motivációt a munkához (vagy akár más cselekvéshez) s keressük a megoldást, hogy lelkesebben fogjunk neki az előttünk álló feladatoknak. Az biztos, hogy halogatni nem tanácsos: máskor sem lesz könnyebb megcsinálni. De mit tehetünk akkor, amikor egyszerűen tényleg nincs kedvünk dolgozni?

Közeleg a határidő – a halogatásról

A legtöbben beleesünk abba a hibába, hogy a ránk bízott feladatokat nem kezdjük el időben teljesíteni. Mindig fel lehet még takarítani, kimosni egy adagot, megnézni egy részt a sorozatból, vagy gyorsan bevásárolni, mielőtt hozzálátnánk ahhoz a bizonyos munkához. Hogyan védekezzünk a halogatás ellen? A cikkből kiderül.