Menü

Életmódváltás a férjek szemszögéből

Vagy a családod, a munkatársaid, a barátaid, a szomszédod, a környezeted szemszögéből. Elhatároztad, belekezdtél, diétás étrendet alakítottál ki, lecserélted az élelmiszereket, talán sportolni is elmentél, s tessék máris itt a nagy buktatód: a környezeted. Tudod hogyan fogja először kezelni a családod az életmódváltást? Valószínű így: „muszáj ezt a fogyókúrás izét csinálnod?” „Nekünk ilyen diétásat ne hozz ide” „jaj megint valami újabb sztárdiéta egy újságból”.

Aztán így fogják folytatni: „mennyibe fog ez kerülni?” vagy „hmmm...na jó, ehető, de...”, „hát egész finom...de”, és ezt kérdezik: „ezt a sütit este is ehetem, nem hizlal?” vagy „most akkor melyik a diétás palacsinta, mert én is abból kérek” és este amikor kutatnak a konyhában: „elfogyott már a diétás csoki torta?” Aztán ezt is hallod majd: „bejön ez a zabpelyhes túrógombóc, nem is rossz”, „ebben tényleg nincs cukor?”.

Hallottad már ezeket a mondatokat? Majd fogod.

A környezetünk, ezen belül a szűk családunk- és ez tény- az első aknamező. A baráti társaság kólával és pizzával a második. A munkahelyi névnapozás azokkal a gusztusos habos krémes sütikkel a harmadik. Az anyósodnál ebédelni a sült krumplis rántott húst a negyedik. Soroljam?

Eleinte mindenki rajtad szórakozik majd. Megkérdezik, hogy miért nem fér bele, hogy most az egyszer megeszed a nokedlit pörkölttel és utána egy-két krémest. Utána megkérdezik, hogy a te sütid, amit társaságba vittél, diétás-e. (mert valamiért azt hiszik, hogy a méregdrága édesítővel és diétás liszttel, prémium minőségű élelmiszerekkel készült süteményeddel „erőszakkal” is akár, de feltétlen téríteni akarsz másokat. Pedig dehogy. Mindenki azt eszik, amit akar és ezt tartsd tiszteletben)

Mit szól a férjed mindehhez? A párod csípőből kiakad, hogy megint valami újabb fogyókúra. Aztán rájön, hogy ennél jóval több és látja, hogy kitartasz, ám mégsem hagyja, hogy belerángasd, mert „majd ő tudja, hogy mit egyen”. Aztán elkészítesz egy sültet zöldségekkel meg barna rizzsel, sütsz egy zablisztes gyümölcsös sütit hétvégén és főzöl mellé egy diétás pudingot, esetleg egy zabpelyhes császármorzsát a cukormentes baracklekvároddal. Megkóstolja, csodálkozik, de nem szól, nem ismeri el, hogy finom, de annyit megtesz, hogy megeszi. Később hozzáteszi, hogy nem is olyan rossz.

Aztán karácsonyra megtervezed a diétás menüt: sütsz egy kacsát édesítős párolt káposztával, zellerpürével, s mellé sikerül diétásan elkészítened egy mákos bejglit és diós zserbót. Onnantól pedig már nem veszi észre sem ünnepekkor, sem hétköznapokon, hogy ti tulajdonképpen diétáztok, nem esztek cukrot és lisztet, nem fogyasztotok fehér kenyeret, mert finom a magvas is, nem vettél ma sem csokis kekszet, de vettél cukormentes táblás csokit, müzli szeletet és kesudiót. Nem hoztál neki chipszet, de hoztál hagymás-tejfölös pufi rizst meg zöldség chipszet. Nem cukorral főzöl teát vagy téli estéken egy forralt bort, hanem természetes édesítővel és nem fehér lisztből sütsz palacsintát, hanem egy alacsonyabb szénhidráttartalmúval, étolaj helyett pedig kókuszolajat használsz. A rántott húst vagy rántott zöldséget zabkorpából készíted, a fasírtot zabpehellyel kevered össze áztatott fehér kenyér helyett, az ebéd utáni pohárkrémed pedig diétás kekszből, cukormentes joghurtból készült. Lazán végigeszi a vasárnapi menüdet, s bár nem fogja agyon dicsérni, de kétszer vesz a húsból és repetázik a sütiből.

Férjem és a kisfiaim megeszik, amit készítek, mert ha finom, nem érdekli őket miből készül, s tehetek eléjük még cékla sütit is elvetemültebb napjaimon, vagy csokis-cukkinis tortát, ha ízletes, gusztusos, megeszik és nem analizálják. Egy kisgyerek nem fogja csak azért elfogyasztani, mert azt mondom neki, hogy egészséges, ám ha ízletesen készíted el, nem érdekli majd őket hogy diétás-e vagy sem, mert finom. Nincs szükség trükkökre, hogy egészséges ételeket egyenek. Legyen finom és kész. Ettől függetlenül továbbra is mindenevők maradnak és anyósodnál ugyanúgy vesznek a krémes tortából, a párom is bemegy néha a mekibe. Az étkezéseik nagy része- nekünk köszönhetően- minőségi lesz otthon és teljesen egészségesen fognak táplálkozni, anélkül, hogy különösebben észrevennék.

Végül egy személyes jó tanács: soha, de soha ne erőltesd a diétát a családodban. Kezdd el te magad, magadnak, magadért és be fognak kapcsolódni. Ha jól csinálod, élvezni fogod, ha türelmesen kitapasztalod az ételek elkészítési módját, finomat fogsz sütni, főzni. Ha engeded, hogy megkóstolják, meg fogják szeretni. Semmivel sem rosszabb ízű, mint a hagyományos, csak sokkal egészségesebb. De legyél kitartó.

Hagyd abba a kényszerevést!

A kényszer okozta étkezést egyfajta pótcselekvésnek nevezhetjük, hiszen ez a tevékenység mindig kompenzálni próbál valamit, általában lelki problémát. A kényszerevés gátat szab a diétának, fogyókúrának, nem is kérdés: mielőbb le kell szokni róla. De hogyan?

Nyújtás tökéletesítésének módszerei

Mint tudjuk a sport elengedhetetlen része a bemelegítés és a nyújtás. Sokan az idő hiányára való tekintettel elhanyagolják ezeket és egyből a futópadra ugranak. Viszont, hogyha jól végiggondoljuk, például a munkából hazaérve is általában leülünk egy percre és megállunk egy picit, ami segít abban, hogy ráhangolódjunk az elkövetkezendő feladatra. Testünk hálás lesz nekünk, hogyha időt szánunk rá. Ezért a továbbiakban bővebb információkat kaphatsz arról, hogyan tudhatod az edzésed végén az i-re a pontot tenni.

A sütit vagy a brokkolit? Ez itt a kérdés

Minden diétázóval előfordul, hogy olykor elcsábul, nem tartja 100% az étrendjét, melléeszik. Emberek vagyunk, nem gépek és néha bizony hibázunk. Ahelyett, hogy sokkot kapva számolgatnánk mennyi kalóriával vétkeztünk, inkább gondoljuk végig, hogyan tervezhetjük újra a heti menüt.

Energiaital a gyerekek kezébe nem való?

A tinik nagy része gyakran iszik energiaitalt, és sajnos a termékek marketingkampánya is egyre jobban a fogyasztásukra buzdít. Azzal pedig, hogy milyen következményei lehetnek ennek hosszú távon csak kevesen foglalkoznak.

Szíverősítő ételeket a mindennapokba!

A szív- és érrendszeri megbetegedések már-már népbetegségnek számítanak Magyarországon, bármelyik társadalmi rétegről is legyen szó. Pedig az étkezés odafigyelésével, és néhány finomsággal könnyen csökkenthetjük a kockázatát.