Menü

Mesterséges édesítőszerek – inkább ne!

Egy izraeli egyetem, a BGU és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem közös kutatása kimutatta, hogy az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) által elfogadott mesterséges édesítőszerek és sporthoz használt étrendkiegészítők toxikusak lehetnek a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokra. A tanulmány hat mesterséges édesítőszer (többek között pl. aszpartám, szukralóz, szacharin) és tíz sportolók által használt étrendkiegészítő relatív toxicitását (~ mérgezőképesség) mutatta meg a kutatók számára. Az emésztőrendszerben található baktériumokat a mesterséges édesítőszerek egy mg/ml koncentrációjú környezetének tették ki, s a baktériumok azokat már ebben a meglepően alacsony koncentrációban is toxikusnak érezték.

A vizsgálatok céljából a kutatók a biolumineszcens (ez azt jelenti, hogy az adott élőlény fény kibocsátására képes; ismert példa lehet a szentjánosbogár) E. coli baktériumot módosították, amelyek akkor bocsátanak ki fényt, ha toxikus anyagot érzékelnek, ezáltal a mikrobiális rendszerünk érzékelő modelljeként funkcionálhatnak a kutatások során. Az, hogy a mikroorganizmusok mérgező anyagként detektálják a mesterséges édesítőszereket, és ezáltal az emésztő szervrendszer mikrobiális aktivitását negatív irányban befolyásolják, számos egészségügyi probléma megjelenésének nyithat utat.

A mesterséges édesítőszereket számtalan étel és ital készítésekor alkalmazzák a termék alacsonyabb cukortartalmának elérése érdekében. Sokan optimista hozzáállással vásároljuk meg ezeket a termékeket a szupermarketekben anélkül, hogy róluk bármilyen információnk is lenne.

A mesterséges édesítőszerek ezenfelül környezetszennyezőként is ismertek, hiszen megtalálhatóak az ivóvízben, a felszíni vizekben és a víztározókban is. Ez a tanulmány viszont segíthet megérteni ezen anyagok negatív hatásait mind az emberi szervezetre, mind a környezetre.

Végül, az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a kutatások céljából módosított baktérium panel a későbbiekben a mesterséges édesítőszerek környezetben való kimutatására is alkalmas lesz.

eredti cikk:https://www.sciencedaily.com

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.

Egyetemen – mi lesz velünk a középiskola után?

Február 15-e minden évben jellegzetes nap. Az érettségire és a felsőoktatásba való jelentkezést eddig a napig kell beadni. És ezek a napok általában kétségbeesett, bizonytalan kérdezgetésekkel telnek el: jól döntöttem? Mi lesz, ha nem vesznek fel? Nos, ha te is így vagy, fontos tudnod, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat neked az egyetem, és az azon kívüli élet is.

A csapvíz egészségre gyakorolt hatásai

Az utóbbi évtizedekben az egyik legdrasztikusabban terjedő élelmiszerré vált az ásványvíz, amelyből legalább harmincszor annyit fogyasztunk, mint a kilencvenes évek elején. De miért ragaszkodunk ennyire a palackozott vízhez?

Hogyan segíthetünk az állatoknak átvészelni a telet?

A telet az állatok fajtáiknak megfelelően élik meg, míg egyesek melegebb vidékre költöznek, más állatok téli álmot alszanak, vagy egyesek hibernálják magukat. Mindenki megpróbál túlélési módot keresni. Lássuk, hogyan segíthetünk nekik átvészelni a hideg téli hónapokat!