Menü

A holdraszállás emberi története

A sikert nem kell megmagyarázni. A Kalifornia álom díjesője után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak, hogy a vászonra álmodják a mindenki által már ismert történetet Neil Amstrongról. A sztori remek és az asztronauta életének pont megfelelő részét emelték ki. Az 1961 és 1969 közti elemeket követhetjük nyomon. Külön kiemelném a követő kamera gyakori használatát, amely a levegő és szimulátorbeli pillanatokat nagyon közel hozza hozzánk. Kifejezetten átélhető ez a kaland. Leszámítva azt az emberi tragédiát, amely a történet belső motorja.

A színészi játéka Roslingnak mindig is remek, ha visszafogottan kell jelen lenni és lélegezni a kamerával. Filmszalagra termett a srác, nincs mese. Mint minden életrajzi film, itt Az első emberben is ismerjük a kereteket, de én mégis izgultam. Remekül fel van a sztori építve. Jó a ritmusa a történetnek. A főhős feleségét játszó Claire Foy is nagyon igyekszik közel hozni minket a valós történésekhez. A zsigeri szubjektív feldolgozás tragédiákkal tarkított, korán sem egyenes vonalú kaland. A holdraszállást nem adták ingyen. Az áldozatokat éppúgy átérezzük mint a végső leszállást. Amit kicsit lehet kritizálni az a játékidő, picit későn látjuk meg a nagy, végső kalandot.

A NASA egyértelmű reklámjáról beszélhettünk, ahol az űrutazás összes korabeli díszlete, kütyüje felvonul. Korrekt történelmi film készült, amely bátran ajánlható bárkinek, akár az iskolásoknak is oktató műnek. Arra azért fel kell készülni, hogy néha olyan valóságos a rázkódás, egyensúly zavar, hogy kimondható, hogy aki hajlamos az egészségügyi problémákra az megfogja szenvedni a film nézését. Egyébként nehéz rosszat mondani Az első emberről. Korrekt történet, egy nagyon visszafogott Roslinggal, sok ismert kiegészítő színésszel és egy nagyon emberi történettel egy pilótáról, aki asztronauta lett, majd ott járt ahol még senki korábban. Remek szórakozás.

fotó: www.imdb.com

Borban az igazság és a tavaszi jókedv

Szeged 300. születésnapján újra vár Magyarország legnagyobb bormustrája, a 25. Szegedi Borfesztivál és Szeged Napja Ünnepségsorozat - amelynek neve egyet jelent a világ legbarátságosabb fesztivál-közönségével, a napfény, a borértők és a gyönyörű lányok városában, Szegeden!

A Marvel univerzum a helyére került

A Marvel képregényfilmjei nagyon magasra tették a lécet a szórakoztatóiparban. Főleg a Russo testvérek által levezényelt ópuszokkal mindannyian újra gyerekek lettünk és tudtunk egy téttelen műfajban izgulni. Az újabb, egy korszakot lezáró darab a Végjáték immáron ostromolja a bevételi listákat. Nézzük, hogy a nagy kritikai és bevételi sikert hozó darab képes-e bevégezni gigantikus küldetését.

4 tuti könyv, ha angolul szeretnél olvasni

Egy idő után az ember hiába jár nyelvtanárhoz, úgy érzi, nem fejlődik. Ha éppen nem jut időnk a nyelvórákra, nyugodtan fordulhatunk a könyvek világa felé.

Világ gaullistái egyesüljetek!

Több mint 12 millió néző volt kíváncsi 4 éve a galloknál a Mit tesz a jó Isten? (nálunk Bazi nagy francia lagzik) című a vígjátékba oltott már-már fizetett politikai hirdetésre a francia társadalom elfogadásáról és arról, hogy minden szép, ha együtt a család. A burzsoá Verneuil család, az élén a zseniális Christian Clavier-val pedig visszatér és újfent bemondja a tutit a francia mindennapokról és dicsőíti a gall kakas hatszögét. A politikai humor sem maradhat távol. Érdekes, idegesítő-klisés, elgondolkodtató, vicces..jöjjön tehát a 2. rész bemutatása.

Az atyai keresztek nyomában

A neowesternek mindig is a kritikusok nagy kedvencei voltak, a sorból mi sem maradhattunk ki. A párizsi születésű Jacques Audiard a remek Próféta, a díjesőben fürdő Csont és rozsda és az Arany Pálma díjas Dheepan után elhozta nekünk a Sister testvéreket (magyarul Testvérlövészek). A hangulat rendben van, azonban nem várt csavarok is várnak ránk ebben a westernben. Lássuk a részleteket.