Menü

Norvégia, az istenek otthona

A világ egyik leggazdagabb és Európa legdrágább országa Norvégia. A félig-meddig mindig hó alatti vidék, olaj és lazac nagyhatalom. Az emberek roppant kedvesek és a táj leírhatatlanul szép. Az egykori gyarmat, méltán büszke értékeire és hihetetlen gazdagságára. Tegyünk arra egy kört, ha megtehetjük.

Legyünk őszinték. Európa térképére nézve a Skandináv-félsziget pont olyan, mint kedvenc Dagobert bácsink pénzfürdés előtt. A fejénél illetve hátánál/gerincénél fekszik a kontinens egyik legérdekesebb országa, Norvégia. Az egykor Svédország vagy épp Dánia alá tartozó terület immáron több mint száz éve beszéli fura helyi nyelvét és éli egyedül nem mindennapi életét. Mióta ugyanis földgáz és kőolaj nagyhatalom lett, szépen kiépítette az egyik legbőkezűbb szociális rendszert a világon, mindezt szinte nem hihető jólét mellett. Többször is szavaztak az EU-ba lépésről, sikertelenül. Mondjuk sok értelme nem is lenne csórókat támogatniuk.

Kezdjük az alapoknál. A négy Magyarországnyi terület bő ötmillió embernek ad otthont. Ha kivesszük a minden kuli munkát elvégző bevándorlókat, érezhetjük, hogy komolyan vették Petőfi szavait ("Sors, nyiss nekem tért"). A déli, nyugis kisváros benyomását tevő Oslo családias, a turista kedvelt Bergen, Tromso festőien szép, míg Lillehamer igazi sport paradicsom. Északon pedig az átlagnál is fontosabb a kocsi használat, mert akkora távolságok vannak, hogy egy házibulihoz is turistabusz kell.

A helyzet rendkívüli és megmosolyogtató. Megannyi természetbarát látogatja meg a mindig hűvös északot. Azonban a helyzet kölcsönös, hiszen a mintegy négy nagyobb és negyvenhárom(!) egyéb repterük gőzerővel üzemel. A helyi életszínvonal magyar szemmel szinte értelmezhetetlen. Az még hagyján, hogy a városokban minden nyolcadik kocsi elektromos, de az árak ellentétben Luxembourggal követik is a zsebekben megbújó pénzkötegeket. Az európainál minimum kétszer vagy épp ötször akkorák. Az 1000 forintos bolti(!) félliteres kólától kezdve, a pubbeli 4000-4500 forintos Guinnessen keresztül a bergeni 2000 forintos, sofőri buszszakaszjegyen át. Hagyok időt ezt feldolgozni. Az 500 hufos benzin mellett az utazás hihetetlen pénzbe kerül, mindezt alacsony áfa mellett. Aki hosszútávban gondolkodik, menjen inkább autóval ki.

Térjünk rá a helyi életet meghatározó legfontosabb entitásra, a tájra. A természet lenyűgöző és már majdnem elfeledteti velünk mindennek az árát is. Itt álljunk meg. Egy vallomással tartozom: a szervezetem nincs felkészülve az addiktív szerekre. Egyszer megittam két energiaitalt és bealudtam tőle. Szóval jóllakott óvodás üzemmódban csak olvasmányélményeimre tudok támaszkodni, de azt kell mondjam ha Norvégia fizikailag megfogható anyag lenne, nem kérdés miről lenne szó. Ez egy adta vizuálheroin. Az ember a fjordokban (mély, gleccser vájta völgyek) hajókázva elveszti minden realitás érzékét. Isten csodálja a nagy teremtést. Semmi nem tudja az embert érdekelni és mindene megvan, így magában. Egy fajta lebegés lesz úrrá mindenkin. Egyébként is a gyéren lakott országban pár oslói utcán kívül nincsenek koldusok, nincs nagy bűnözés. Mindig van pénz és minden békés. Mindenki beszél valamennyire angolul.

A norvég, amúgy is elég jól megérti a dánt vagy a svédet. Nincs külvilág, nincs baj, nincs probléma. Mindig jut idő egy kávé mellett egy gofrira természetesen karamellizált barna sajttal vagy tubusos kaviárra vagy lazacra. Az általunk méltán nem ismert, hipernépszerű sífutásban ők maguk a világ élvonala. Talán csak a népszerű foci sikereinek elmaradása ront a helyiek sanyarú helyzetén. Mindeközben a közismerten híres halászat miatt roskadoznak a tengeri finomságok a boltokban. A méregdrága rénszarvas, őz és bálna (mi van?) kolbászt veszik a turisták, mint a cukrot. A túladagolás, az aranylövés vagyis a hosszú itt tartózkodás nagyon veszélyes ezen a tájon. Sok áldozatot szedett eddig is Norvégia. Csak óvatosan és nagyon figyelmesen a vásárlással. Útra fel.

/Szerző és fotók: Vass Attila/

Igazi fenyő vagy műfenyő?

Minden évben találkozunk azzal a kérdéssel, hogy milyen fenyőfát vásároljunk. Igazi legyen? Ha igazi, akkor melyik? Ha műfenyő, akkor mekkora? Honnan szerezzük be? Most ehhez adunk egy kis segítséget.

Energiavámpírok kíméljenek

Az energiavámpír fogalma nem ismeretlen fogalom, mindannyian ismerünk ilyen embereket, ők legendabeli rokonaikkal szemben azonban nem vérrel, hanem mások energiáival, táplálkoznak. Mit tehetünk ellenük?

Decemberi jótékonykodás

Bár a szeretetnek elméletben nemcsak decemberben vagy karácsonykor kellene léteznie – nyilván nem is csak akkor létezik -, mégis a legtöbben ilyenkor figyelünk oda jobban egymásra, illetve embertársainkra. Használjuk ki ezt az időt, hogy tegyünk valami jót másokkal, akiknek még annyi sincs, mint nekünk.

Miért jön a Mikulás? És mit mondjunk a gyerekeknek?

December 5-én este vagy 6-án reggel a legtöbbünket meglátogatja a Mikulás, ez így megy akár egészen kicsi gyerekkorunk óta. De miért is fontos, hogy jöjjön? Mit mondjunk a gyerekeknek róla?

December, én így szeretlek!

Kézműves foglalkozások az oviban és iskolában, mikulásváró és karácsonyi versek tanulása, adventi dalok, karácsonyi énekek hallgatása, a lakás karácsonyi díszbe öltöztetése, ünnepvárás. December, én így szeretlek!