Menü

Nápoly, a kétarcú gyöngyszem

Pizza, spagetti, Maradona, Vezúv és persze Piedone. Ezek a hívószavak, ha Nápoly felé vesszük az irányt. Amikor egy helyi kirándulásra adtam a fejem, még nem sejtettem, hogy egy ilyen kétarcú helyre érkezem.

Maga a város lerobbant. A kikötői részt még kikupálták, de a belső, meg pláne a külső részek helyenként félelmetesek. Mintha nem mondták volna meg a helyieknek, hogy felújítani is lehet egy épületet, nemcsak lelakni. Helyenként, mintha rakétatámadás érte volna a várost. Majdhogynem, egy korrekt cigány putri benyomását adja Nápoly. Az egymásba nyíló bazári utcák, amilyen hangulatosak, pont olyan koszosak. A szeméthegy és omló épületek árnyékában, egy kellemes kis hostelben foglaltam szállást.

A kezdeti sokk hamar elszállt. Indításnak rögzítsük: a pizza őshazájában, picit olcsóbb minden tésztaféleség. A kilátás a Vezúvra velőtrázó, különösen az erődökből nézve. A földalatti bunkerbarlang rendszer, pedig elég érdekes. A helyiek nagyon lazák, ez hamar feltűnik. Minden alapvetően szervezetten zajlik, mindenki örül a turistáknak. A majd egymilliós város, nagyrészt a turizmusból él. Nápolyt tudni kell használni. Kirándulási kiinduló pontnak tökéletes. Sok sziget szegélyezi. A kötelező helyi körök után, hamar kinőttem az egykor rengeteg ország közt csapódó dél olasz metropoliszt. Útra keltem.

Capri szigete lett a cél. Nagyon szép, tényleg. Azonban csak óvatosan a kávézókban, éttermekben, mert nagyon nyugati árak fogadják a látogatókat. Aki nem akar 12 euróért spagettit vagy 3-5 euróért pék sütit enni, az tegye magát takarék üzemmódra. A kisvárosok nagyon szívet melengetőek. Strandoltam is egy nagyot, ha már arra jártam. Megkoronázandó a napom, befizettem egy hajókirándulásra a sziget körül. Zseniális. A hét poénja egy kis barlang a semmi közepén, ahova külön jegyet kell váltani. Nem vicc, egy lebegő kishajó adja a nyugtát, majd 10 eurós bérleti díjért bevisz egy kis ladik. Nem vagyok (már) híve a szexista poénoknak, de most adja magát. Pár perc akcióért lihegünk sokat. A víz festői kék bent, mintha nem is evilági lenne. A kaland végén, pedig tésztába temettem magam, egy helyi vendéglátóhelyen. A nagy meleg és a kellemes vízhőmérséklet elterelte a gondolataim a számláról.

Ha már Nápoly, mentem egy kötelező kört is. Irány a Vezúv. A helyi vonat nem volt túl bizalomgerjesztő. Magához a vulkánhoz egy busz visz fel. Hosszú az út, a kilátás remek. Az ára kissé fáj, de nagy konkurenciaharc ugye nincs. Látni kell és kész. Most jött a fekete leves, Pompei. Szuper, művelődjünk. Befizettem rá, majd akkor esett le, hogy élettelen kődarabok, meg kőizék panoptikumába kerültem. Sűrű ásítások közepette szépen kislisszantam. Még egy kör a városban. Majd stand by állapot, meg a kötelező pizza-beöntés. A záró akkord, pedig Ischia lett. Ez az elég nagy sziget már sokkal nyugisabb, mint Capri. Minden csendes és baráti. A helyi sziklakastély nagyon magával ragadó. A tenger ringató. A kaja árak is sokkal emberibbek. A tanulság Nápolyban egyszerű. A táj lenyűgöző, az életszínvonal visszafogottabb, mint nyugaton, és nagyon drágák a top turista helyek. Olyan, mint egy csóró gyerek egy gazdag családban. A természet gazdaságában állnak a lelakott épületek. Egy kalandot megér mindenkinek.

/Szerző és fotók: Vass Attila/

Mit egyen a gyerek, ha sportol?

Fociedzés vége, este fél hét: a fiam farkaséhesen esik be a kocsiba, bizonyára sok szülőnek ismerős ez a szitu. Köztudott, hogy a megfelelő vitaminok és tápanyagok bevitele egy sportoló gyerek életében mennyire fontos.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.

Egyetemen – mi lesz velünk a középiskola után?

Február 15-e minden évben jellegzetes nap. Az érettségire és a felsőoktatásba való jelentkezést eddig a napig kell beadni. És ezek a napok általában kétségbeesett, bizonytalan kérdezgetésekkel telnek el: jól döntöttem? Mi lesz, ha nem vesznek fel? Nos, ha te is így vagy, fontos tudnod, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat neked az egyetem, és az azon kívüli élet is.

Ne legyen stresszes kinyitni a ruhásszekrényt!

Gyakran érzed reggel, amikor kinyitod a szekrényt, hogy nincs mit felvenned? Mit gondolsz, miért van ez? Irtsd ki a stresszt a ruhásszekrényedből! Segítünk!