Menü

A meditálás az egészséges életmód része?

A meditáció tulajdonképpen az elme nyugalma, amikor tudatosan ellazulunk, mind testileg és lelkileg. Aki valaha is próbálta már, tapasztalhatta, hogy a legnehezebb dolog az egészben az, hogy nem gondolunk semmire. Bár egyszerűnek hangzik, ha kicsit odafigyelünk, rájövünk, hogy valójában mindig gondolunk valamire.

Persze, ez egy nagyon leegyszerűsített megfogalmazása a meditációnak, mégis tükrözi a lényegét. Gondoljunk csak bele. Volt valaha olyan, hogy azon kaptuk magunkat, hogy „elbambulunk”, de közben teljesen éberek vagyunk? Ez lehet akár egy nagyfokú koncentrációt igénylő feladat közben, akár olvasás, pihenés, zene hallgatás közben. Olyankor mondhatni meditálunk, bár nem tudatosan. Ez az egészben a csavar.

A meditáció közben épp azt csináljuk, ami a legkevésbé megszokott az elmétől. Hagyjuk a gondolatokat áramolni. Nem próbálunk egyikhez sem ragaszkodni, csak hagyjuk, hogy elillanjon vagy épp megjelenjen egy-egy gondolat. A testünkre, magunkra koncentrálunk, majd a külvilágra, a hangokra, illatokra, majd újra magunkra. Ezt, párosítva a légzésszámlálással, nagyjából jó úton haladunk. Viszont a meditálás nem egy olyan dolog, amit vagy jól csinál az ember, vagy nem. Rengeteg gyakorlás és önismeret kell hozzá, viszont ez benne a szép is. Nem lehet rosszul csinálni, bárki és bármikor gyakorolhatja.

Ha valaki kedvet érez az elsajátítására, rengeteg hanganyagot lehet találni az interneten, amik segítenek elkezdeni. Sokan a spiritualitással és egyfajta földöntúli élménnyel azonosítják, ez viszont nem feltétlen van így. Beültethetjük a hétköznapokba, a reggeli rutinba, esetleg lefekvés előtt, vagy ebéd után is. A hangsúly a rendszerességen van.

Miért érdemes kipróbálni? Mert rengeteg pozitív hatása van. Többek között segít megismerni a pozitívabb, nyugodtabb önmagunkat, csökkenti a stresszt, illetve a stresszkezelésben is segít. Sokan számoltak be arról, hogy javít a szorongás, a félelem és más negatív érzések kezelésében. Az egészségünk megőrzése nem csak a testünkre való odafigyelésből, a sportból és a táplálkozásból áll. A lélek egészsége legalább annyira fontos, mint az előbbi. Azt pedig egyfajta békével érhetjük el, amihez hozzásegíthet a meditáció gyakorlása.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.

A féltékenységről

Drámák, regények, filmek, sorozatok készülnek az emberek, egyik legnehezebben kontrollálható érzésére, a féltékenységre építve. De mi az oka annak, hogy ennyire a hatalmába tud keríteni minket, és hogyan védekezhetünk ellene?