Menü

Itt a farsang, áll a bál!- Farsang egészségtudatosan

Január hatodikával , vízkereszt napjával lezárult a karácsonyi ünnepkör és kezdetét vette a farsangi időszak. Ez a mulatozással, gazdag étkezésekkel járó időszak a Húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, húshagyó keddig tart. Ezt az időszakot a mulatozás, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés, lakomák a húsvéti nagyböjt előtt.

Jól megfigyelhető ez a ciklusosság hagyományainkban, gasztro- hagyományaink jól kiegyensúlyozzák egymást. Így ha mindent betartanánk nem is mondhatnánk kifejezetten egészségtelennek ezeket az időszakokat se.

A probléma - a farsangi lakmározós időszakban- a modern korban két dologban gyökeredzik. Egyrészt a böjtöt megelőző hedonista időszakot megtartjuk (beleértve az elején egy napra felfüggesztett böjtöt- a torkos csütörtököt is). A látványpékségeknél és áruházakban duplájára emelkednek a fánk-eladási statisztikák, százezrek mennek fél áron étterembe torkos csütörtökön. Azonban az ezt követő böjtöt viszont nem tarjuk be! Visszatérünk a normál, legtöbb esetben szintén kalóriadús étkezési szokásainkhoz, egészen Húsvétig, amikor is megint jön a „Nagy Zabálás” ismét. Pedig régen jól kitalálták ezt. Ahogy a karácsonyt megelőző kisböjt előtt ott a Márton napi libalakoma, úgy a tél végi-tavaszi időszakban a nagyböjtöt megelőzően a farsangi időszakkal, torkos csütörtökkel tölthetjük fel az energiaraktárainkat és készülhetünk lelkileg is, a megszorításokkal teli, lelki felkészülési időszakra: a böjtre. Tehát egyrészt a ciklikusságnak csak a könnyen élvezhető részét vezettük vissza a gasztrokultúrába.

Másik oldalról pedig ott van az, hogy a farsangi időszakban nem csak a lakomák domináltak, de a zenés, táncos mulatságok, esküvők is, ahol az egyébként is megkezdődő, fizikailag igénybevevő tavaszi munkálatok mellett még többlet mozgást is végeztek! Manapság tehát a plusz energia-felvételt visszavezettük a kultúránkba, de a fokozott leadást nem! Ez persze nem jelenti azt, hogy, aki egészségtudatosan él, vagy csak alakjára igyekszik odafigyelni, esetleg egészségügyi okból kell diétáznia, annak tilos volna a hagyományos ételekből enni.

Ahogy karácsonykor, úgy farsangkor is megtalálhatjuk a hagyományos ételek reform verzióit is. Könnyen megérthető, hogy a hagyományosan kelt tésztás, bő olajban sütött, cukros, lekváros fánk nem túl egészséges. Már az is sokat számít természetesen, ha cukormentesen készül, de még jobb, ha az élesztős, búzalisztes kelt tészta helyett valamilyen egészségesebb lisztféléből készítjük, és nem áztatjuk túl sokáig az olajban sem. A fánksütés igényét ismerik a termékgyártók is, ezért, aki nem akar lisztet méricskélni, dagasztani, vagy egyszerűen csak nincs lehetősége többféle lisztből dolgozni, gyors megoldást keres, az is talál magának egészséges alternatívát. Paleolit elveknek megfelelőtől az IR-/cukorbeteg- diétába illeszthetőn át a mindenmentesig, szinte mindenféle előre gyártott lisztkeverék van a piacon.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem „kötelező” ilyesmit enni. Főleg, annak nem, aki aztán nem fog böjtölni! Ha megkívánjuk, akkor persze van lehetőség egészséges verzióra, de csak azért, mert farsang van, azért nem KELL! Mint mindenre, erre is igaz, hogy csak egyszer nehéz nemet mondani. Utána már természetesen jön, hogy: „Nem, köszönöm én nem eszem cukros, búzafinomlisztes dolgokat!”. Elképzelhető, hogy még büszkék is leszünk magunkra, hogy nem ettünk.

Ha viszont megkívántuk a gyerek jelmezbálján, vagy ilyesmi, akkor süssünk magunknak és illesszük be tudatosan a diétánkba. Például fogyasszuk tízóraira sok friss gyümölccsel kombinálva. Ha valamit megkívánunk, előbb-utóbb úgyis engedünk majd a kísértésnek. Tegyük ezt inkább délelőtt, mikor utána még lemozoghatjuk és ebben az esetben is inkább értékes tápanyagok felhasználásával készült verzióval. Így elkerülhetjük, hogy még mindig ezt kívánva, az esti bevásárláskor rámarjunk egyre.

De csak a szokás miatt ne álljunk neki sütni! Lehet, hogy megesszük, pedig a szervezetünk épp „mondta” volna, hogy valami más kell neki. Lehet, hogy pont egy forró almakompótot kívántunk volna, mi meg gyártottunk egy zsíros, tésztás édességet.

Diétás ételek - vidd magaddal!

A diétánk egyik legkörülményesebb része kitalálni, hogy mely ételeket vihetjük magunkkal, ha elmegyünk otthonról. Néhány praktikus tanáccsal segítünk ebben!

Idősek étrendje

Dietetikusok egybehangzó véleménye szerint idősödő korban is figyelni kell az életmódra. Ebben a korban is számos élettani változás zajlik a szervezetben, a tápanyag- és vitamindús, helyesen összeállított étrend nagyon fontos.

Enni vagy nem enni? Ez itt a kérdés!

Unalomból? Stressz miatt? Tévénézés alatt? – egy nap vajon hányszor eszünk és ezek közül vajon mennyi a valódi éhség? Egy kutatás szerint tízféle éhség létezik, ám ezek közül csak egy valódi.

A kávé és minden, amit érdemes róla tudni

Sok olyan termék van, amit naponta fogyasztunk, és nagyon keveset, vagy semmit sem tudunk róla. Honnan származik? Mi minden van benne? Milyen hatással bír? A kávé is egy ezek közül. A benne lévő koffein élénkítő hatásán kívül, kevés egyéb dolog van, amit fontosnak tartunk tudni róla.

Milyen a jó mozzarella?

Amikor egy különleges ételt kívánunk nassolni valónak, vagy éppen az ebédet szeretnénk „feldobni” egy kicsit, akkor nyúlunk a mozzarella után. Viszont, nem biztos, hogy amit megvásárolunk a boltokban, hipermarketekben, vagy, amit mi ismerünk mozzarellának, azt Olaszországban is hasonlóképpen találnánk meg.