Menü

Mesterséges édesítőszerek – inkább ne!

Egy izraeli egyetem, a BGU és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem közös kutatása kimutatta, hogy az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) által elfogadott mesterséges édesítőszerek és sporthoz használt étrendkiegészítők toxikusak lehetnek a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokra. A tanulmány hat mesterséges édesítőszer (többek között pl. aszpartám, szukralóz, szacharin) és tíz sportolók által használt étrendkiegészítő relatív toxicitását (~ mérgezőképesség) mutatta meg a kutatók számára. Az emésztőrendszerben található baktériumokat a mesterséges édesítőszerek egy mg/ml koncentrációjú környezetének tették ki, s a baktériumok azokat már ebben a meglepően alacsony koncentrációban is toxikusnak érezték.

A vizsgálatok céljából a kutatók a biolumineszcens (ez azt jelenti, hogy az adott élőlény fény kibocsátására képes; ismert példa lehet a szentjánosbogár) E. coli baktériumot módosították, amelyek akkor bocsátanak ki fényt, ha toxikus anyagot érzékelnek, ezáltal a mikrobiális rendszerünk érzékelő modelljeként funkcionálhatnak a kutatások során. Az, hogy a mikroorganizmusok mérgező anyagként detektálják a mesterséges édesítőszereket, és ezáltal az emésztő szervrendszer mikrobiális aktivitását negatív irányban befolyásolják, számos egészségügyi probléma megjelenésének nyithat utat.

A mesterséges édesítőszereket számtalan étel és ital készítésekor alkalmazzák a termék alacsonyabb cukortartalmának elérése érdekében. Sokan optimista hozzáállással vásároljuk meg ezeket a termékeket a szupermarketekben anélkül, hogy róluk bármilyen információnk is lenne.

A mesterséges édesítőszerek ezenfelül környezetszennyezőként is ismertek, hiszen megtalálhatóak az ivóvízben, a felszíni vizekben és a víztározókban is. Ez a tanulmány viszont segíthet megérteni ezen anyagok negatív hatásait mind az emberi szervezetre, mind a környezetre.

Végül, az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a kutatások céljából módosított baktérium panel a későbbiekben a mesterséges édesítőszerek környezetben való kimutatására is alkalmas lesz.

eredti cikk:https://www.sciencedaily.com

Igazi fenyő vagy műfenyő?

Minden évben találkozunk azzal a kérdéssel, hogy milyen fenyőfát vásároljunk. Igazi legyen? Ha igazi, akkor melyik? Ha műfenyő, akkor mekkora? Honnan szerezzük be? Most ehhez adunk egy kis segítséget.

Energiavámpírok kíméljenek

Az energiavámpír fogalma nem ismeretlen fogalom, mindannyian ismerünk ilyen embereket, ők legendabeli rokonaikkal szemben azonban nem vérrel, hanem mások energiáival, táplálkoznak. Mit tehetünk ellenük?

Decemberi jótékonykodás

Bár a szeretetnek elméletben nemcsak decemberben vagy karácsonykor kellene léteznie – nyilván nem is csak akkor létezik -, mégis a legtöbben ilyenkor figyelünk oda jobban egymásra, illetve embertársainkra. Használjuk ki ezt az időt, hogy tegyünk valami jót másokkal, akiknek még annyi sincs, mint nekünk.

Miért jön a Mikulás? És mit mondjunk a gyerekeknek?

December 5-én este vagy 6-án reggel a legtöbbünket meglátogatja a Mikulás, ez így megy akár egészen kicsi gyerekkorunk óta. De miért is fontos, hogy jöjjön? Mit mondjunk a gyerekeknek róla?

December, én így szeretlek!

Kézműves foglalkozások az oviban és iskolában, mikulásváró és karácsonyi versek tanulása, adventi dalok, karácsonyi énekek hallgatása, a lakás karácsonyi díszbe öltöztetése, ünnepvárás. December, én így szeretlek!