Menü

Szóbeli érettségire készülök – mit tegyek?

Bár az érettségin sok múlik, és a legtöbbeknek nagyon nehéz teljesíteni, a helyzet mégsem olyan rossz, mint azt gondoljuk. A siker kulcsa nem a hajnal kettőig tartó tanulásban van, hanem a mértékkel való, hasznos és okos tanulásban. A tanulás módszerét szintén meg kell tanulni, ki kell fejleszteni, de ami biztosan nem lesz jó, az a pánikszerű tanulás. A szóbeli érettségikig még van egy hónap, amit ha okosan használsz ki, nem lesz okod a végén az aggodalomra.

Ha esetleg emelt érettségit is teszel valamiből, akkor az idő megoszlása nem a legjobb: van majdnem egy hónapod az emelt szóbelire tanulni, és alig egy vagy két heted az összes középszintűre. A taktikusok egyszerre tanulnak mindkettőre, ám ez nem feltétlenül jó módszer. Az agyunk úgy van felépítve, hogy könnyebb legyen elraktároznia az információkat, amelyek összefüggnek. Tehát ha egyszerre egy tantárgyra tanulunk, akkor sokkal több mindent meg tudunk jegyezni, mint akkor, ha egyszerre többre is készülünk. Ezért bármilyen nehéz is, próbáld megállni, hogy nem ömlesztve, hanem rendszer szerint tanulj. Az agyad egy idő után hozzá fog szokni a rendszerhez.

A tanulás sokkal egyszerűbb olyankor, amikor a saját módszereid szerint csinálod. Csinálj belőle kvízjátékot, írj tanulókártyákat, mondd fel a macskádnak vagy egy barátnődnek a tételeket! A lényeg, hogy ne ülj napi 8 órát az íróasztalnál azzal próbálkozva, hogy szóról szóra bemagold a kidolgozott tételedet. Ha a lényegre koncentrálsz, és kicsit feldobod a tanulást, akkor sokkal könnyebben szánod rá az időt.

Ha lámpalázas vagy, tükör előtt vagy diktafonnal gyakorold a szöveget, és próbálj arra figyelni, hogy ne ijesszen meg az sem, ha tévesztesz. Az érettségi bizottság a lehető legjobb indulattal fog feléd fordulni, de ehhez neked is a lehető legtöbbet kell kihoznod magadból. Ha mindent becsülettel megtanulsz, a válaszok úgyis jönni fognak. Töltsd tehát okosan ezt az egy hónapot, de semmiképp ne görcsölj rá!

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.

A féltékenységről

Drámák, regények, filmek, sorozatok készülnek az emberek, egyik legnehezebben kontrollálható érzésére, a féltékenységre építve. De mi az oka annak, hogy ennyire a hatalmába tud keríteni minket, és hogyan védekezhetünk ellene?