Menü

A holdraszállás emberi története

A sikert nem kell megmagyarázni. A Kalifornia álom díjesője után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak, hogy a vászonra álmodják a mindenki által már ismert történetet Neil Amstrongról. A sztori remek és az asztronauta életének pont megfelelő részét emelték ki. Az 1961 és 1969 közti elemeket követhetjük nyomon. Külön kiemelném a követő kamera gyakori használatát, amely a levegő és szimulátorbeli pillanatokat nagyon közel hozza hozzánk. Kifejezetten átélhető ez a kaland. Leszámítva azt az emberi tragédiát, amely a történet belső motorja.

A színészi játéka Roslingnak mindig is remek, ha visszafogottan kell jelen lenni és lélegezni a kamerával. Filmszalagra termett a srác, nincs mese. Mint minden életrajzi film, itt Az első emberben is ismerjük a kereteket, de én mégis izgultam. Remekül fel van a sztori építve. Jó a ritmusa a történetnek. A főhős feleségét játszó Claire Foy is nagyon igyekszik közel hozni minket a valós történésekhez. A zsigeri szubjektív feldolgozás tragédiákkal tarkított, korán sem egyenes vonalú kaland. A holdraszállást nem adták ingyen. Az áldozatokat éppúgy átérezzük mint a végső leszállást. Amit kicsit lehet kritizálni az a játékidő, picit későn látjuk meg a nagy, végső kalandot.

A NASA egyértelmű reklámjáról beszélhettünk, ahol az űrutazás összes korabeli díszlete, kütyüje felvonul. Korrekt történelmi film készült, amely bátran ajánlható bárkinek, akár az iskolásoknak is oktató műnek. Arra azért fel kell készülni, hogy néha olyan valóságos a rázkódás, egyensúly zavar, hogy kimondható, hogy aki hajlamos az egészségügyi problémákra az megfogja szenvedni a film nézését. Egyébként nehéz rosszat mondani Az első emberről. Korrekt történet, egy nagyon visszafogott Roslinggal, sok ismert kiegészítő színésszel és egy nagyon emberi történettel egy pilótáról, aki asztronauta lett, majd ott járt ahol még senki korábban. Remek szórakozás.

fotó: www.imdb.com

Nem ússzuk meg szárazon

A galloknál nagyon népszerű Gilles Lellouche ismét átállt a kamera másik oldalára, hogy a Nagy fürdővel (magyarul Szabadúszók) megtanítson minket az életszeretetre és az önmagunkba vetett hit erejére. Ez a remek kis francia keserédes vígjáték/dráma, a tavaly év nagy sikere (majd 5 millió néző otthon), immáron beúszott a mi mozijainkba is. Lássuk mi olyan egyszerűen nagyszerű benne.

Igazi nőnapi Marvel csemege

A Marvel univerzum egy nagy korszaka hamarosan lezárul. A slusszpoénhoz azonban még hiányzott egy tökös csaj a csapatban. Itt van tehát a földöntúli erővel harcoló Marvel kapitány, aki tovább bővíti az eddigi filmes szuperhős világot. Minden adott tehát a 90-es évekbeli nosztalgia vasútra. Lássuk sikerült-e?

Utazás a másik elfogadása felé

Peter Farelly (Dumb és Dumber, Keresd a nőt) a túltolt amerikai vígjátékok specialistája egy nem akármilyen road movieval örvendeztetett meg minket. A valós eseményt bemutató díjesővel honorált alkotás, a Zöld könyv igazi telitalálat a szívünkbe. Az elfogadásról, a kultúrák találkozásáról és egy kicsit a 60-as évek Amerikájának világáról szóló darab kellemes kikapcsolódás szinte bárki számára.

A Szerv Atlasz, avagy az orvoslás másképpen

Sokan sokféleképpen próbálták eddig összegezni és komplexen feltárni a betegségek gyökerét. Most egy speciális könyvet, illetve pontosabban egy rendszerszerű hozzáállást: a Szerv-Atlasz megér egy kis figyelmet. Nézzük a részleteket.

3 könyv a még mindig hosszú estékre

Élnek olyan szerencsés emberek a bolygón, akiket nemcsak a természet szépségével, hanem a betűk halmazával is el lehet kápráztatni. Ők szerencsések, mert szinte bárhol, bármikor le tudják kötni magukat mindössze szavak különféle kombinációjával. Nekik szeretnénk most kedvezni a következő könyvajánlóval.