Menü

Stressz kezelés a vizsgaidőszakban

Ha nehezen kezeled a feszültséget, és idegesen vágsz neki a kihívásoknak, íme: néhány tanács, hogy nyugodtabb legyél!

Először is, mindig kezeld helyén a dolgokat! Gondold át, mit kell tanulnod, mi igényel több ráfordítást, mi az, amire elég kevesebbet készülni. Készíts listát a teendőidről, oszd be alaposan a napjaidat, de hagyj időt magadnak a pihenésre is!

Mindig érd el a kitűzött apró célokat! Ha úgy tervezted, 10 oldalt megtanulsz, vagy 5 tételt elolvasol, ne hagyd abba korábban, ugyanis annál nehezebb lesz újra visszazökkenni a tanulásba. Tudom, hogy csábító lehet egy séta a napsütésben, egy ebéd a barátaiddal, vagy egy-két cikk elolvasása a telefonodon, de ezek a tevékenységek megvárnak. Jobb, ha úgy vágsz nekik, hogy már nem szorít az idő, elérted a kitűzött célodat.

Óvakodj a túltanulástól! Egy bizonyos ponton túl az agyad már nem építi be a megszerzett információt, és minden ráfordított másodperc pocsékba megy. Amikor érzed, hogy már nem úgy tudsz koncentrálni, vagy már két órája ugyanazon az oldalon tartasz, érdemes becsukni a füzetet, tenni egy rövid sétát, pihenni és meditálni, majd újult erővel folytatni.

Ha már eleget tettél a vizsgád sikerességéért, de még mindig nyugtalan vagy, ideje levezetni valahogy a benned felgyülemlő feszültséget. A sport mindenképpen segít a stressz levezetésében. Legyen szó úszásról, futásról, aerobikról vagy bokszról, az eredmény ugyanaz: javítja a koncentrációdat, eltereli a figyelmedet, átcsoportosítja az energiádat.

Tölts egy rövid időt a barátaiddal! A közös tanuláson túl rengeteg program van, amit együtt csinálhattok a vizsgák előtt: menjetek el vacsorázni, hallgassatok együtt zenét, sportoljatok közösen! Ez, ugyanis erőt ad a munka folytatásához, és segít meglátni a fényt az alagút végén!

Ha tehát megpróbálod reálisan nézni a vizsgaidőszakot, elég időt adsz magadnak a tanulásra és a pihenésre is, nagyban megkönnyítheted a saját dolgodat, és megkímélheted magad a felesleges stressztől.

/Szerző: Varga Ágnes Kata/

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.

A féltékenységről

Drámák, regények, filmek, sorozatok készülnek az emberek, egyik legnehezebben kontrollálható érzésére, a féltékenységre építve. De mi az oka annak, hogy ennyire a hatalmába tud keríteni minket, és hogyan védekezhetünk ellene?