Menü

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különös, furcsa emberekre mindenki emlékszik. De a belső kálváriáikról már keveset tudunk. Az utca Szókratészeinek és a bulik kék/zöld/piros hajú buli őrültjeinek vagy épp bátor felfedezőknek, azonban néha nem akármilyen kalandjaik vannak, míg megtalálják helyüket. Ők a szkizotip rendellenességben szenvedők.

Habár, a hajlam örökölhető, nagyrészt környezeti hatások váltják ki, mélyítik el. Ezt a személyiségzavart sok állandósult és feltűnő viselkedési (gesztusbeli, öltözködési), gondolkodási és észlelési forma jellemzi. A szakirodalom is megosztott a témában, de bizonyos dolgokban egyetért, jelesül, hogy jellemzője a visszafogott társas kapcsolatok, a közelség-intimitás kerülése és egyfajta elvont gondolkodás. A szkizotip többnyire jelentés nélküli, üres létként éli meg saját magát, aki sodródik, a társadalom perifériáján él, és nehezen képes csak meghitt kapcsolatokra vagy tartós felelősségvállalásra. Lételeme a befelé fordulás és az elszigetelt élet. Gyakran magában beszél, sokszor másképp, mint egyébként. A kapcsolatok hiánya miatt, elszakad a valóságtól és a köznapi emberi lét stabilizáló hatásaitól. Emiatt egyre őrültebbeket gondol, egyre különcebbül viselkedik, görcsössé válik. Sokan, hibásan depressziónak veszik a tüneteit, pedig a helyzet sokkal árnyaltabb.

A szkizotip saját törekvéseiről, spontaneitásáról és örömeiről, azaz önmagáról, is lemond. Rendszerint már serdülőkorukban bezárkózik. Idegennek érzi magát a világban, amelyben él. Gyakran van test- és énképzavara. Magát nem tudja lerajzolni, objektíven hibáival és előnyeivel jellemezni. Az érzelmi megnyilvánulások gátlása, a zárt viselkedés dominál nála, valamint a nemiséggel való foglalatoskodás. Ez utóbbi, akár kóros szintet is elérhet, végletes apátiává vagy épp szex- és/vagy pornófüggőségig is elfajulhat, lévén az érzelmi űrt, és a passzív vagy nem megfelelő szülői mintát, valahogy fel kell dolgozni.

Tehát a fizikai tünetek az egyensúly helyreállítását célzó, de tulajdonképpen önsorsrontó erőfeszítések végtermékei. A többi embertől való reménytelen eltérés érzésének létrejötte van jelen. Az állandó pesszimizmus azonban valójában csak az örömök nem megfelelő feldolgozásának folyománya. Kijelenthető, hogy a szkizotip rendellenesség, habár gyakran a skizoid vagy a paranoid zavar pár tünetével is "meg van áldva", tulajdonképpen nem több egy érzelmi és felfogásbeli alkalmazkodási zavarnál. A befelé forduló jellege miatt, gyakran nárcisztikusnak definiálják tévesen a problémát.

Habár, e cikknek nem tárgya ezt az ötvenes évek óta vizsgált tünet együttest a maga teljességében taglalni, rögzítsük, hogy kiemelkedik a magyarul bárhol elérhető Döme László szakkönyve a témában. Aki, azonban a mozi virtuózokért van oda, annak ajánlom figyelmében Martin Scorsese Taxisofőr című alkotását. Robert de Niro hibátlanul hozza a karaktert. Nála is, ahogy másnál is az érzelmi logika sajátos szintje a gesztusokban is megmutatkozik. Egyszerre harsány és visszahúzódó az ebben az állapotan vegetáló. Sokszor ok nélkül nevet, míg néha sírni kezd. Élete során sok szorongást és ellenséges érzületet fojt el. A beszélgetéseiben nem tudja nagyon követni a témát, nem képes igazi kölcsönösségre. Ritkán viszonozza mások gesztusait vagy mimikáját (mosoly, bólintás). Ebben nagy szerepe van a nevelésnek, ha ez nem megfelelő, eléggé érzéketlenné és egysíkúvá válhat – legalábbis látszólag! A témától könnyen eltér és szokatlanul szeszélyes, furcsa, valamint metaforikus lesz. Kicsit olyan, mintha egy másik nyelvet beszélnének egy érdekes, kicsi zárt, de összetett világból, ami azonban csak őket veszi körbe.

A gyanakvás és szociális elszigeteltség mocsarában fuldokolónak nem szabad elbagatellizálni a problémáját. Jöjjön most, pár ízelítő tünet ezen elváltozásban szenvedők mindennapjaiból. Fontos megérteni, hogy a szkizotip személyiségzavar a skizofrénia előszobája, de hál isten csak kevesen "lépik át" a küszöböt. Nagyon fontos az egyén alkati adottsága és élettapasztalata. Valamint a legfontosabb elem, a kontroll mindenek felett. Lehet az egyén akármilyen okos, értelmes, nyitott személyiség, ha nem megfelelő rendszerszerű életet él, óhatatlanul elhatalmasodhatnak rajta akár a szkizofrénia tünetei is. Ilyenkor hihetetlen lelakott, hajléktalan külsőségekbe csaphat át. Koros koncentráció zavarok léphetnek fel.

A szkizofrén roham, pszichózis, pedig már egy kemény történet. Ilyenkor jobb esetben csak valami szupererőt éreznek magukban, máskor messiási babérokra törnek. Itt már kórházi kezelés szükséges, ami az egyébként gyógyszerek nélkül is kordában tartható tünetek mellett, nem kötelező. A diszfunkcionalitást kezdetben általában csak heveny dührohamokkal vezeti le, amelyek általában saját maga ellen irányul. Később súlyos regresszió válhat jellemzővé (étkezés, tisztálkodás, ürítési funkciók, illetve szokások leépülése).

A közel sem könnyű bemelegítés után a következő részben rátérek a fiziológia tünetekre, amely szinten minden szkizotipet jellemeznek. Nem kell megijedni: ez a tünet együttes már elég jól kezelhető és megfelelő oltalmazó és segítő közeg mellett remekül kordában tartható.

/Szerző:Vass Attila/

A nemet mondás gyümölcse

Akaratunk érvényesítése azért fontos, mert a boldogságunk abban az útban rejlik, amit bejárunk életünk során. Vannak balra, jobbra kanyarok, stop táblák, amelyek döntések sorozatát jelentik számunkra. Minden embernek van egy itt és mostja, ehhez a belső hangokra való figyelés elengedhetetlen szerepet játszik. Ha mindig a külvilágnak akarunk megfelelni, nem engedjük önmagunkat érvényesíteni, akkor falakba ütközünk. Az elkövetkezendőkben számos tippet kaphatsz arra, hogyan erősítsd magad és ezáltal a jövőben könnyebben tudj nemet mondani.

Túl sokszor kérsz elnézést?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik túl sokszor kérnek elnézést. De vajon mi is egy vagyunk-e a sok közül?

A sírás biológiája – 2. rész - Tippek

Habár a sírás sokaknak egy elkeserítő, esetleg szégyellnivaló téma, mégis léteznek olyan aspektusok, amelyek felől ezt is érdemes megközelíteni. Például, hogy hogyan érdemes kontrollálni. Tippek következnek.

Mit is nevezünk EQ-nak?

Az EQ, vagyis érzelmi intelligencia az IQ későn felfedezett része. Általában, aki szuper intelligens, az az érzelmeit is helyén tudja kezelni. Hogyha egy ember felhalmozott lexikális tudással rendelkezik, viszont szociális kapcsolataiban nem korrekt, a konfliktusokat sem tudja jól kezelni, akkor kiegyensúlyozatlanná válik. A boldog élethez 20 százalék IQ és 80 százalék EQ szükséges.

Kedves emberek pszichológiája

„Hogy vagy? Minden rendben? Hogy telt a hétvégéd?” – Varázsszavak azoktól, akik minden energiájukat másokra fordítják, és akik a konfliktusokat csupán hírből ismerik. Mosolyognak, hízelegnek, vidámságot árasztanak, és mindezzel a fél világgal megszerettetik magukat. A fél világgal, mert a másik fele viszont alig tudja őket elviselni. Na de miért?