Menü

Nem eszem húst, baj?

Nem tudom elképzelni, hogy valaha is vegetáriánus legyek, netán a még ennél is szigorúbb vegán étrendet kövessem. Szeretem és (mértékkel) fogyasztom is a húst, a tojást, halat, néha tejterméket, azonban megértem, tisztelem és elfogadom, ha valaki elvből, vagy egészségügyi okokból, illetve bármilyen más megfontolásból nem eszik húst, sem állati eredetű ételeket, vagy egyszerűen csökkenti az étrendjében a húsételek fogyasztását. Fehérjére azonban a szervezetünknek szüksége van, étkezési szokásoktól függetlenül.

A fehérje rendkívül fontos szerepet tölt be az emberi szervezet működésének folyamataiban, ezért mindenképp gondoskodni kell a fehérjebevitelről, akkor is, ha esetleg időszakosan vagy végleg elhagytuk az étrendünkből a húsételeket.

Gyakran előfordul nálam is, hogy nem kívánom a húst, ha a családomban nem lenne három férfiember, nem is törődnék vele, hogy minden nap húsos étel kerüljön az asztalra, simán elkészíteném a csőben sült zöldségeket, rakott ételeket, rántott zöldségek széles palettáját, s reggelire is feltálalnám az avokádókrémet pirítóssal felvágott, vagy kolbászos rántotta helyett. Elkészítek minden húsételt, de van, hogy én magam egy héten csak egyszer vagy kétszer kívánok húsos fogást, s megvannak az előnyei annak is, ha valaki nem húsimádó, annyiban más a helyzet, hogy a fehérjét bizony pótolni kell.

Akik nem vegán étrendet követnek, s fogyasztanak állati eredetű ételeket, ők a hús helyett készítsenek maguknak sok halat és tojást, egyenek tejtermékeket, túrót, natúr joghurtot, kefírt.

Akik semmiféle állati fehérjét nem szeretnének bevinni a szervezetükbe, azoknak legkényelmesebb és leggyorsabb megoldás egy vegán fehérjeturmix. A rizsből vagy borsófehérjéből készült növényi fehérjeporokat magam is ismerem, a vegán proteinporok a növényi étrendet előnyben részesítők fehérjebevitelét teszi lehetővé, ám sokan óvatosak a fogyasztásukkal, én azonban a fehérjeporokat is egy lehetséges megoldásnak tartom.

Aki kerülné a "zacskós proteint" és effajta étrend-kiegészítőket, laktatóbbat keresnek, illetve az evés öröméről sem szeretnének lemondani, ők fogyasszanak zabot. Remek ötlet számukra egy reggeli zabkása. A gabonafélék közül a zab tartalmazza a legtöbb fehérjét és még sok más vitamint. Ledarált verziójával anyukám liszteket is helyettesít vele süteményeknél, főzelékeknél, fasírtoknál, rántott ételeknél.

Jelentős fehérjetartalommal rendelkeznek a különféle hüvelyesek is. Fél csésze lencsében 9 gramm található, emellett pedig rostban gazdag. Fél csésze fekete babban csaknem 8 gramm fehérje van, fél csésze csicseriborsó pedig 6 gramm fehérjét tartalmaz.

A brokkoli szintén fehérjedús zöldség, ezt már a kisfiam is kívülről fújja, mert mindig mondom neki, hogy azt is egye meg, mert "izmosít" és apa is ezt eszi edzés után. Ez a varázsszó valószínűleg, mert így mindig elfogy.

A földimogyoróban, illetve az abból készült mogyoróvajban is van fehérje - negyedcsészényi mogyoróban, illetve két evőkanál mogyoróvajban körülbelül 7 gramm található, negyedcsésze mandulában pedig 6 gramm fehérje van.

A szójababról kicsit óvatosan kezdek el írni, azért megemlítem, mert ebben van a legtöbb fehérje, viszont ez a legmegosztóbb a fehérjeforrások közül. Sokan ellenzik a fogyasztását, mások előnyben részesítik az étrendjükben. (Én magam messzire kerülöm, mert a pajzsmirigy alulműködésben szenvedők - köztük én is - bizony láthatják kárát hosszútávon, ha túl sokat esznek belőle, véleményem s legjobb tudásom szerint nekünk nem javasolt a fogyasztása.)

Esszenciális aminosavval rendelkezik még a növények közül a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a burgonya, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi, ezeket is érdemes beépíteni a húsmentesen étkezők étrendjébe.

Elmondhatjuk a fentiek tükrében, hogy a húsmentesen, vagy állati fehérjementesen táplálkozók étrendje sem fehérjehiányos, csak nekik más forrásokból kell fedezni a létfontosságú aminosavakat. A fehérjék pótlása mellett a vegán étrenden élőknek oda kell figyelniük a megfelelő B12-vitamin, vas- és kalciumbevitelre is. Ezek közül egyedül a B12-vitamin nem található meg semmilyen növényi eredetű alapanyagban sem, így ezt a szakemberek szerint mindenképpen étrend-kiegészítő formájában kell pótolniuk.

szerző: Martinka Dia

A sírás biológiája – 2. rész - Tippek

Habár a sírás sokaknak egy elkeserítő, esetleg szégyellnivaló téma, mégis léteznek olyan aspektusok, amelyek felől ezt is érdemes megközelíteni. Például, hogy hogyan érdemes kontrollálni. Tippek következnek.

Amit a vízről érdemes tudni

Naponta szajkózzuk, hogy eleget kell inni, napi 2-2,5 litert, de az igazi okát nem tudjuk. Csupán annyit, hogy ez így egészséges. Most többet is megtudhatunk a folyadékbevitel fontosságáról.

A fájdalom a barátunk?

Izomláz esetén a „láz” megnevezés az izomzat gyulladását jelenti, s általában edzés másnapján jelentkeznek. Az izomláz nem más, mint a testedzés hatására bekövetkező mikroszkopikus sérülés. Mi a teendőnk vele?

Hogyan működik az immunrendszer? – 2. rész

Cikksorozatunk első részében az immunrendszer felépítéséről, főbb szereplőiről, feladataikról és az egész rendszer összetettségéről írtunk. Az e heti részben az immunválasz folyamatának megismerését tűzzük ki célul.

A sírás biológiája – 1. rész

A kontrollálhatatlan sírás elszomorító, kényelmetlen, zavaró és kimerítő lehet. Megkönnyebbülést érhetünk el azonban, ha megértjük, mi okozza, és megtanuljuk, hogyan lehet kordában tartani.