Menü

Mindörökké Queen

A mindig is szabadnak született Freddie Mercuryt nem kell senkinek bemutatni. Most eljött az idő, hogy az X-men filmek atyaúristene, Bryan Singer tegyen egy erős próbát megfilmesíteni Freddie nem mindennapi életét. Aki a Queen zenéjén nőtt fel az nem tud erre úgyse nemet mondani. A legnagyobb kérdés persze az, hogy a főprimadonnát játszó színész hiteles tud-e lenni. Habár Rami Malek (Mr. Robot) kicsit nehezen jön bele a szerepbe, de a legvégére teljesen átlényegül.

Az indítás picit elnagyolt, szinte azonnal találkoznak a zenészek, de hát a bő két órás játékidőbe ennyi fért bele. A jellemfejlődést elég jól megmutatja a Bohemian Rhapsody. Láthatjuk, hogy lesz reptéri rakodóból világsztár Freddie. A zenei aláfestés adott, azonban meglepően jól adagolt. Szemlátomást Singer erős kézzel fogta a projektet, amely a kis humorbonbonjai ellenére óramű pontossággal működik is. Közép tájon ritmust vált és szimpla életrajzi filmből egyszeri zenés remekké változik. A vége koncert, pedig kissé ugyan elnyújtott, de valahogy nem lehet ennyi jó zene esetében haragudni emiatt senkire. Freddie ekkorra már együtt lélegzik a filmmel és fentről adja az energiát. Ami miatt lehet nem lesz megasiker a film az a főhős közismert kicsapongó homoszexualitása, amit nem is rejt el teljesen a film, sőt. Aki nem bírja a csókolózó pasikat, zavarban lesz. Külön öröm, hogy remek kiegészítő személyzet áll rendelkezésre a hangulathoz.

Ami abszolút piros pont, hogy a sztori egyértelmű lényegévé tették ennek a hipertehetséges zanzibári születésű srácnak a család és hely keresését. A folyamatot, ahogy elfogadta önmagát és a feladatát, helyét a világban. Szomorú, hogy ekkorra már beteg volt. Szinte könnyfakasztó a film végi családi megbocsájtás a férfiak iránti vonzalma miatt. Minden rendben van ezzel. A végső energiák, pedig minden képzeletet felülmúlnak. Aki ezután nem rohan fel a youtube-ra Queent hallgatni, az adja fel. Engem kilóra megvett a végére ez a család után ennyire áhítozó zenei 'jelenség' története. Kötelező darabja az évnek, még ha egy kicsit hosszabb személyiség átalakulást és merészebb történetmesélést elnéztünk volna. Na most pedig hallgassuk újra...”Don't stop me now.”

A holdraszállás emberi története

A Kalifornia álom díjesője után az alkotópáros (rendező és főszereplő) újra összeállt, hogy összehozza Neil Amstrong életrajzi történetét. Mint minden életrajzi film itt is egy adott kereteken belül fejtük fel az egyetemes történelem ezen érdekes lapjait. Kalandra fel!

Venom újjászületése

Eljött a nagy nap és mindenki kedvenc hálószövőjének legerősebb ellenfele saját filmet, új feldolgozást kapott. A balul sikerült Pókember 3-at fedje a feledés homálya. A mindig remek Tom Hardyt szállja meg Venom. Nézzük mi sül ki ebből a szimbiózisból.

Egy thriller nőknek, nőkről

Melissa McCarthy ügyeletes vígjáték rendezője, Paul Feig ezúttal komolyabb vizekre hajózott és egy zsenge kis könyvadaptációt vitt vászonra. A célközönség még mindig a gyengébbik nem képviselői. Nézzük sikerül-e a küldetés? Nézzük a szexi, titokzatos karrierista és az unatkozó minta anyuka kalandja megüti-e a képzeletbeli lécet?

A Ku-Klux-Kán nyomában

Az USA egyik legismertebb afroamerikai rendezőjének, Spike Leenek újra van véleménye a világról. Ezúttal a hírhedt Ku-Klux-Kán és Trump mentalitását mossa össze egy lenyűgöző alapvetően igaz történettel. A sztori fergeteges, egy fekete zsaru a 70-es években tényleg beépült a klánba, nézzük a részleteket.

A legenda nyomában- a Macskafogó mai szemmel

A Macskafogó! fogalom a magyar rajzfilm kultúrában. Immáron felújítva próbálja bevenni a magyar mozikat. Nézzük mennyire más a film hatása mai szemmel. Újra lehet drukkolni Grabovszkynak a vásznon.