Menü

Milyen a jó mozzarella?

A mozzarella egy fehér színű, szálakra bontható, kerekre gyúrt sajt. Nagyon fontos a szálakra bonthatóság, hiszen gyakran belefuthatunk radír állagú sajtba, az pedig korántsem sem nevezhető igazi mozzarellának. Hazája Olaszország. Campania és Lazió tartományban bivalytejből készülnek a legjobb sajtok. Nem ízesítik, és nem adnak hozzá semmilyen tartósítószert, viszont a távoli országokba való hosszú idejű szállítás következtében sós vízbe téve tartósítják. Ezért van az, hogy ha a sarki kisboltban megvásároljuk a sajtot, akkor sós vízben úszó sajttal találjuk szembe magunkat.

Ezzel szemben, Olaszországban frissen fogyasztják, illetve a legfinomabb és legízletesebb része a sajt teteje. Ennek fenséges ízét, csak az őshazában lehet átélni, hiszen ez az a rész, amely csak rendkívül frissen fogyasztható. Lényegében tejszínes mozzarellával töltött mozzarella, és ha már egy kicsit is savanyú, akkor fuccsba ment az egész, és nem adja vissza azt a remek ízt.

A mozzarella di bufala

Kizárólag csak teljes értékű, friss bivalytej használható fel az elkészítéséhez. A bivaly tejében nincs karotin, ezért a színe tiszta fehér. Campania térségében még napjainkban is az eredeti recept szerint készítik a sajtot. 1996 óta eredetvédett minősítésű, ezt mozzarella di bufalacampana megjelöléssel forgalmazzák. Csak a körzetben tartott bivalyok tejét lehet használni, illetve csak ezen a területen készíthető el, mint az EU által szabályozott eredetvédett terméket.

Mozarella

Az EU által védett, Hagyományos Különleges Termék, ami annyit tesz, hogy ezek a termékek bárhol előállíthatók, "de csak az elfogadott termékleírásban meghatározott hagyományos alapanyagokból és/vagy hagyományos eljárás alkalmazásával". A tehéntejből készült mozzarella pedig fior di latte néven ismert. A jó minőségű mozzarella zsíros, nedvdús és édes. Gyakran szokták mondani, hogy még a mező illata is érződik rajta. A belseje nagyon magas zsírtartalmú (40-50%).

Történelme

Azt már tudjuk, hogy a vízi bivalyok tejéből készítik. Szóval, hogy meghatározzuk a sajt keletkezésének, az első sajtok készítésének időpontját, ahhoz az a nagy kérdés vezet el, hogy ezek az állatok mikor jelentek meg Dél-Olaszországban. Ezzel kapcsolatban viszont számos elmélet született. Egyesek szerint a VI. század környékén jelentek meg, mások szerint pedig Hannibállal együtt érkeztek. Illetve egyesek szerint, korai középkorban a gótoknak köszönhetően jelentek meg a bivalyok Campania tartományban, vagy a X. században Szicíliába arab közvetítéssel érkeztek. Az utolsó feltételezés lehet a legvalószínűbb.

Első írásos emléke a XII. századból valók. Ezek szerint már ismert volt a tejükből készült sajt, a mozzarella di bufala. Először a kolostorokban készítették és a zarándokoknak kenyérrel együtt kínálták. A XIV. században pedig már a kereskedelemben is jelen volt.

A provatura típusú sajt a füstölésének köszönhetően tovább elállt, ezért jobban ismert volt az akkori piacokon. A szó eredete az olasz mozzare szóból származik, mely magyarul annyit tesz, hogy levág. Ez pedig arra utal, hogy a sajtkészítők lecsippentik a sajtot.

Mihez használhatjuk fel?

Remek alapanyag pizzákhoz, előételekhez, szendvicsekhez, tésztafélék készítésekkor. Caprese saláta elengedhetetlen alapanyaga, hiszen remekül kiegészíti a többi alapanyagot, de akár nyersen is fogyaszthatjuk.

A kedvenc receptem a következő: A mozarellát kockákra vágjuk, a paradicsomot kisebb szeletekre szeljük és ezt a két alapanyagot egy kis tálkában sóval, borssal összekeverjük. Természetesen ízlés szerint. Én reggelire szoktam fogyasztani, de akár nassolni valónak is tökéletes. A sajt semleges ízének köszönhetően, bármilyen fűszerrel ízesíthető, de legjobban a zöldfűszerek, bors és fokhagyma passzol hozzá.

A jó minőségű mozzarella sajt ára igen magas, míg a tehéntejből készült változatot olcsóbban is megkaphatjuk. Mindenesetre nekem nagy kedvencem és- szinte- minden héten fogyasztom. Természetesen, aki Olaszországba tervezi a nyaralását, mindenképpen kóstolja meg a helyben készült, friss sajtokat és egyből átértékeli majd az itthoni kisboltban vásárolt ételeket. Számtalan elkészítési mód és recept megtalálható az interneten vagy szakácskönyvekben. Mindenki nyugodtan böngésszen kedvére.

/Szerző:Kohajda Wentholin Loretta/

Diéta vagy fogyókúra?

„Van különbség diéta és fogyókúra között? Melyiket válasszam? Mire kell figyelnem?” – Szinte naponta felmerülő kérdések azoknál, akik szeretnék elérni az áhított testalkatot. Jó választ, ezekre a kérdésekre az orvosok, dietetikusok tudnak adni, de alap szinten muszáj ismernünk a rövid és hosszú távú hatásokat, ha egyáltalán elgondolkodunk valamelyiken.

5 reggeli azoknak, akik nem akarnak reggelizni

Egy kiadós, tápanyagban gazdag és egészséges, vitamindús reggelivel igazán jó lehet indítani a napot, együtt enni, reggel, családi körben. Megéri emiatt korábban felkelni

Diétás ételek - vidd magaddal!

A diétánk egyik legkörülményesebb része kitalálni, hogy mely ételeket vihetjük magunkkal, ha elmegyünk otthonról. Néhány praktikus tanáccsal segítünk ebben!

Idősek étrendje

Dietetikusok egybehangzó véleménye szerint idősödő korban is figyelni kell az életmódra. Ebben a korban is számos élettani változás zajlik a szervezetben, a tápanyag- és vitamindús, helyesen összeállított étrend nagyon fontos.

Enni vagy nem enni? Ez itt a kérdés!

Unalomból? Stressz miatt? Tévénézés alatt? – egy nap vajon hányszor eszünk és ezek közül vajon mennyi a valódi éhség? Egy kutatás szerint tízféle éhség létezik, ám ezek közül csak egy valódi.