Menü

Szív- és érrendszerre ható gyógynövények- 2. rész

Egy korábbi cikkben már említettünk néhány (konkrétan 4 olyan növényt), ami jótékony hatással bír a szív- és érrendszerre. Ezek voltak a Fehér fagyöngy, az Egybibés galagonya, a Közönséges vadgesztenye és a Kurkuma. Van még néhány ismert, mondhatni hétköznapi gyógynövényünk, amelyek szintén áldásosan hatnak a szív- és érrendszerre.

A Fokhagyma talán még hétköznapibb konyhakellék, mint a már említett Kurkuma. Az alliin és allicin hatóanyagai mellett tartalmaz A-, B-, illetve E-vitaminokat. Tágítja az ereket, csökkenti a „rossz” koleszterin (LDL) szintjét, ezáltal pedig véd az érelmeszesedés ellen. Véralvadásgátló, vérnyomáscsökkentő, antibakteriális, antimikotikus (gombaellenes), immunerősítő, görcsoldó és rákellenes hatásai is ismertek. Készíthetünk belőle levest, ecetes fokhagymát, de fűszerként is használhatjuk, szinte bármibe.

A Szúrós csodabogyó mediterrán területek növénye, azonban hazánkban a Dunántúli- középhegységben és a Dél-Dunántúlon is előfordul. A benne található ruszkogenin összehúzza a vénás erek falát, fokozza a vénás tónust, csökkenti az érfalak áteresztő képességét és az ödémaképződést. Az 1950-es években újra „felfedezték” jótékony hatásait, ezért krémek, kenőcsök is kaphatók, amiket külsőleg használhatunk, de vannak szájon át bevehető formái is.

A Nagylevelű csodamogyoró, vagy közismertebb nevén: Varázsmogyoró hatóanyaga a tannin. Tannin egyébként megtalálható a teában és a kávéban is, ismertebb neve a csersav. Az általános gyulladáscsökkentő hatása mellett enyhíti a vénás keringési elégtelenség tüneteit, növeli a visszerek ellenálló képességét, továbbá hasmenés és aranyér kezelésére is alkalmas. Teaként, borogatásként, végbélkúpként, vagy kenőcsként is alkalmazható.

Az Orvosi körömvirág valószínűleg szintén sokak által ismert. Többféle hatóanyaga van, tartalmaz illóolajokat, szaponinokat, flavonoidokat, karotinoidokat és szabad triterpéneket is. A mindennapokban hámosító, sebgyógyító hatása miatt ismerik, de sokan használják a belőle készült teát görcsoldásra is. Ezek mellett fokozza a vérkeringést (belsőleg alkalmazva), enyhíti a visszérgyulladás tüneteit (kenőcsként, külsőleg alkalmazva) és vérnyomáscsökkentő, szívnyugtató hatással bír. Szirmait, a teljes virágot, de akár a leveleket és a szárakat is felhasználhatjuk tea vagy kenőcs készítéséhez.

Ebben a kategóriában az utolsó gyógynövényünk az Orvosi somkóró. Fő hatóanyagai a kumarinok, de tartalmaz flavonoidokat, triterpéneket és szaponinokat is. A népi gyógyászatban belsőleg köhögés ellen, nyálkaoldás céljából használták. Külsőleg pedig ficam, zúzódás, vagy visszér kezelésére. Mindemellett véralvadásgátló tulajdonságú, fokozza a nyirokkeringést, és a vénabetegségek enyhítésére is alkalmas.

Véradás egészségre gyakorolt hatásai

Manapság az emberi szervezet az egyetlen forrás, ahonnan vérhez juthatnak a rászorulók, ezért nagy szükség van arra, hogy minél több egészséges ember adakozzon. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azon túl, hogy ezzel akár életeket is menthetünk, még az egészségünket is óvjuk általa.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.

Egyetemen – mi lesz velünk a középiskola után?

Február 15-e minden évben jellegzetes nap. Az érettségire és a felsőoktatásba való jelentkezést eddig a napig kell beadni. És ezek a napok általában kétségbeesett, bizonytalan kérdezgetésekkel telnek el: jól döntöttem? Mi lesz, ha nem vesznek fel? Nos, ha te is így vagy, fontos tudnod, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat neked az egyetem, és az azon kívüli élet is.