Menü

Ellenségünk a szénhidrát?

A szénhidrát kémiai összetételét tekintve, egy olyan anyag, ami, szénből, hidrogénből és oxigénből áll. Testünk energiaellátásának fő forrását jelentik. Szervezetünk, agyunk működéséhez energiára van szükség. Ezt az energiát elsősorban a szénhidrátokból, a zsírokból, illetve szükség esetén fehérjékből nyerjük. A szénhidrátok első rangú energiaforrások, kár lenne ellenségként tekintenünk rájuk. Igaz, nem mind jó barát, hiába szolgáltat energiát. A szénhidrátok legegyszerűbb formái a cukrok (mono és diszacharidok), bonyolultabbak a keményítők és a legösszetettebbek a rostok.

A „jó” szénhidrátok az összetett szénhidrátok, a glikémiás indexük is alacsony, ami azt jelenti, hogy nem emelik meg gyorsan a vércukorszintet ezáltal hosszabban tartanak jóllakott állapotban, ezen kívül nagyon sok hasznos tápanyagot (vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat) tartalmaznak. Ezek közé tartoznak a zöldségek, a teljes értékű gabonák és a belőlük készülő termékek (a barna rizs, köles, zabpehely, teljes kiőrlésű pékáruk, tészták) a hüvelyesek, egyéb keményítőfélék (pl. hüvelyesek, burgonyafélék). Ezek fogyasztása tehát egyáltalán nem tekinthető egészségtelennek. Az emésztőrendszert nem terhelik, ugyanakkor kiegyensúlyozott energiaforrásként szolgálnak. Nem véletlen, hogy minden népnek megvan a maga fő szénhidrátforrása. Gondoljunk csak bele, hogy nálunk magyaroknál a kenyér milyen központi szerepet tölt be. Ami nálunk a kenyér, vagy a burgonya, az az olaszoknál a tészta, a keleti országokban a rizs.

A kerülendő szénhidrátokhoz tartoznak a cukrok, cukros üdítőitalok, péksütemények, lisztes és cukros készítmények. Ezek semmilyen – a szervezet számára – hasznos tápanyagot nem tartalmaznak, glikémiás indexük magas, mivel elfogyasztásuk gyorsan megemeli a vércukorszintet, nagy lesz az inzulinválasz. Ilyenek a fehér lisztek, darák, grízek, és a csak ezekből készülő pékáruk, valamint a répacukor és az azzal készülő termékek (lekvárok, sütemények). Gyakori, hogy teles kiőrlésű édes pékárut árulnak cukros töltelékkel! Ezekre mindig figyeljünk oda. Csakúgy, mint a sokak által diéta kompatibilisnek tartott bolti gyümölcsjoghurtokra, melyeket cukorral édesítenek azon túl, hogy színezéket, aromát is tartalmaznak (nem egészséges mesterséges adalékok), így végképp kerülendőek. A „rossz” szénhidrátok gyors felszívódásúak, a vércukrot gyorsan emelik meg, ezáltal gyors inzulinemelkedést váltanak ki, ami aztán a zsírlerakódást segíti.

A rossz szénhidrát ugyanakkor nem tévesztendő össze a gyors szénhidráttal. Utóbbi gyorsan szívódik fel, de sok értékes tápanyaggal, vitaminnal, ásványi anyaggal, vagy akár fehérjével lát el. A gyors szénhidrátok közé tartozik a cukor minden formája: méz, barna cukor, juharszirup, kókuszcukor, minden, ami glükóz, szacharóz, de még a mesterségesen kivont fruktóz is. Nem feltétlenül "rossz", de "gyors" szénhidrátok: tej, kefir, joghurt, gyümölcs és gyümölcsös dolgok: gyümölcslevek, zöldséglevek, gabonatejek, turmixok. Ezeket a gyors szénhidrátokat ne zárjuk ki étkezésünkből. Hasznos tápanyagaikra szükségünk van. Étkezésünkbe könnyedén beilleszthetőek.

Együk akkor, amikor a szervezet inzulinérzékenysége a legjobb, és felszívódásukat lassítsuk. A gyors szénhidrátokat délben és a kora délutáni órákban tolerálja leginkább a szervezet, ezért ebéd- és uzsonnaidőben célszerű leginkább a gyümölcsfogyasztás. A szénhidrátok felszívódását három dolog lassítja; a zsír, a fehérje és a rost. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ha például a gyümölcsöt valamilyen olajos maggal (zsír és némi fehérjetartalom) kombináljuk, akkor lassítjuk a felszívódását, kisebb inzulinreakciót generálva, így kevésbé leszünk éhesek utána. A gyümölcssalátát dióval gazdagítani, vagy szeletelt mandulával megszórni tehát nem csak az ízeknek és az esztétikai megjelenésnek tesz jót, hanem élettanilag is hasznos. Más zsír és/vagy fehérje tartalmú élelmiszerekkel való kombinálás szintén ugyanezt a célt szolgálja, ezért például túróba, joghurtba keverve szintén lassul a felszívódás. Itt jegyezném meg, hogy a joghurt alacsony zsírtartalma miatt maga is gyors szénhidrát, de a benne lévő fehérje azért lassítja a gyümölcs felszívódását, de minél zsírosabb a tejtermék, annál lassabb szénhidrátként működik.

Például a tejföl jobban „lassít”, mint egy joghurt vagy kefir. Húsfélét, tojást is társíthatunk a gyümölcsök mellé, ha felszívódásukat lassítanánk. A „régiek” különösebb élettani, kémiai ismeretek nélkül is így ettek. Gondoljunk csak a klasszikus alma-dió párosításra, vagy a népszerű alma-sajt kombinációra A fehérje és a zsír lassító hatása mellett érdemes beszélnünk a harmadik lehetőségről, a rostok lassító szerepéről is. Ezt úgy tudjuk kihasználni, ha magas rosttartalmú, lassú felszívódású ételt (akár sütemény, keksz formájában) társítunk a gyors felszívódású mellé. Ezért működnek jól (telítési szempontból) a különböző gyümölccsel dúsított gabonakásák (pl. zabkása) is. A rost „lassít” azt is jelenti továbbá, hogy minden olyan eljárás, ami a zöldségek, gyümölcsök rostjait összetöri, az gyorsítja a felszívódásukat. Ezért lesz egy egyébként is gyors felszívódású gyümölcs „szupergyors” turmixolás után. De még a zöldségpürék is némiképp gyorsabban szívódnak fel, mint a teljes zöldség (persze attól ezek még lassúak maradnak.

Ne kezeljük tehát ellenségként a szénhidrátokat! Megfelelő mennyiségben és minőségben a teljes értékű egészséges táplálkozás része a szénhidrát. Olyannyira, hogy az ajánlások szerint az összenergiabevitel 40-50%-át szénhidrátokból kellene fedeznünk. 1 g szénhidrát 4,2 kcal. A „jó”, lassú felszívódású szénhidrátok képezzék a bevitelünk alapját, de a fentebb részletezett módon mindenképp iktassuk be gyors felszívódású „jók” fogyasztását is.

Mit egyen a gyerek, ha sportol?

Fociedzés vége, este fél hét: a fiam farkaséhesen esik be a kocsiba, bizonyára sok szülőnek ismerős ez a szitu. Köztudott, hogy a megfelelő vitaminok és tápanyagok bevitele egy sportoló gyerek életében mennyire fontos.

5 tipp, hogy mit kezdj a szabadidőddel

Az élet folyamatos tanulás. Tanulás akkor, ha egy képzést szeretnénk elvégezni, és tanulás akkor is, ha önmagunkkal kapcsolatos feladataink vannak. Ugyanígy néhányunknak tanácsra lehet szüksége, ha arról van szó, mit kezdjen a temérdek szabadidejével. Nem mindenkinek a rohanó életmód a legnagyobb ellensége.

A szelfi diszmorfia önbizalom romboló hatása

Sokak szerint a szelfizés a mai, önimádó, egocentrikus generáció hóbortja. Viszont egy önarcképfotó sokkal többet elárul rólunk, mint gondolnánk. Az okostelefonokon található képszerkesztő alkalmazások segítségével bárki modellt varázsolhat magából. A baj akkor jön el, amikor belenézünk a tükörbe és látottakkal nem vagyunk megelégedve.

Levesek – amelyek lehetnének népszerűbbek

Egyes kultúrákban levest enni sem szokás. A franciák például leginkább valami könnyű salátát esznek előétel gyanánt. Mi viszont élünk-halunk az ízletes levesekért, sőt, újabb és újabb variációkat találunk ki, amelyeket elkészíthetünk. Pedig vannak hagyományos levesek, melyek a megérdemeltnél kisebb figyelmet kapnak. Belőlük láthatunk egy rövidebb összeállítást.

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.