Menü

A műveltséghez társított gondolatok

A műveltség kérdése igen összetett. Értelmesnek lenni nem jelent automatikusan műveltséget is. Inkább a tájékozottság, olvasottság, kulturáltság a meghatározó. Nyilván maga a fogalom megfoghatatlan, de mégis mindenki érti, miről van szó. A férfiak körében talán nagyobbra tartott tulajdonság az okosság, amely inkább egy területre irányul. Általánosan elterjedt, hogy a reáltudományok terén a férfiak, míg a humán tudományok terén a nők az erősebbek. Éppen emiatt találják olyan vonzónak az emberek, ha ez fordítva működik valakinél.

Csakhogy a műveltség megszerzése és szinten tartása, habár akárki által birtokolható, mégsem mindenki számára vonzó. Sokan úgy gondolják, egyes tudományok feleslegesek. Ebbe a körbe általában a bölcsésztudományok esnek bele, mint például a nyelvészet, irodalom, történelem, egyes idegen nyelvek tudományai. Sok vicc is születik ezekről. De valóban haszontalan mindezek ismerete?

Az, hogy mi hasznos és mi nem, személyenként eltérő. Nem kérdés, hogy a reáltudományok, mint a fizika, informatika, matematika, nem mindenki számára könnyen tanulhatóak, ahogyan nem mindenki tud verset elemezni sem. Ezért bármilyen tudományok nehézsége is relatív. De az mindenképpen biztos, hogy egyiket a másik elé helyezni, esetleg bármelyik tudományt leminősíteni nem túl bölcs dolog. Hiszen aki tanul valamit, azt nyilván azért teszi, hogy hasznosítsa. És ez a hasznosítás, történjen egy baráti beszélgetés során, egy kvíz során, munkában, egyértelműen hasznossá is teszi a megtanultakat. Persze az ember nem tudja mindig felhasználni a kapott információkat, de ha többel rendelkezik, az sohasem akkora baj, mint ha kevesebbel. Hiszen azért kapunk többféle és nagyobb mennyiségű ismeretet, hogy ne érhessen annyi váratlan helyzet minket.

A legjobb természetesen, ha az információ és ismeret megszerzésének képességét sajátítjuk el, így a memóriánk kopásával is hozzájuthatunk azokhoz. Ezért érdemes magolás helyett értve tanulni, hiszen a gondolatok mentén felfűzött információk felidézése könnyebb, mint a lexikális információké. Ha pedig fel tudjuk idézni, vissza tudjuk mondani, fel tudjuk használni, építeni tudunk rá, akkor intenzíven haladunk a műveltség irányába.

Műveltnek lenni tehát egyfajta tájékozottságot jelent több téren. Ez a tulajdonság az emberek megítélése szempontjából mindenképp fontos, és szükségességének praktikus okai is vannak. Hogy valaki milyen területen tesz könnyen szert rá, azt saját magának kell felismernie. Mások műveltségét pedig nem bírálnunk, hanem elismernünk kell.

Hogyan éld túl a vizsgaidőszakot?

Magolás, éjszakázás és a véget nem érő tanulás. A vizsgaidőszak nehéz pillanati hamarosan elkezdődnek, ehhez hoztam néhány jól bevált, bizonyított és hasznos túlélő tippet.

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni.

Miért jó, ha nincs „vakbelünk”?

Az emberi testet tekinthetjük a természet csodájának, de olykor gondolhatjuk, hogy egy meglehetősen pongyola verzió. Tökéletlenre lett tervezve, hajlamos a hibákra, és látszólag számos felesleges része van. S amíg azt gondoljuk, miért is vannak manduláink, van egy szerv, ami nélkül talán még is jobb lehet: a féregnyúlvány (a köznyelvben az úgynevezett vakbél).

Hogyan ne legyél éhes

Nem kell éhezni. Nem kell koplalós fogyókúrákkal gyötörni magunkat. Nem kell éhesnek lenni, nem kell egyoldalúan étkezni. Aki koplal, az az egészségével játszik. Vajon mely trükkökkel kerülhető el a nassolás?

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

Az egészségünkkel kapcsolatban soha nem lehetünk elég óvatosak, ezért minden apró jelre figyelmeztetésképpen kell tekintenünk. Így van ez a szívünk egészsége esetében is, hiszen szerencsére ez a szervünk szorgos munkája mellett azonnal jelez, ha valami gond van. Nekünk csak meg kell tanulnunk figyelni rá.