Menü

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Görögök

Magyarországra az 1950-es években kerültek ide a görögök, a polgárháború elől menekülve. Akkor körülbelül 400 család lett elhelyezve a számukra épült Beloiannisz nevű településen, amely Fejér megyében található. Azóta sokan visszamentek az anyaországba, de fiatalok maradtak itt jócskán. Ők pedig, amellett, hogy rendkívüli módon beilleszkedtek a magyar társadalomba, őrzik a görög kultúrát a konyhájukban, vallásukban.

Ebben a cikkben két recept kerül bemutatásra, amely a beloianniszi lakosságtól származik. Az egyik a mi töltött káposztánkhoz nagyon hasonlít (a képen babbal). A különbség azonban nagyobb, mint gondolnánk. A dolmades ugyanis szőlőlevélből készül, és a tölteléke is sokkal fűszeresebb. A szőlőlevél sós vízben ázik, míg fel nem használjuk. A töltelékhez darált húst és hagymát pirítunk, sóval, borssal, kaporral, petrezselyemmel és zöldhagymával ízesítjük. A rizs nyersen kerül összekeverésre az olívaolajjal és a húsos raguval. A becsomagolt szőlőlevelek tölteléke még megduzzad a főzés során. Kevés vizet és olívaolajat öntünk a batyukra, és két-három óráig főzzük. Akkor van kész, ha szép fényes az olívaolajtól, és nincs alatta víz.

A másik étel a loukoumades, amely egy fánkra hasonlító sütemény. Liszt, tej, élesztő, víz, cukor, zsiradék gyanánt pedig olaj kell a tésztájába. Ha lágy, de formázható tésztát gyúrtunk belőle, akkor kelni hagyjuk, majd kis golyókat formálunk. A golyókat bő olajban kell kisütni, majd ha süléskor kapott egy kérget, kivesszük és mázat csorgatunk rá. A mázhoz méz, víz és faháj keveréke kell, amit ecsettel kenünk a tésztagolyókra, ettől szép fényes lesz.

Ez a két recept hazánkban is ismert, népszerű, ráadásul közismerten görög. Ha nem is sokan tudják, hogy van Magyarországon egy görög falu, és több faluban pedig kis számú nemzetiségként vannak jelen, azért még érdemes figyelnünk rájuk. A görögök ugyanis táncot, gasztronómiát és kultúrát is adnak nekünk, amelyek megismerésével mi csak nyerhetünk.

Szerző: Varga Ágnes Kata

Mit egyen a gyerek, ha sportol?

Fociedzés vége, este fél hét: a fiam farkaséhesen esik be a kocsiba, bizonyára sok szülőnek ismerős ez a szitu. Köztudott, hogy a megfelelő vitaminok és tápanyagok bevitele egy sportoló gyerek életében mennyire fontos.

Levesek – amelyek lehetnének népszerűbbek

Egyes kultúrákban levest enni sem szokás. A franciák például leginkább valami könnyű salátát esznek előétel gyanánt. Mi viszont élünk-halunk az ízletes levesekért, sőt, újabb és újabb variációkat találunk ki, amelyeket elkészíthetünk. Pedig vannak hagyományos levesek, melyek a megérdemeltnél kisebb figyelmet kapnak. Belőlük láthatunk egy rövidebb összeállítást.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.