Menü

Gyógynövényekről általában

A gyógynövények olyan vadon élő és termesztett fajok, melyekben a szervezetre valamilyen módon ható anyagok találhatók.

Fontos elkülönítenünk a gyógynövények kapcsán a természetgyógyászatot a fitoterápiától. A természetgyógyászat esetében a gyógynövény hatóanyag-kombinációja és a dózis nem ismert, inkább tapasztalati megfigyeléseken alapul, míg a fitoterápiánál ismert a hatóanyag-kombináció és a dózis is és kimutatható kapcsolat a gyógyulással.

Már az ókorban is ismerték egyes növények jótékony, vagy kevésbé jótékony hatását. Kr.e. 4. évezredben az Indiából származó Védákban is említést tesznek gyógynövényekről, de hozhatnánk példának Hammurabi könyvét (Kr.e. 18.sz.), ahol a mákról, nadragulyáról és szennáról tesznek említést, mint gyógynövények, de borsmentát is használtak például emésztési zavarokra.

Félretéve a történeti feljegyzéseket, a gyógynövényeket kicsit tudományosabb oldalról megvizsgálva kiderül, hogy egyszerű kémia van a dolgok mögött.

Alapvetően 9 fontosabb csoportra oszthatók a hatóanyagok:

- Alkaloidok
- Keserűanyagok
- Cseranyagok
- Glikozidok
- Szaponinok
- Illóolajok
- Nyálkaanyagok
- Vitaminok
- Szerves savak

Az alkaloidok erős hatásúak, gyakran mérgezőek, ilyenek például a morfin és a nikotin. A növények általában védekezés céljából termelik ezeket az anyagokat. A keserűanyagok általában étvágyjavító hatással bírnak, ilyet tartalmaz például a fehér üröm. A cseranyagok összehúzó, véralvadást segítő hatásúak, a bőrrel reagálnak (bőrcserzés). Rózsafélékben, bükkfélében és nyírfélékben találunk ilyen hatóanyagokat. A glikozidok izzasztó, vizelethajtó, hashajtó és szívműködést-szabályzó tulajdonságaikról ismertek, jó példa erre a piros gyűszűvirág, melyből úgynevezett szívglikozidok nyerhetők ki. A szaponinok vízzel reagálva habzanak, nyálkaoldó, köptető hatású anyagok, azonban gyakran mérgezőek. Ilyen anyagokat tartalmaz például a szappanfű gyökere. Az illóolajokról talán már mindenki hallott. Baktericid, gyulladásgátló és emésztést serkentő hatásukról ismertek, viszont gyakran irritálóak. Illóolajokat találunk az ajakos, ernyős és fészkes virágzatú növényekben. A nyálkaanyagok vízoldékony, gélképző anyagok, melyek védik a bőrt és a nyálkahártyát. A vitaminokat sem kell bemutatni különösebben, vannak zsír- és vízoldékonyak, általában a friss gyümölcsökben, zöldségekben találhatók nagyobb mennyiségben. Végül pedig a szervessavak következnek, mint az almasav, borkősav, hangyasav, amiket megtalálunk például a mezei sóskában, vagy a madársóskában.

A modern orvoslás előtti időkben az emberek kénytelenek voltak a gyógynövények hatóanyagait gyógyszerként használni, ma már azonban rendelkezésre állnak szintetikus gyógyszerek. Akkor miért használjuk még mindig a növényeket? Egyrészt azért, mert olcsóbb megoldást kínálnak egy-egy adott panaszra, másrészt pedig a mellékhatások elkerülése végett. Természetesen nem old meg minden problémát egy gyógytea, észszerűen mérlegelni kell, hogy egy adott betegség milyen ellátást igényel. Azonban hétköznapi problémákra nagyszerű megoldást nyújthatnak a gyógynövények.

A növények más-más részeit használjuk fel, mint például gyökér, rizóma, levél, hajtás, kéreg, gumó, virág(zat), termés, mag. Felhasználásuk is sokrétű, készülhet belőlük forrázat, vagyis tea, főzet, tinktúra, kenőcs, olajos kivonat, de áztatással is kinyerhetők például a nyálkaanyagok.

A kiégés ismertető jelei

A burnout nemcsak a munkamániások iszonyatos betegsége, mindenkit fenyeget, aki a magánélete és munkája között nem találja meg a harmóniát. A kiégés gyógyítása nehezebb, mint a megelőzése.

Az önbizalomhiány szembetűnő jelei

Ebben a cikkben megmutatom neked az önbizalomhiány egyértelmű jeleit. Ha úgy érzed, hogy ezek közül egy vagy több is igaz rád, akkor érdemes fejlődnöd benne. Már csak azért is, mert a magabiztosság hiánya az élet minden területére kihatással van.

A tudatos vásárlás nem pénztárca kérdése

Sok rákkeltő anyagot, „szemét” kaját, adalékanyagot, műételeket és temérdek édességet veszünk, hozzádobunk mindig egy újabb műanyag szatyrot, néhány csokit, kekszet és plusz két nápolyit a fizetésre várva. Nem megvesszük, amit kell, hanem vásárolgatunk. Ha van is cetlink, kétszer annyi termék kerül a kosárba. Miért?

A változókor testre és lélekre gyakorolt hatásai

A menopauza kezdete átlagosan az 50. év körüli időszakra tehető. Sokaknál viszont előbb is jelentkezhetnek a tünetek. Ez az állapot akár 10-15 évig is eltarthat, amit nem minden nő visel jól sem testileg, sem pedig lelkileg!

10 dolog, ami jobbá teszi az életedet

Átvergődni az életen egy művészeti forma, és amit legtöbbször kreálni próbálunk, nem publikus. De számos módja van annak, hogy javítsunk a léten. Lentebb néhány segítő tippet olvashattok.