Menü

Mesterséges édesítőszerek – inkább ne!

Egy izraeli egyetem, a BGU és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem közös kutatása kimutatta, hogy az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) által elfogadott mesterséges édesítőszerek és sporthoz használt étrendkiegészítők toxikusak lehetnek a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokra. A tanulmány hat mesterséges édesítőszer (többek között pl. aszpartám, szukralóz, szacharin) és tíz sportolók által használt étrendkiegészítő relatív toxicitását (~ mérgezőképesség) mutatta meg a kutatók számára. Az emésztőrendszerben található baktériumokat a mesterséges édesítőszerek egy mg/ml koncentrációjú környezetének tették ki, s a baktériumok azokat már ebben a meglepően alacsony koncentrációban is toxikusnak érezték.

A vizsgálatok céljából a kutatók a biolumineszcens (ez azt jelenti, hogy az adott élőlény fény kibocsátására képes; ismert példa lehet a szentjánosbogár) E. coli baktériumot módosították, amelyek akkor bocsátanak ki fényt, ha toxikus anyagot érzékelnek, ezáltal a mikrobiális rendszerünk érzékelő modelljeként funkcionálhatnak a kutatások során. Az, hogy a mikroorganizmusok mérgező anyagként detektálják a mesterséges édesítőszereket, és ezáltal az emésztő szervrendszer mikrobiális aktivitását negatív irányban befolyásolják, számos egészségügyi probléma megjelenésének nyithat utat.

A mesterséges édesítőszereket számtalan étel és ital készítésekor alkalmazzák a termék alacsonyabb cukortartalmának elérése érdekében. Sokan optimista hozzáállással vásároljuk meg ezeket a termékeket a szupermarketekben anélkül, hogy róluk bármilyen információnk is lenne.

A mesterséges édesítőszerek ezenfelül környezetszennyezőként is ismertek, hiszen megtalálhatóak az ivóvízben, a felszíni vizekben és a víztározókban is. Ez a tanulmány viszont segíthet megérteni ezen anyagok negatív hatásait mind az emberi szervezetre, mind a környezetre.

Végül, az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a kutatások céljából módosított baktérium panel a későbbiekben a mesterséges édesítőszerek környezetben való kimutatására is alkalmas lesz.

eredti cikk:https://www.sciencedaily.com

Hagyd abba a kényszerevést!

A kényszer okozta étkezést egyfajta pótcselekvésnek nevezhetjük, hiszen ez a tevékenység mindig kompenzálni próbál valamit, általában lelki problémát. A kényszerevés gátat szab a diétának, fogyókúrának, nem is kérdés: mielőbb le kell szokni róla. De hogyan?

Akciós. Megveszed?

Minden harmadik magyar rendszeresen vásárol fölösleges dolgokat - olvasom az interneten az egyik legfrissebb kutatás eredményét. Sokan úgy vélik bölcs dolog követni az akciókat, figyelni a kedvezményeket. Ész nélküli költekezés vagy tudatos, akciókat figyelő, kedvezményeket követő tervezett vásárlás? Ez itt a kérdés.

Nyújtás tökéletesítésének módszerei

Mint tudjuk a sport elengedhetetlen része a bemelegítés és a nyújtás. Sokan az idő hiányára való tekintettel elhanyagolják ezeket és egyből a futópadra ugranak. Viszont, hogyha jól végiggondoljuk, például a munkából hazaérve is általában leülünk egy percre és megállunk egy picit, ami segít abban, hogy ráhangolódjunk az elkövetkezendő feladatra. Testünk hálás lesz nekünk, hogyha időt szánunk rá. Ezért a továbbiakban bővebb információkat kaphatsz arról, hogyan tudhatod az edzésed végén az i-re a pontot tenni.

A sütit vagy a brokkolit? Ez itt a kérdés

Minden diétázóval előfordul, hogy olykor elcsábul, nem tartja 100% az étrendjét, melléeszik. Emberek vagyunk, nem gépek és néha bizony hibázunk. Ahelyett, hogy sokkot kapva számolgatnánk mennyi kalóriával vétkeztünk, inkább gondoljuk végig, hogyan tervezhetjük újra a heti menüt.

Önkénteskedési kisokos Ázsiában - Chance Program

A világmegváltás ma is elmarad érdeklődés hiányában, de azért aki akarja, megteheti a magáét. A Srí Lanka-i Chance Program sok nehéz helyzetben lévő gyereknek jelent segítséget. Az alapvetően magyar(!) programban sokan megtalálhatják a számításukat, fejleszthetik türelmüket és képességeiket.