Menü

Meseterápia

Egy véletlennek köszönhető, hogy a meseterápia a figyelmem középpontjába került. A könyvesboltban bolyongva egy olyan könyvet akartam vásárolni, ami más, mint amit eddig olvastam. Ami nem a szerelemről szól, ami nem egy unalmas történetet mesél el, ami nem kötelező olvasmány. Inkább egy olyan könyvet kerestem, ami tanít valamit, mégis mesés. Képes történetet úgy elmondani, hogy nem tudom azonnal, hogy mi fog történni. Hiszen a sablonos sztorikat már mindenki ismeri, hiába mások a szereplők.

Ekkor következett be a nagy szerelem Boldizsár Ildikó: Életválságok Meséi Mesekalauz Útkeresőknek című könyvével. Már az első pillanatban tudtam, hogy ez az, amit kerestem. Amikor megvettem, akkor csak annyit tudtam róla, hogy mesék vannak benne, amiket mindig valamiféle „kalauz” követ, illetve a hátoldalán lévő ajánlásból megállapítottam, hogy érdekes. Haza érve azonnal elkezdetem olvasni, és magába szippantott ez a világ.

Ki is Boldizsár Ildikó?

Boldizsár Ildikó nem más, mint a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója, író, mesekutató, meseterapeuta. 1996 óta dolgozik meseterapeutaként, illetve önkéntesként felnőtteknek és gyerekeknek olvasott meséket a kórházban. De nem csak olvasni szereti a történeteket, hanem írni is. Első könyve 1991-ben jelent meg Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról címmel. Ezt még számos kötet követte. Pályáját mesekutatóként kezdte a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetében. Kezdetben népmesékkel foglalkozott, majd 2016-ban tért vissza a kortárs mesékre. Emellett foglalkozott az oktatás és a mesék kapcsolatával is. Sok helyen tanított és tanít, ilyen például a budapesti Tanítóképző Főiskola, ELTE Bölcsészettudományi Karán, Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, csak, hogy egy párat említsünk. Elmondhatjuk, hogy igen sokrétű az érdeklődési köre.

Mi is Metamorphoses Meseterápiás Módszer?

Ovidius:Metamorphoses (Átváltozások) című művéről kapta a nevét. Publius Ovidius Naso, római költő, akinek a fő műve volt az Átváltozások. Sok író merített ihletett belőle. A mű az idő és a változások kérdésével foglalkozik. Ahogy ez a módszer is a személyes életesemények mesék segítségével való, mitikus feldolgozásán alapszik és a cél az, hogy a változásokhoz szükséges testi, lelki dolgokat megteremtse. Egyszerűen a mese megmutatja a bajba jutott embernek a lehetőségeit, hogy megváltoztassa az elromlott életét. Ildikó a tapasztalatokat, a korházi felolvasásoknál gyűjtötte. Tízenöt év elméleti kutatás után fordult a gyakorlat felé, majd újabb tíz év tapasztalatai alapján dolgozta ki a módszert, melynek alapját a népmesék adják.

Ez a terápia a felnőtteket célozza meg. Egyénileg vagy kisebb csoportos előadásokon/ terápiákon lehet részt venni, ahol az egyén ráeszmélhet, hogy hol tart egy mesében, illetve milyen megoldást kínál a problémájára. Hiszen nem mindegy, hogy még csak a lencsét válogatjuk, vagy már öltözködünk indulva a bálba.

„ A meseterápiában a mese az iránytű és az orientációs pont. Kijelöli az irányt, megnevezi az elérendő célt: el kell jutni a „lakodalomig”, a szétzilálódott helyzetek, egyensúlyvesztett állapotok rendeződéséig.” /Boldizsár Ildikó: Életválságok Meséi Mesekalauz Útkeresőknek részlet a könyvből/

Magáról a könyvről

„Aki lemond a mesélésről, az lemond történeteiről, aki lemond történeteiről, az önmagáról mond le” – Odo Marquard

Ezzel az idézettel, illetve Szembefordulás a farkassal című indián mondával indul a könyv. Már ez is gondolkodásra sarkall minket. Majd egy kis bevezetést kapunk a meseterápia rejtelmeibe, illetve a mesékről tájékozódhatunk.

Az ember a váratlan helyzetekre mindig megoldást keresett, majd történetekbe zárta tapasztalatait, a problémamegoldás kulcsait. A mese tértől és időtől függetlenül nem csak a krízishelyzeteket mutatja meg, hanem a megoldást is. Gondoltad volna, hogy ha idegen nyelven hallasz egy mesét, arról rögtön meg tudod állapítani, hogy az mese? Úgy születünk, hogy a kódot magunkban hordozzuk. Nincs olyan élethelyzet, aminek ne lenne egy mesebeli párja. Például ha szomorú egy nő, akkor az párhuzamba vonható a mesebeli szomorú nővel. De a férfiak élethelyzeteire is találhatunk számtalan mesét.

A történet nem adja könnyen magát. Fel kell adnunk a racionális gondolkodásunkat és nem csak magát a történetet figyelni, hanem a mondanivalóját is. Fel kell tárnunk ezt. Ha kicsit jobban odafigyelünk, akkor megmutatja, hogyan ismerhetjük meg a segítőnket, mi a dolgunk a gonosz erőkkel, milyen feladatink vannak az életben, hogyan tudunk egy-egy életszakaszon áthaladni; végül pedig, hogy hogyan tegyük meg azt, amire mindenki más azt mondja lehetetlen.

Nagyapáink nem csak a világ történéseit akarták megmagyarázni a mesékben, hanem önmagukat és a másik embert is. A ma élő ember pedig felfedezi magát, ezekben a történetekben.

Ki a valódi hős? Kit nevezhetünk hősnek? Mi a teremtő képzelet? Ezekre a kérdésekre mind választ kapunk a könyvben. Illetve 53 mesét olvashatunk, amelyek a fejlődés, a szakaszok átlépése közben keletkezett életválságokat segítenek megoldani. A mesék után található „kalauz” pedig segít a mese feltárásában, a mélyebb mondanivaló megtalálásában, viszont ez csak inspiráció. A teljes egészhez, nekünk kell még dolgoznunk.

/Szerző és fotós: Kohajda Wentholin Loretta/

Hogyan sportoljunk kánikulában? Így!

Akinek már annyira beépült a sport az életébe, hogy szokássá, rutinná vált, az nyáron sem mond le erről, csak azért, mert kánikula van. Tény, hogy 35 fokban, kora délután nem épp a futás gondolata kerülget, de íme néhány trükk, hogy eldobd a kifogásokat.

Utolsó görögdinnye

A nagy nyári melegben, olykor jól esik egy lédús görögdinnye elfogyasztása. Le se lehet tagadni, hogy a legkedveltebb nyári gyümölcs. Több praktika is létezik, hogy mi alapján válasszuk ki a legfinomabb darabokat. Viszont lassan elbúcsúzhatunk ettől a finomságtól, hiszen az idei szezonja lassan véget ér.

Róbert Gida és az örök gyerekkor

A.A. Milne klasszikus Micimackója ismét visszatér a vászonra. Ezzel az élőszereplős új filmmel a család legkisebbjei találhatják meg a számításukat. A hangulat nagyon magával ragadó, de kissé túlontúl gyermekien bájos. Egy kedves történet az örök gyerekkor és a család fontosságáról. 

A műveltséghez társított gondolatok

Műveltnek lenni régen kiváltság volt. Az uralkodócsalád és a főurak gyermekei rengeteg olyan dologban részesültek, melyben mások nem: nyelveket tanulhattak, zenélhettek, könyveket olvashattak. Ma már egyik sem elérhetetlen, talán épp ezért nem is próbálja mindenki elérni. De vajon nincs divatja már a műveltségnek?

Álvilág vagy hasznos virtuális tér?

Egy felmérés szerint az emberek manapság attól félnek legjobban, hogy megszakad a kapcsolódásuk a külvilággal, hogy nem tudnak a megszokott módon kommunikálni. Hogy leáll az internetkapcsolat, hogy meghatározatlan időre megszűnik számukra a virtuális közeg. Vajon függőséget okozó álvilág, vagy hasznos virtuális tér a közösségi oldalak felülete?