Menü

Hogyan működik az immunrendszer – 1.rész

A Hajráegészség oldal nevéhez hűen a következő hetekben az immunrendszer működéséről szóló cikksorozattal készül.

Nem kell ahhoz biológusnak lenni, hogy tudjuk, milyen fontos szerepet tölt be az immunrendszer testünk egészségének fenntartása érdekében. De vajon tudjuk-e, mennyire összetett ez a rendszer, kik a résztvevői, hogyan kommunikálnak egymással, és miképpen végzik szünet nélkül állandó feladataikat? A következő időszakban ebbe nyerhetünk mélyebb betekintést.

Az immunrendszer elengedhetetlen a túlélésünkhöz. Nélküle a testünk nyitott felületet biztosítana a baktériumoknak, vírusoknak, parazitáknak. Az immunrendszer munkája révén maradunk egészségesek, miközben kórokozók tengerén úszunk át a világban. A sejteknek és szöveteknek ez a hatalmas hálózata állandóan nézi, van-e betolakodó a közelben, s ha egyszer kiszúrják őket, komplex támadást indítanak.

Az immunrendszer az egész szervezetet körülöleli, és sok sejttípust, szervet, fehérjét és szövetet foglal magába. Meg tudja különböztetni a test saját szöveteit az idegen szövetektől. Felismeri a halott, illetve hibás sejteket, és eltávolítja őket a szervezetből. Ha az immunrendszer találkozik egy kórokozóval, például egy baktériummal, ez a találkozás beindítja az immunválaszt. Később arról is szó lesz, ez hogyan működik, de ehhez először meg kell ismerkednünk az immunrendszer néhány főszereplőjével.

Fehérvérsejtek

A fehérvérsejteket is nevezik leukocitáknak. Ők a vérerekben és a nyirokerekben keringenek. Folyamatos szolgálatot töltenek be, állandóan a betolakodókat keresik. Ha találkoznak az ellenséggel, osztódni kezdenek, és jeleket küldenek más sejttípusoknak is, akik részt vesznek az immunválasz kialakításában, hogy tegyék ugyanezt.

A fehérvérsejtek tárolása a testben különböző helyeken történik:

a csecsemőmirigyben (a tüdők és a nyak alatt elhelyezkedő mirigy)

a lépben (a vér szűrésében vesz részt)

a csontvelőben (a csontok közepén helyezkedik el, vörösvértesteket is termel)

a nyirokcsomókban (apró mirigyek, amelyek az egész testben megtalálhatóak, és nyirokerek kötik össze őket egymással)

A leukocitáknak két fő típusa létezik, a fagociták és a limfociták.

A fagociták azok a sejtek, akik körülveszik, bekebelezik, és gyakorlatilag megeszik a kórokozót. Hogy fokozzuk a helyzetet, eláruljuk, hogy még a fagocitáknak is számos fajtája létezik:

Neutrofil granulociták: a fagociták legközönségesebb típusa.

Monociták: mind közül a legnagyobb fagocita!

Makrofágok: a járőrözésben vesznek részt, valamint eltávolítják a haldokló vagy már elhalt sejteket.

Hízósejtek: széleskörű szereppel bírnak, például a sebgyógyulásban segítenek.

A limfociták segítik a szervezetet, hogy az emlékezzen a korábbi betolakodókra, és felismerje őket, ha újbóli támadás céljával térnének vissza. A limfociták a csontvelőben keletkeznek. Néhányan helyben maradnak, mások úgynevezett B-limfocitákká vagy másnéven B-sejtekké fejlődnek, megint mások pedig a csecsemőmirigybe vándorolnak, és T-limfocitákká (T-sejtekké) alakulnak. Az említett két sejttípus is különféle szerepeket tölt be az immunrendszer működése során.

A B-limfociták a kórokozók ellen felhasználható ellenanyagokat termelnek, és segítenek a T-limfociták riasztásában. A T-limfociták pusztítják el a betolakodót, és riasztják a leukocitákat, akiknek bizonyos típusai a halott sejtek eltávolításában vesznek részt, mások a sebgyógyulást segítik elő.

Első nekifutásra ennyi talán elég is volt. A következő héten arról lesz szó, hogyan is alakul ki tulajdonképpen a szervezet immunválasza.

Forrás: www.medicalnewstoday.com

Gyors szívverés – kezdjek aggódni?

Az egészségünkkel kapcsolatban soha nem lehetünk elég óvatosak, ezért minden apró jelre figyelmeztetésképpen kell tekintenünk. Így van ez a szívünk egészsége esetében is, hiszen szerencsére ez a szervünk szorgos munkája mellett azonnal jelez, ha valami gond van. Nekünk csak meg kell tanulnunk figyelni rá.

Az alkoholmentes élet titka

Az alkoholfogyasztás kultúránként változó van, ahol bárhol lehet inni, és a mennyiség miatt is elnézőbbek, máshol meg egyszerűen tilos. Tudjuk, hogy káros a szervezetre, a testünkre és a lelkünkre is, mégis hajlamosak vagyunk mértéktelenül is fogyasztani. Aztán jön a macskajaj, a megbánás– és a következő alkalom. De vajon mi történne velünk, az egészségünkkel, ha többé nem néznénk a pohár aljára?

A sírás biológiája – 2. rész - Tippek

Habár a sírás sokaknak egy elkeserítő, esetleg szégyellnivaló téma, mégis léteznek olyan aspektusok, amelyek felől ezt is érdemes megközelíteni. Például, hogy hogyan érdemes kontrollálni. Tippek következnek.

Amit a vízről érdemes tudni

Naponta szajkózzuk, hogy eleget kell inni, napi 2-2,5 litert, de az igazi okát nem tudjuk. Csupán annyit, hogy ez így egészséges. Most többet is megtudhatunk a folyadékbevitel fontosságáról.

A fájdalom a barátunk?

Izomláz esetén a „láz” megnevezés az izomzat gyulladását jelenti, s általában edzés másnapján jelentkeznek. Az izomláz nem más, mint a testedzés hatására bekövetkező mikroszkopikus sérülés. Mi a teendőnk vele?