Menü

Finn életszemlélet, amely egészségesebbé tesz

Bizonyosan nem én vagyok az egyetlen, aki zárkózott, már-már fura népnek titulálta a finneket, a sajtóból és apró életbeli megnyilvánulásaikból, amelyek híre hozzánk is eljutott. Sok vicc is származik a mosolytalan, komoly, nem túl szószátyár emberekről, és ezt a sztereotípiát nem is igazán igyekeztek sosem megváltoztatni.

Joanna Nylund: Sisu c. könyve összegezve, és mégis érhetően, legfőképp pedig élvezhetően elmagyarázza, hogy is megy ez náluk, fent a hideg északon; hogy tudnak mindig pozitívan állni az élethez; miért ér el jó eredményeket az ország a különböző pozitív aspektusú méréseken, arról nem is beszélve, hogy mennyi új és érdekes dolgot ír le a könyv. Ebből szemezgettem néhányat.

A finnek nem szófukarok, csupán nem beszélnek feleslegesen

Egyenesek és konkrétak, egyszerűen nem értik a társalgás fenntartásához szükséges bájcsevej lényegét. Milyen igazuk van! Ha valami nem tetszik nekik, vagy gondjuk akad, kertelés nélkül közlik. Különösen ellenzik önmaguk fényezését, vagy „kivagyiságát”, és a beszélgető partnereiktől sem szívesen fogadják ezt. Az üzleti életben, ez még inkább érződik, a vezetők akár nyersnek, tiszteletlennek is tartanák a kedvesebb stílushoz szokott népcsoportok, azonban épp az ellenkezőjéről van szó. A vállalatvezetők mélységesen tisztelik dolgozóikat, de vezetői mivoltukból adódóan, példamutatással is élniük kell. Ez a kölcsönös tisztelet, „mindenki tudja a helyét” felfogás az egyik legjobb problémamegoldó társadalommá kovácsolta az országot.

A finnek imádják a sportokat

Gyerekek, idősek, fiatalok, szülők, legyen szó a sport űzéséről vagy csak képernyőn keresztüli figyeléséről, odáig vannak érte. Az éghajlatnak köszönhetően javában a téli sportokban jeleskednek, ott is inkább az állóképességük az, ami példamutató. A könyv, egy nagyon érdekes példát hoz arra vonatkozóan, hogy nem igazán érdekli őket a hideg. Hozzáállásuk abból adódik, hogy ha folyamatosan az éghajlatból indulnának ki, nem tehetnének meg szinte semmit. Novembertől februárig állandó sötétség uralkodik, télen nem ritka a mínusz 25 fok, ráadásul akkor még nem is beszéltünk a szélről, esőről, és egyéb időjárási viszontagságról. A finnek, pedig szeretik maguk uralni a körülményeiket, és nem igazán hagyják, hogy a körülmény szabja meg az ő életüket. Ráadásul a gyerekeket hagyják kint játszani, legyen hó vagy sár, mínusz 10 fok, a finnek tudják, hogy a szervezet szívósságának fejlesztésére szükség van a saját tapasztalatok, élmények hatására.

Gyűjtögetés

Ami szimpatikus, és a saját életünkbe is átültethetjük, az a gyűjtögető életmód. Na, nem a halomnyi étel felvásárlása a boltból, sokkal inkább a természetjárással egybekötött, vitaminbomba begyűjtéséről. Persze könnyebbnek tűnik a piacon felvásárolni a vörös áfonyát, vagy a málnát, azonban a finneket a szabad levegőn való időtöltés is motiválja a saját betermeléshez, arról nem is beszélve, hogy így sokkal inkább megbecsülik a házi termést. Egy alapos utánajárás, és esetleg egy növényhatározó beszerzése után, bárki útnak indulhat a környékbeli túraútvonalakon, hogy kikapcsolódjon és még egészséges ételhez szükséges alapanyagot is összeszedjen.

Számos más, pozitív és elgondolkodtató példát is hoz még a könyv, melyet a saját életünkbe átültetve egy sokkal izgalmasabb és körültekintőbb életszemléletet kaphatunk. Egy biztos: érdemes a finnekre odafigyelni, sokat tanulhatunk tőlük!

/Fotó: a szerző saját képe/

Hogyan sportoljunk kánikulában? Így!

Akinek már annyira beépült a sport az életébe, hogy szokássá, rutinná vált, az nyáron sem mond le erről, csak azért, mert kánikula van. Tény, hogy 35 fokban, kora délután nem épp a futás gondolata kerülget, de íme néhány trükk, hogy eldobd a kifogásokat.

Utolsó görögdinnye

A nagy nyári melegben, olykor jól esik egy lédús görögdinnye elfogyasztása. Le se lehet tagadni, hogy a legkedveltebb nyári gyümölcs. Több praktika is létezik, hogy mi alapján válasszuk ki a legfinomabb darabokat. Viszont lassan elbúcsúzhatunk ettől a finomságtól, hiszen az idei szezonja lassan véget ér.

Róbert Gida és az örök gyerekkor

A.A. Milne klasszikus Micimackója ismét visszatér a vászonra. Ezzel az élőszereplős új filmmel a család legkisebbjei találhatják meg a számításukat. A hangulat nagyon magával ragadó, de kissé túlontúl gyermekien bájos. Egy kedves történet az örök gyerekkor és a család fontosságáról. 

A műveltséghez társított gondolatok

Műveltnek lenni régen kiváltság volt. Az uralkodócsalád és a főurak gyermekei rengeteg olyan dologban részesültek, melyben mások nem: nyelveket tanulhattak, zenélhettek, könyveket olvashattak. Ma már egyik sem elérhetetlen, talán épp ezért nem is próbálja mindenki elérni. De vajon nincs divatja már a műveltségnek?

Álvilág vagy hasznos virtuális tér?

Egy felmérés szerint az emberek manapság attól félnek legjobban, hogy megszakad a kapcsolódásuk a külvilággal, hogy nem tudnak a megszokott módon kommunikálni. Hogy leáll az internetkapcsolat, hogy meghatározatlan időre megszűnik számukra a virtuális közeg. Vajon függőséget okozó álvilág, vagy hasznos virtuális tér a közösségi oldalak felülete?