Menü

Hogyan működik az immunrendszer? – 2. rész

  • Dátum: 2018.11.03., 08:33
  • Forrás: www.medicalnewstoday.com

Cikksorozatunk első részében az immunrendszer felépítéséről, főbb szereplőiről, feladataikról és az egész rendszer összetettségéről írtunk. Az e heti részben az immunválasz folyamatának megismerését tűzzük ki célul.

Aki olvasta az első epizódot, már tudja, hogy az immunrendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a „sajátot” meg tudja különböztetni a nem „sajáttól”, tehát az idegentől. Ezt a feladatát úgy hajtja végre, hogy a sejtek felszínén elhelyezkedő fehérjéket monitorozza, detektálja. Ezáltal meg is tanulja, hogy a saját fehérjéket, és így a sejteket érintetlenül hagyja, valamint az érési szakaszban lévő fehérjéket is ignorálni tudja. Az antigén, tehát idegen anyag viszont bármilyen olyan kémiai anyag lehet, ami immunválaszt indít el.

Sok esetben az antigén egy baktérium, gomba, vírus, toxin (=mérgező anyag) vagy idegen test. De a szervezet által idegen anyagként elismertek azok a sejtek is, amelyek hibásan működnek vagy már holt sejtek. Kezdetben sejttípusok tömege dolgozik együtt, hogy az idegen anyagot betolakodóként ismerje fel.

A B-limfociták szerepe

Amint a B-limfociták felismerték az idegen anyagot, ellenanyagot kezdenek el termelni. Biológiai értelemben az ellenanyag mögött is speciális fehérjék értendők, amelyek specifikus idegen anyagokhoz képesek hozzákötődni. Minden B-limfocita egyetlen specifikus ellenanyagot termel. Például adott egy B-limfocita, amely a tüdőgyulladást okozó baktérium ellen termel ellenanyagot.

Az ellenanyagok egy hatalmas család tagjai, amely családot immunglobulinoknak nevezünk. Ezek elengedhetetlen szerepet töltenek be az immunválaszban, és számos fajtájuk ismert:

Immunglobulin G (rövidítve csak IgG): a mikroorganizmusok megjelölésében van szerepe, ami által más sejtek fel tudják ismerni őket, és meg tudnak velük küzdeni.

IgM: a baktériumok elpusztításában vesz részt.

IgA: folyadékokban felhalmozódó immunglobulin, így megtalálható a könnyben, illetve a nyálban, ezáltal védi a baktériumok által könnyen elérhető behatolási kapukat.

IgE: a paraziták elleni védelemben vesz részt, de az allergiáért is őt hibáztathatjuk.

IgD: hozzákötődik a B-limfocitákhoz, ezzel segíti őket az immunválasz elindításában.

Az ellenanyagok hozzákötődnek az idegen anyagokhoz, de nem ölik meg azokat, csak egyfajta jelölést tesznek rájuk, ami által más sejtek felismerik őket, és elvégzik a pusztítást.

A T-limfociták szerepe:

A segítő T-sejtek koordinálják az immunválaszt. Más sejtekkel kommunikálnak, a B-limfocitákat serkentik, hogy még több ellenanyagot termeljenek, illetve még több T-limfocitát vagy sejtölő fagocitákat vonzanak. Az úgynevezett ölő T-sejtek más sejteket támadnak meg. Különösen hasznosak a vírusokkal folytatott küzdelem során. A test fertőzött sejtjein a vírusoknak apró részleteit ismerik fel, és elpusztítják a fertőzött sejtet.

Sorozatunk következő epizódjában az immunitás témáját fogjuk közelebbről megismerni.

Forrás: www.medicalnewstoday.com

Napallergia kezelése természetes úton

A napallergia, a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége, mely, ha nem kezelik megfelelően, vagy nem figyelnek fokozottan a lehetséges megelőzésére súlyos következményekkel járhat.

Ami összeköt

Hallottuk már a nevét a reklámokból, a legkülönfélébb márkák dobják piacra készítményeiket, s mind ajánlja, a legtöbb arckrém alapanyaga, porcvitaminok alkotóeleme, de valójában mi ez és mire jó, egyáltalán kell nekünk, és ha igen, miért is?

Harc a lassú anyagcsere ellen

Sokak életét nehezíti meg a túlzottan lassú emésztés. Ennek oka, hogy a szervezetben nem működnek elég hatékonyan a metabolikus folyamatok, aminek olyan kellemetlen következményei lehetnek, mint például a székrekedés, de akár a hosszan tartó elhízásért is felelős lehet.

Az ételfüggőség kialakulásának rejtett okai

Ételfüggőség kínoz? Szinte nincs olyan nap, hogy ne kívánj meg egy kis csokit, egy kis sós rágcsálnivalót? Lehet, hogy teljesen mást kíván a szervezeted!

Szervezetünk összetartó ereje a kollagén

A kollagén szervezetünk legfontosabb fehérjéje. Egy rostos kötőszövet, amely megtalálható a csontjainkban, izmainkban, bőrünkben, szemünkben, hajunkban és még a körmünkben is