Menü

A GMO-ról dióhéjban

A GMO, vagyis a genetikailag módosított organizmus egy olyan élőlény, aminek molekuláris genetikai módszerekkel módosították a génállományát. Persze ez a definíció kicsit eltér, ha jogilag nézzük a dolgot, például a magyar törvények szerint az számít GMO-nak, amit olyan módon változtatott meg az ember, ahogy a természetben az nem fordul elő. Most viszont nem a fogalmak pontosságáról lesz szó, hanem a GM növényeket és élelmiszereket övező téves hírekről és félelmekről.

A leggyakoribb állítás, amit hallhatunk a médiából, az az, hogy a GM növények károsak és/vagy mérgezőek. Önmagában a genetikai módosítás, mint technológia nem okoz toxikus változásokat, az pedig, hogy mérgező-e a módosított növény pusztán attól függ, hogyan változtatják meg a génállományát. Lehet mérgező, például kifejezetten azt a növényt támadó rovarokra, kártevőkre. Több ma is használatos specifikus biológiai rovarirtó toxikus, de csak adott rovarok ellen, emberre egyáltalán nincs hatással. Sokkal régebb óta alkalmazunk génmódosított élőlényeket, mint azt sokan gondolják és eddig egyszer sem mutatták ki ezeknek a káros hatásait tudományos kísérletekkel.

Egy másik állítás, amit sűrűn hallunk, hogy a GM növények károsítják a környezetet. A valóság éppen ezzel ellentétes: a GM növények használatával csökkenthetjük a rovarirtók és különböző mezőgazdaságban előforduló vegyszerek használatát, mivel a módosított növény eleve rendelkezik védekező mechanizmussal. Ezzel kapcsolatosan valós veszély lehet a rezisztens kártevők, illetve rezisztens, növényeket támadó betegségek kialakulása, azonban ez a GMO technológiák nélkül is kialakulhat a vegyszerhasználattól. Ezt sajnos csak késleltetni lehet.

Egy másik részben reális veszélyforrás, hogy a GMO-k miatt eltűnhetnek a régi, hagyományos fajták. A tradicionális növény fajták eltűnését elsősorban az ipari mezőgazdaság okozza, azonban a GMO felgyorsíthatja ezt a folyamatot, éppen ezért az alkalmazásuknál erre oda kell figyelni.

Érdekes, hogy általában a GMO ellenesség kizárólag az élelmiszerekre és növényekre terjed ki, azonban a genetikailag módosított baktériumok által termeltetett gyógyszerek, oltóanyagok és más gyógyászatban alkalmazott anyagok, mint például a cukorbetegek számára készült inzulin ellen a legtöbb embernek nincs kifogása. Rengeteg GMO ellenes cikket találni, azonban tudományos vizsgálatokkal egyiket sem bizonyították.

Hagyd abba a kényszerevést!

A kényszer okozta étkezést egyfajta pótcselekvésnek nevezhetjük, hiszen ez a tevékenység mindig kompenzálni próbál valamit, általában lelki problémát. A kényszerevés gátat szab a diétának, fogyókúrának, nem is kérdés: mielőbb le kell szokni róla. De hogyan?

A sütit vagy a brokkolit? Ez itt a kérdés

Minden diétázóval előfordul, hogy olykor elcsábul, nem tartja 100% az étrendjét, melléeszik. Emberek vagyunk, nem gépek és néha bizony hibázunk. Ahelyett, hogy sokkot kapva számolgatnánk mennyi kalóriával vétkeztünk, inkább gondoljuk végig, hogyan tervezhetjük újra a heti menüt.

Energiaital a gyerekek kezébe nem való?

A tinik nagy része gyakran iszik energiaitalt, és sajnos a termékek marketingkampánya is egyre jobban a fogyasztásukra buzdít. Azzal pedig, hogy milyen következményei lehetnek ennek hosszú távon csak kevesen foglalkoznak.

Szíverősítő ételeket a mindennapokba!

A szív- és érrendszeri megbetegedések már-már népbetegségnek számítanak Magyarországon, bármelyik társadalmi rétegről is legyen szó. Pedig az étkezés odafigyelésével, és néhány finomsággal könnyen csökkenthetjük a kockázatát.

Badacsonyi bortriatlon

Ha valaki eddig is fontolgatta, hogy részt vesz a bortriatlonon, de még nem tette, az sajnos idén már lemaradt róla. De reméljük, hogy egy élménybeszámoló meghozza a bátorságát, és jövőre az elsők közt csap le a lehetőségre, hogy részt vegyen.