Menü

Az edzőteremben

Amikor először mentem én is visszafordultam, a bejáratot meglátva. Aztán megerősítettem magam lélekben, és másnap bementem. Mindezt úgy, hogy bottal érkeztem. Szóval még akkor is az volt a fejemben, hogy biztos azt gondolják majd:” Miért jön ez ide? Inkább, gyógytorna kéne neki!”. Na, de nem azért treníroztam én magam, hogy aztán feladjam. Hopp, bementem. A recepciós lánynak elég tágra nyílt a szeme, mikor közöltem: egy napi jegyet, és egy botmegőrzést kérek. Nem akartam én a termen belül, meg az terem-öltöző közti szakaszon is „botoskodni”, mikor inkább csak utcára kell.

Na, persze fogalmam se volt, mi hol van. Merre van az öltöző? Az öltözőn belül, a zuhany? Azt meg, hogy az erősítő, vagy a kardio részleg hogy helyezkedik el, pláne nem. Na, de ad 1.: tudok olvasni, és elég sok minden ki volt írva. Ad 2.: nem vagyok egy anyámasszony katonája, simán megkérdezek bárkit, ha tudnom kell valamit ( a mai napig szívesebben kérdezek meg egy járókelőt, hogy mi merre van, mint a Google Maps appot).

Na, tehát szépen bementem az öltözőbe.Nagyon jó, modern, belépőkártya érintésével nyitható-zárható szekrények voltak, aminek a működése teljesen idegen volt. Tartsam ott hosszabban, aztán mikor villog röviden, úgy van bezárva, amit piros fény is jelez a zárszerkezetnél. Sikerült bezárni a szekrényt. Én meg azt hittem a kártyás ajtónyitás olyan lesz, mint a szállodában. Öreg vagyok én már, nah.

Oké, eddig minden rendben, lássuk akkor az érdemi részt. Az öltözőből egyből odataláltam az erősítő részleghez. Érthető módon, a botos létemre tekintettel, a kardio részleg annyira nem érdekelt. Gondoltam, lábtolózni, tárogatni, combfeszítő, combhajlító edzést csinálni, viszont tudok. Kerestem a teremedzőt, nem találtam. Épp egy nagyon csinos, profinak tűnő lány dolgozott a combfeszítőn. Amikor épp súlytállított, megszólítottam. Mondom neki:” Szia, nem tudod, hol van a teremedző? Először vagyok itt, kéne némi segítség.” Erre, a lány azt mondja: „Tulajdonképpen én is edző vagyok, két órám közt vagyok éppen. Gyere, segítek! Megmutatom, hogy csináld, mire figyelj. „ .És hipp-hopp, már ott is ültem a gépen. Azért, én már eléggé kiműveltem magam, hogy hogyan is érdemes edzeni (szériák, terhelés, stb. tekintetében), így neki is álltam. Nem sokkal később, a felszabaduló lábtolóba is beültem. Aztán még valahova.

És egyszer csak azt vettem észre, hogy baromira nem érdekel senkit, hogy én hogy mozgok, mit csinálok, milyen ruhában vagyok, hanem mindenki a saját edzésével foglalkozik. (Hozzáteszem, ez egy elég sznob terem, szóval, ha innen nem néztek ki engem, téged se fognak sehonnan!) És nem, nem csak fitness modell-alkatú lányok, 90 kiló és csupa izom srácok vannak, akik csak nézik, hogy egy ilyen túlsúlyos ember ugyan mit keres ott. Mindenki edzeni megy. Ráadásul, aki már elérte a célját az is tudja, hogy nem így jött elsőre ő se. Egyrészt, nem mindenki téged néz. Másrészt, ha még így is lenne, inkább csak megbecsül, amiért erőt vettél magadon, és elkezdtél tenni magadért. A körülötted edzők miatt, pedig természetes, hogy te is csinálod.

És csak azt csinálod, nem veszel észre egy foltot az asztalon, amit rögtön le kell törölnöd, mint egy otthoni edzésnél. Valami különleges kapcsolat van a teremben lévők közt. Mert kb. ugyanaz a célunk, vagy nem is tudom, hogy pontosan miért. Mindenesetre, rám nagyon motiválóan hatott akkor is, később is. Olyan simán töltöttem ott 90 percet, hogy észre se vettem. Jó érzés, amikor elindulsz visszatenni a tárcsát, amivel edzettél, és egy srác félúton felajánlja, hogy visszaviszi neked. Demég az is, mikor vársz egy gépre, és a használója kiszól: „Még egyszer tízem van, aztán a tiéd!”. Nem is ismered, talán még látásból sem, mégis ott az a kapocs. És, ami talán a legfontosabb, tényleg edzeni fogsz, otthon még csak csinálsz ezt-azt előtte, közben.

Szóval, ha az „izomszag” tartott volna vissza eddig, akkor felejtsd el ezt az előítéletet, és vágj bele! Maximum nem tetszik, és nem mész többet. Mit veszíthetsz? Oké, tudom, kb. 2000 Ft-ot, a napijegy árát. De lehet, hogy rátalálsz egy olyan mozgásformára, amit megszeretsz. Ha csak a fő sportod kiegészítéseként, akkor úgy, ha beleszeretsz a „vasakba”, akkor meg úgy. Lényegében mindegy.

A fő, hogy adj neki egy esélyt!

A sütit vagy a brokkolit? Ez itt a kérdés

Minden diétázóval előfordul, hogy olykor elcsábul, nem tartja 100% az étrendjét, melléeszik. Emberek vagyunk, nem gépek és néha bizony hibázunk. Ahelyett, hogy sokkot kapva számolgatnánk mennyi kalóriával vétkeztünk, inkább gondoljuk végig, hogyan tervezhetjük újra a heti menüt.

Mesterséges édesítőszerek – inkább ne!

A legújabb kutatások szerint a sokak által előnyben részesített mesterséges édesítőszerek mégsem annyira kedvezőek. Az emésztő szervrendszerünk mikroorganizmusai ugyanis nem tolerálják ezeket az anyagokat. Új kutatási eredmények következnek.

A sikeres életmódváltás három fő szabálya

Amikor diétáról írunk, nem két hónapos fogyókúráról beszélünk. Életmódváltásról van szó, ami élethosszig tart. Hogy mindez sikeres legyen és hosszú távú, ehhez fejben is rendet kell tenni, s megfogadni három fő szabályt!

Életmódváltás a férjek szemszögéből

Elhatároztad, belekezdtél, diétás étrendet alakítottál ki, lecserélted az élelmiszereket, talán sportolni is elmentél, s máris itt a nagy buktatód: a környezeted. Mi fog most történni és mit tegyél? Elmondjuk

Nem indul a fogyás? Ezért.

Gyakran úgy érezzük, hogy mindent megteszünk a fogyás érdekében, az eredmény mégis várat magára. Az áttörés nem történik meg, a fogyás nem indul be látványosan, a kilók nem olvadnak úgy, ahogy vártuk. Vajon tényleg mindent jól csinálunk? Vegyük nagyító alá a problémát!