Menü

Tegyünk a csontritkulás ellen!

A csontritkulás a csonttömeg csökkenésével járó kórkép, mely súlyos állapotban a csontváz szerkezeti épségét veszélyezteti; csonttörésekre hajlamosít. A csont összetétele ugyan gyakran változatlan, de tömege lecsökkent. Ezért például a vér kalcium szintjéből, nem következtethetünk egyértelműen a csont állapotára

Leggyakrabban az ún. primer formával találkozunk. Ez az időskori, elsősorban menopauza után, nőknél jelentkező forma. A csontépítő és lebontó folyamatok összetett hormonális szabályozás alatt állnak. A menopauza után lévő nőkben nincs jelen a csontot erősítő, férfi nemi hormon (tesztoszteron), de már a női nemi hormon (ösztrogén) sem . Ezek hiányában a csontfelépítő folyamatok lassabbak,a csont regenerációs képessége csökken. Ha ehhez- nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt- elégtelen a kalciumbevitel is kapcsolódik, a szervezet a csontok szilárdságát adó mészből(kálcium-karbonát) vonja ki az élettani folyamatokhoz szükséges mennyiséget, aminek következtében a csont állománya felritkul, porózussá válik(innen ered latin neve az osteoporosis/oszteoporózis is).

Az ilyen lukacsos, könnyű szerkezetű csont könnyen törik. Évente ezer nő közül 50-70-nél következik be csonttörés, ami a férfiak eseteinek 8-10-szerese. Élete során kb. a nők fele szenved el csontritkulásra visszavezethető, jelentős csonttörést. E nők mindössze negyede-fele épül fel teljesen csonttöréséből. A combnyaktörést szenvedőknél, gyakorta végzetes következményekkel jár. A törés miatt, tartós fekvésre kényszerült idős embernél kialakul a tüdőgyulladás. Ezért többről van itt szó, mint a testmagasság csökkenés, vagy meggörbülő hát elkerüléséről, ami a leglátványosabb következmény.

A csontritkulásos esetek mintegy 5 %-a szekunder (másodlagos) forma. Ilyenkor van egy elsődleges betegség, aminek másodlagos következményeként alakul ki a csontritkulás.

A megelőzés ez esetben is a szokásos két fő pilléren: a mozgáson és az étkezésen nyugszik. A mozgás egyrészt azért fontos, mert a fizikai terhelés serkenti a csontképződést, és csökkenti a leépülést. Reumatológián mindig felhívják a figyelmet, hogy a felírt kalciumpótlás, csak akkor épül be megfelelően, ha némi terhelésnek tesszük ki a csontot. Másrészt, az izomerősítő gyakorlatok hozzájárulnak a csontok tehermentesítéséhez is. A rendszeresen végzett mozgástevékenység, általában is mozgékonyabbá tesz, jobb egyensúlyt biztosít, így az esetleges esések, és a következményes csonttörések is könnyebben elkerülhetőek. A betegséggel járó kisebb-nagyobb fájdalmak (leggyakrabban hátfájás) szintén enyhíthető, könnyed mozgások beiktatásával. Pláne akkor, ha az tudatosan gerincfókuszú a gyakorlatsor.

Egyszerű hanyatt fekve végezhető gerincgyakorlat, amikor derekunkat a földhöz /ágyhoz szorítjuk (ettől a medence kicsit előrebillen). Ismételjük tízszer, egymás után, naponta kétszer. Ezzel egy időben, de külön gyakorlatként is koncentrálhatunk a lapockáink zárására. A gerinc menti hosszanti izmok erősítése tehermentesíti a gerincet, jól megtámasztja, ezáltal jobb tartást biztosít. Érdemes, akár gyógytornász segítségét is kérni a megfelelő tornához. A legtöbb SZTK-ban a gyógytornászok csoportos gerinctornát is tartanak, ami szakorvosi beutalóval ingyenesen igénybe vehető. De jó hatású az úszás, a séta, de akár a könnyű kerékpározás is. A kerékpáron ügyeljünk rá, hogy fejünket egyenesen tartsuk, a nyak ne legyen kényszertartásban. Ajánlott minden, végezni kívánt mozgásformáról megkérdezni a kezelőorvost, nehogy a legnagyobb jó szándék ellenére, valami ártalmasba fogjunk.

Az egészséges táplálkozás jól ismert irányelveinek betartása, csontritkulás esetén kiemelt fontosságú, hiszen az optimális testsúly elősegíti a mozgások kivitelezését, esetleges esés esetén kisebb behatás éri a csontot. A teljesértékű, tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag táplálkozás szükséges, a csontállomány további leépülésének megakadályozásához. Nagy mennyiségű kalcium bevitele képzi a csonterősítés alapját. Jó kalciumforrásnak tartjuk a tejtermékeket, az olajos magvakat (különös tekintettel a szezámmagra és a mákra), de a kelkáposzta, a brokkoli és a zabpehely és a banán is magas kalciumtartalmú élelmiszer. Bár azt, azért tudnunk kell, hogy a zöldségek kalciumtartalmának csak csekély része hasznosul, ezért okosan kell összeállítani a megfelelő étrendet, lehetőleg egy könnyű, vegyes diéta ajánlható. A kalcium, csak D-vitamin mellett képes beépülni a csontokba, ezért a D-vitamin gazdag ételeket is érdemes előtérbe helyezni. A D-vitamin, legnagyobb mennyiségben, a bőrünkben képződik napfény hatására, de a különféle tejtermékek (tej, vaj) magas kalciumtartalmuk mellett, D-vitaminban is gazdagok. Kiváló D-vitaminforrásnak számítanak ezenkívül a tengeri és édesvízi halak, tenger gyümölcsei, a belsőségek (azok közül is elsősorban a máj), a tojássárgája.

A kalciummal ellentétes hatást vált ki a foszfor, ezért a foszfortartalmú ételeket kerülni érdemes. A magas fehérjetartalmú ételeknek, általában magas a foszfortartalmuk is, ezért a húsféléket, aludttejből készülő sajtokat (túró, cottage cheese, ömlesztett sajtok), belsőségeket, szénsavas üdítőket csak korlátozott mértékben szabad fogyasztani. Szintén csak mértékkel fogyasztandók az oxálsavat tartalmazó ételek, mert a kalcium felszívódását gátolják. Ilyen a spenót, sóska, mángold, rebarbara és a csokoládé is. A kalciumvesztést fokozza a kávé, az alkohol és a vizelethajtó teák (pl. csalán, aranyvessző).

Annak ellenére, hogy az északi országokban magas a halfogyasztás (tehát a D-vitamin bevitele) gyakrabban fordul elő csontritkulás, ami valószínűleg a napfény hiányával magyarázható. Ne feledjük, hogy a D-vitamin, legnagyobb mennyiségben, a bőrünkben, napfény hatására termelődik, ezért mozduljunk ki, töltsünk minél több időt a napon (nem tűző napon, csak napfényben). Ágyhoz kötött időseknek is érdemes, legalább a nyitott ablaknál, a kezüket és arcukat süttetni. Lehetőség szerint, töltsünk minden nap legalább 15 percet szabad levegőn!

A nagy kávékörkép – 1. rész

Ha unod a gyors instant kávékat, és kipróbálnál valami újat, érdemes előtte tisztában lenni néhány alapfogalommal.

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni.

Miért jó, ha nincs „vakbelünk”?

Az emberi testet tekinthetjük a természet csodájának, de olykor gondolhatjuk, hogy egy meglehetősen pongyola verzió. Tökéletlenre lett tervezve, hajlamos a hibákra, és látszólag számos felesleges része van. S amíg azt gondoljuk, miért is vannak manduláink, van egy szerv, ami nélkül talán még is jobb lehet: a féregnyúlvány (a köznyelvben az úgynevezett vakbél).

Hogyan ne legyél éhes

Nem kell éhezni. Nem kell koplalós fogyókúrákkal gyötörni magunkat. Nem kell éhesnek lenni, nem kell egyoldalúan étkezni. Aki koplal, az az egészségével játszik. Vajon mely trükkökkel kerülhető el a nassolás?

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

Az egészségünkkel kapcsolatban soha nem lehetünk elég óvatosak, ezért minden apró jelre figyelmeztetésképpen kell tekintenünk. Így van ez a szívünk egészsége esetében is, hiszen szerencsére ez a szervünk szorgos munkája mellett azonnal jelez, ha valami gond van. Nekünk csak meg kell tanulnunk figyelni rá.