Menü

Mi is a Buteyko-módszer?

A légzés az a folyamat, amiről az emberek azt gondolják, hogy nem lehet helytelenül végezni. Pedig bizony lehet és számos egészségügyi problémát is okozhat. Több betegség is megelőzhető, illetve kezelhető a Buteyko-módszerrel. Ilyen például az asztma, a légzési problémák, magas vérnyomás, orrdugulás, légszomj, de a szorongást is elűzhetjük vele, csak hogy egy párat említsünk a sok közül.

Ki volt Buteyko?

1923. január 27-én született ivanicai földműves közösségbe. Konstantin Pavlovics Buteyko-t a II. világháború végeztével, 1946-ban felvették a moszkvai Első Orvosi Intézetbe, mely az egyetem része volt. Erre a pályára úgy keveredett, hogy még a háborús szolgálata alatt rájött arra, hogy ő az emberi testet szeretné tanulmányozni és a későbbiekben ezzel szeretne foglalkozni.

Harmadéves volt, amikor egy olyan gyakorlati feladatot kapott, ahol a betegek légzését kellet megfigyelnie. A rengeteg megfigyeléssel töltött idő alatt rájött, hogy a halál közeledtével egységes és erőteljes mélylégzés lép fel.A gyakorlattal töltött idő meghatározta az egész életét. Figyelme a légzési módszer kutatására irányult. Felfedezte, hogy tudtukon kívül az emberek nagy része helytelenül lélegzik és ez számos egészségügyi problémát okoz.

Először saját magán kísérletezett, hiszen maga is magas vérnyomással küzdött. A széndioxid szintjének megmérése után, rádöbbent, hogy alacsonyabb az értéke az átlagnál. Felfedezte, hogy ha ez az érték a túllégzés következménye, akkor a légzés korrigálásával kezelhető a probléma. Egy visszafogott légzési módot fejlesztett ki, hiszen úgy tapasztalta, hogy ha csökkenti a légzését, akkor egyes tünetek is csökkennek (mint például a fejfájás), de ha fokozza légzését, akkor a tünetek visszatértek. Kifejlesztett egy olyan programot, amellyel a betegek légzése mérhető. Így több kísérletet is folytatott e téren.

Később Alexander Stalmatski, aki a professzor egykori hallgatója volt, először 1990-ben alkalmazta a Buteyko által kifejlesztett módszert.

Több kutatás is bebizonyította a módszer pozitív hatását. 1980-ban Leningrádban és az Első Moszkvai Gyermekgyógyászati Intézetben végeztek kísérleteket, ahol bebizonyosodott a módszer hatékonysága, ezt követően pedig hivatalosan is elfogadott lett.

Na de mi a cél?

A technika célja, hogy kevesebb oxigént lélegezzünk be és kevesebb széndioxidot lélegezzünk ki. Természetesen mindenki felteszi magának azt a kérdést, hogy ez miért pozitív, mikor kiskorunktól kezdve, mindig azt hallottuk, hogy mély levegőket vegyünk, hogy az oxigén minél gyorsabban eljusson minden szervünkhöz és úgy tanították, hogy ez a helyes módszer.

Pedig Buteyko pont ennek az ellentétét állítja. A CO2 is ugyan olyan fontos a szervezetünk számára, mint az oxigén. Ha felborul az egyensúly akkor több problémát is kiválthatnak. A sejtek elsavasodhatnak, vérkeringés romlását jelentheti, illetve rossz anyagcserét idézhet elő.

A hiperventilláció leggyakoribb oka: a stressz. Ilyenkor képtelenek vagyunk nyugodtan lélegezni és több oxigént lélegzünk be és több széndioxidot fújunk ki. Így hiány léphet fel, pedig egy egészséges szervezetnek - ha nem is gondolnánk-, szüksége van CO2-ra. De okozhatja a szájon át történő légzés is, ami a gyerekeknél igen gyakori. Pedig nagyon fontos lenne már kicsi korban megtanítani a helyes légzést.

Magyarországon

Hazánkban kevesen ismerik ezt a módszert, pedig már több nagyvárosban is tartanak kurzusokat. Három napos tanfolyamon sajátítható el, és az is bátran jelentkezhet, akinek semmi panasza nincs, hiszen a helyes légzés elsajátítása hátránnyá nem válhat. Persze itt az olvasó felteszi magának azt a kérdést, hogy ki húzza meg a határt a helyes és helytelen között. Honnan tudhatjuk, hogy rossz, amit csinálunk? Erre csak annyit válaszolnék, hogy előre senki nem tudja, hogy valami jól vagy rosszul működik, akkor döbbenünk rá, hogy helytelenül funkcionál, amikor már baj van és panaszunk van. Csak akkor jövünk rá, amikor már nem mondhatjuk azt, hogy jó.

5 jó tanács az irodai ülőmunka egészségkárosító hatása ellen

Bár az állómunkánál kényelmesebbnek tűnhet, a folyamatos ülőmunka közel sem veszélytelenebb az egészségünkre nézve.

Nyújtás tökéletesítésének módszerei

Mint tudjuk a sport elengedhetetlen része a bemelegítés és a nyújtás. Sokan az idő hiányára való tekintettel elhanyagolják ezeket és egyből a futópadra ugranak. Viszont, hogyha jól végiggondoljuk, például a munkából hazaérve is általában leülünk egy percre és megállunk egy picit, ami segít abban, hogy ráhangolódjunk az elkövetkezendő feladatra. Testünk hálás lesz nekünk, hogyha időt szánunk rá. Ezért a továbbiakban bővebb információkat kaphatsz arról, hogyan tudhatod az edzésed végén az i-re a pontot tenni.

Ingerültség – mondj rá nemet!

Az őszi időszak sem kevésbé stresszes, mint a téli, a tavaszi vagy a nyári. Főleg azoknak, akik nem szeretik az időjárás szélsőséges változásait, a hirtelen nagy terheket, nehezen birkóznak meg a változó szokásokkal vagy a rövidülő napokkal. De bármilyen évszak is legyen, fontos, hogy az ingerültségünket ne vezessük le másokon, és a saját feszültségünk ne legyen a kapcsolataink romboló tényezője.

A sütit vagy a brokkolit? Ez itt a kérdés

Minden diétázóval előfordul, hogy olykor elcsábul, nem tartja 100% az étrendjét, melléeszik. Emberek vagyunk, nem gépek és néha bizony hibázunk. Ahelyett, hogy sokkot kapva számolgatnánk mennyi kalóriával vétkeztünk, inkább gondoljuk végig, hogyan tervezhetjük újra a heti menüt.

Önkénteskedési kisokos Ázsiában - Chance Program

A világmegváltás ma is elmarad érdeklődés hiányában, de azért aki akarja, megteheti a magáét. A Srí Lanka-i Chance Program sok nehéz helyzetben lévő gyereknek jelent segítséget. Az alapvetően magyar(!) programban sokan megtalálhatják a számításukat, fejleszthetik türelmüket és képességeiket.