Menü

Széthúzás egy csoportban, intézményben, családban

Nem könnyű egy csoport részének lenni, hiszen csak akkor válhat valaki tényleges taggá, ha valóban csoporttagnak is érzi magát. Mindehhez pedig kollektív tudat szükséges, amely a lehető legkülönbözőbb agyi területeket mozgatja meg, ezzel érzelmi hullámvasútra lökve a csoportok tagjait. És mivel egyszerre több ilyen felépítésű „szervezet” tagjai vagyunk, nehéz megőrizni az identitásunkat ebben a folyamatosan változó környezetben. Ebből pedig rendkívül nagy hatalmi harcok, konfliktusok alakulnak ki, melynek a legfőbb gyökere a nem létező vagy nem pontos önismeret. Így ahhoz, hogy könnyebben beilleszkedjünk, önmagunkkal kell tisztában lennünk legelőször is.

A másik fontos dolog, hogy nincs két egyforma csoport. A családunkkal szemben más viselkedési formák a megengedettek, mint a baráti körünkben vagy a munkahelyünkön. És semmiképpen sem tanácsos ezeket keverni. A szorosabb kötelék párosulhat lazább szabályokkal, amely abban az adott környezetben megállja a helyét, máshol viszont már kevésbé. A konfliktusok nagy része pedig eredhet a nem megfelelő viselkedésből, illetve az egyes viselkedésekről kiállított véleményekből. De akkor lássunk is konkrét példákat!

A család alatt érthetjük a szűk családot, ami szülőkből és testvérekből áll. Idealizált gondolat lenne, ha csak a hagyományos családokról beszélnénk, hiszen ez már egy ideje nem helytálló. Jelen helyzetben olyan tágan értelmezzük tehát a család fogalmát, amennyire csak lehet, ezzel kitérve minden, problémát generáló helyzetre. Kezdjük a szűk családdal: általánosságban itt a legnagyobb a kötődés, itt teljesedhet ki legjobban az egyéniség a csoport megbontása nélkül. És itt mondhatod el legszabadabban a véleményedet, ami a legtöbbször inkább átok, mint áldás. Tehát, ha nem jössz ki jól egy családtagoddal (aki lehet nagyon közeli vérrokon, vagy egy távolabbi is, például sógor), akkor szánj egy kis időt a gondolkodásra. Gondold végig, milyen érzelmeket, gondolatokat közvetítesz felé, és ha ezzel kész vagy, határozd el, hogy teljes mértékig pozitívan fogsz hozzáállni. Nem, ez nem egy teljesíthető ígéret, de keretet ad a viszonyotoknak. Ahhoz, hogy ne bántsd a másikat, néha elég az elhatározás, hogy nem akarod bántani. Vissza kell fognod a túl erős kritikákat, a túl szabados megfogalmazást, és áttérned a finom véleménynyilvánításra. Hiszen nem kell hazudnod vagy tagadnod ahhoz, hogy jó kapcsolatban legyetek, a kíméletes őszinteség sokkal jobb választás.

Egy munkahelyi környezet és egy iskolai osztály nagyon hasonló körülményeket teremt. Vannak bizonyos konvenciók, melyeket nem lehet kikerülni, de helyesen alkalmazkodni hozzájuk nem lehetetlen. Nem lehetsz olyan nyílt egy ilyen környezetben, mintha a családodban lennél, de muszáj, hogy adj valamit magadból, mert a zárkózottság és a kimért viselkedés bizalmatlanságot eredményez, ami kiváló táptalaj a széthúzásnak. Tehát, ha el akarod kerülni a munkahelyi/iskolai konfliktusokat, ahhoz az kell, hogy békére törekvő légy, de ne zárkózz be teljesen! Ha tiszta szándékokkal közelítesz a társaid felé, az meg fog térülni. Ami viszont még ennél is fontosabb, hogy jegyezd meg, nem fog mindenki kedvelni téged, ahogy te sem fogsz mindenkit egyformán. Ha megjegyezted, fogadd is el, ugyanis ezen nem változtathatsz. De a nem-kedvelés nem feltétlenül szül konfliktusokat, hacsak nem az a célod. Kezeld helyén mások véleményét, ahogyan a sajátodat is, és próbálj mindenkinek egy kis jót adni, függetlenül bármilyen kontextustól. És ha most azt gondolod, hogy ettől tűrő-szenvedő alannyá kell válnod, tévedsz, hiszen megvan a helye és az ideje annak is, hogy kinyilvánítsd a nemtetszésedet. Egy bizonyos stílusban ez teljesen megengedhető.

A baráti körben pedig a legfontosabb szem előtt tartani a törődés szükségletét. Ha nem stimmel valami a munkahelyeden vagy a családodban, mindig a baráti kör fogja azt a biztonságot adni, amely során úgy érzed majd, hogy van egy háttered. Ha ez a háttér ingatag lábakon áll, nincs kölcsönös megbecsülés, az nagyon könnyen depresszióhoz vezethet. Ezért tehát nagyon fontos, hogy a baráti körödben mellőzz minden alakoskodást, és az első percektől fogva légy őszinte. Ezzel ugyanis elkerülheted az egyik leggyakoribb konfliktusforrást, a félreértéseket. És ez segít megelőzni akár éveken át húzódó sérelmeket. A barátaid ugyanúgy megérdemlik a megértést, ahogyan te is, de mindez csakis őszinteségből eredhet. A próbálkozás ebben az esetben is nagyon fontos.

Nincs tehát sem család, sem baráti kör, de még munkahely sem, ahol minden tökéletesen működne, vagy ahol ne lenne széthúzás. De a jó célért való erőfeszítések a legtöbb esetben megtérülnek, éppen ezért nem veszítünk semmit, ha jó kapcsolatra törekszünk.

Varga Ágnes Kata

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.