Menü

Konfliktuskalauz

Virginia Satir (születési neve: Virginia M. Pagenkopf) 1916-ban született amerikai pszichoterapeuta, aki főként családterapeutaként vált híressé. Több könyve is megjelent és szakmájának kiemelkedő képviselője volt.

A Satir- modellben fejti ki azt, hogy a legtöbb ember önértékelési zavarban szenved. Kevesebb önbizalma van, mint, akár azt tudatosan gondolná, emiatt pedig, például egy konfliktus helyzetben 4 „rossz” módon reagálhatunk és egyetlenegy jó megoldás létezik. Ezekben a viselkedési módokban a közös pont, hogy a félelem táplálja őket. Mindegy milyen konfliktushelyzetről van szó, lehet ez munkahelyi (felettessel/ kollegával) , baráttal,gyermekünkkel, rokonnal, vagy a kedvesünkkel.

A Satir-féle túlélési pozíciókba helyezkedve, a vitába keveredett fél 4 módon reagálhat a konfliktusra:

1) Az egyik fél engesztelni kezdi a másikat, vagy védekezni kezd.

2) Az egyik fél vádolni kezdi a másikat.

3) Az egyik fél okoskodni kezd.

4) Az egyik fél esetleg egyszerűen csak kilép, ezzel ott hagyva a másikat egyedül.

Ilyen esetekben nem vagyunk egyenlő felek a vitában. Az első esetben alárendelt szerepbe kerülünk. A második és harmadik esetben a másik fölé próbálunk kerülni. A negyedikben pedig semmibe vesszük a másikat!

A teljesen magabiztos, szabad és biztos önbecsüléssel rendelkező ember az, aki képes jól megoldani egy konfliktust. Őt nem a félelem vezeti, hanem valóban az a szándék, hogy megoldja a lehető legjobb módon a konfliktusát, kölcsönös, és szeretet vezérelte kommunikációval. Ha ezt a kommunikációs stílust választjuk, akkor híd épül még, akkor is, ha vitás helyzetbe kerülünk. Ezért válasszuk ezt a módot!

Nézzük meg ezt, egy példával. Mondjuk, legyen egy klasszikus párkapcsolati vita: nőként kifogásolom, hogy a párom szanaszét hagyja a ruháit, ott dobja el őket, ahol éppen leveszi magáról.

Mondjuk, kedvesen megemlítem, hogy megbeszéltük már egyszer, hogy bedobja őket a szennyes tartóba.

Erre az ő reakciója, a következő lesz:

1) „Nem tudom, hogy történhetett! Biztosan a kutya kivette a kosárból, én tényleg betettem a szennyesbe! „
2) „És akkor mi van, ha széthagytam megint a gatyámat? Vagy te talán mindenben annyira tökéletes vagy? Azt is megbeszéltük, hogy bármikor elmehetek sörözni a haverokkal, múltkor, mikor elmentem mégis láttam, ahogyan húztad a szádat! Neked talán nincsenek hibáid? „
3) „ Nem lenne egyszerűbb felvenned és eltenni oda, ahova akarod? Egyébként is nincs más dolgod? Te is tele vagy feladatokkal, meg én is, igazán megkönnyíthetnénk ilyen apróságokkal egymás életét! Vagy nem erről szól egy kapcsolat? Múlt héten én is elmosogattam helyetted egy vágódeszkát, amit ott hagytál. Vagy ez most annyira más?”
4) Vagy simán átmegy a másik szobába filmet nézni, vagy a hobbijával bíbelődni. Mintha meg se hallotta volna, amit mondasz. Esetleg, már a vita hevében hagy magadra.

Ezek egyszerű példák, de az is előfordulhat, ha nagyon belemelegszünk, akkor váltogatjuk a stílusunkat, annak megfelelően, hogy éppen mit látunk megfelelőnek. Mondjuk, elsőnek támadunk, aztán otthagyjuk a másikat. Vagy támadunk, aztán látjuk, hogy nincs igazunk és védekezni kezdünk. Vagy támadunk és okoskodunk közben.

A jó hír, ha lelkileg és szellemileg is egészségesek vagyunk, akkor felismerjük, hogy nem jól reagáltunk egy konfliktushelyzetben, és legközelebb okosabbak leszünk. Valószínűleg, a partnerünk nagy meglepődésére. Mindig van arra lehetőségünk, hogy fejlődjünk és fejlesszük- ezáltal- a kapcsolataink minőségét is.

Ha jól akarunk megoldani egy ilyen helyzetet, akkor tudatosítsuk magunkban, hogy szeretjük a másikat nagyon, és ez csak egy konfliktus, amit ha megoldunk szeretettel, akkor minden fejlődhet köztünk tovább. Egy őszinte bocsánatkérés, vagy annak tisztázása, hogy ez miért is fontos a másiknak jó megoldás lehet. Érezze a párunk, vagy egyéb vitapartnerünk, hogy fontos és értékes ember számunkra.

A zene hatása egészségünkre

Az, hogy a zene megmozgat, felüdít, szórakoztat, és jobb kedvre derít, nem mai találmány. Évezredek óta szeretnek az emberek zenére mulatni, de nemcsak ez az oka annak, hogy annyian szeretik. Az ember testi és lelki egészségéhez is rengeteg köze van.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.