Menü

A mozi varázsa felújítva

Ha van agyonellemzett himnusza a filmművészetnek, amit mindenkinek lehet jó szívvel ajánlani az a Cinema Paradiso. Ez a 1988-as olasz mozi érdekes utat járt be. Először simán megbukott, majd 123 perces megvágott formában teljesen megérdemelten elnyerte az idegen nyelvi Oscar-díjat A sztori dióhéjban egyszerűen megindítóan emberi. Egy déli olasz kisvárosban, a ministránskorú Toto minden idejét a templomból kialakított moziban tölti, innen az elnevezés a Cinema Paradiso, barátságot köt a bölcs mozigépésszel, Alfredóval (Philippe Noiret). A kettejük különös barátságán keresztül látjuk a mozi fejlődését a negyvenes évektől egészen a nyolcvanas évekig. Egy letűnt kor mementója a film, ahol még ollóval vágták a képkockákat, gyúlékony volt a filmszalag és az emberek még a legfontosabb közösségi terekben élték mindennapjaikat. A mozi varázsa, akárcsak az ifjú kori szerelemmé, örök hirdeti Giuseppe Tornatore remekműve. A kis közösség minden rezzenését megismerhetjük és korrekt látképet kapunk az olasz társadalomról.

A Cinema Paradiso magával ragadó alkotás, amely legszentebb szféráinkba enged bepillantást. Ami után minden mű megváltozik, a helyére kerül és teljessé válik. Megváltoztatja az embert, csak úgy mint a két nem direkten kódolt központi témája az elmúlás és a szerelem. Hirdeti, hogy a mozi egy csoda, amely elvisz egy másik világba, álmodozásra késztet, műfajától függően megnevettet. elgondolkodtat vagy elandalít.

Aki egy kisvárosból származott el, garantáltan meg fogja pityeregni a Cinema Paradiso végét. Az élet, mint mindig, most is utat tör magának a vásznon. A nagy kérdésekről játszi könnyedséggel mesélő mozidarabról kár is lenne többet elmesélni, mindenki tegyen vele egy próbát. Kihagyhatatlan. A színészek kiválóak, főleg a kisgyermekkori jelenetek nagyon ütősek. Nem véletlenül díjazták a szereplőket, az időskori Totot alakító Jacques Perrin kicsit visszafogottan játszik, de ilyen remek közösségben nehéz is tartani a lépést. Morricone zenéje emellett simán zseniális, rengeteget ad hozzá a hangulathoz. Még ma, a csúcstechnika korában is hat ránk a varázsa, amikor is a kütyüjeinknek köszönhetően akármikor és akárhol megnézhetjük kedvenceiket.

Ez a lelket magasra röptető mozi, amely évtizedeken ível át egységes egészként működik. A játékidő hossza fel sem tűnik, annyira sodróak a képek, néztem volna még a jobbnál jobb jeleneteket, amelyekről átjön az olasz temperamentum, és úgy mesél nekünk az élet nagy kérdéseiről, hogy méltó emléket állít a mozi aranykorának. Minden adott a jó szórakozáshoz.

fotó: www.imdb.com

4 tuti könyv, ha angolul szeretnél olvasni

Egy idő után az ember hiába jár nyelvtanárhoz, úgy érzi, nem fejlődik. Ha éppen nem jut időnk a nyelvórákra, nyugodtan fordulhatunk a könyvek világa felé.

Világ gaullistái egyesüljetek!

Több mint 12 millió néző volt kíváncsi 4 éve a galloknál a Mit tesz a jó Isten? (nálunk Bazi nagy francia lagzik) című a vígjátékba oltott már-már fizetett politikai hirdetésre a francia társadalom elfogadásáról és arról, hogy minden szép, ha együtt a család. A burzsoá Verneuil család, az élén a zseniális Christian Clavier-val pedig visszatér és újfent bemondja a tutit a francia mindennapokról és dicsőíti a gall kakas hatszögét. A politikai humor sem maradhat távol. Érdekes, idegesítő-klisés, elgondolkodtató, vicces..jöjjön tehát a 2. rész bemutatása.

Az atyai keresztek nyomában

A neowesternek mindig is a kritikusok nagy kedvencei voltak, a sorból mi sem maradhattunk ki. A párizsi születésű Jacques Audiard a remek Próféta, a díjesőben fürdő Csont és rozsda és az Arany Pálma díjas Dheepan után elhozta nekünk a Sister testvéreket (magyarul Testvérlövészek). A hangulat rendben van, azonban nem várt csavarok is várnak ránk ebben a westernben. Lássuk a részleteket.

A bulinegyed sikerre született

Az európai turizmus átalakulóban van és folyamatos bővül. Ebből nem, hogy nem marad ki szeretett fővárosunk, hanem egyenesen a dolgok ütőerén van. A megfizethető bakancslisták, az olcsó repjegyek és a nyugati szemmel baráti árú, kiépült party központok korábban Budapest egykori zsidó negyede buli olvasztótengellyé változott. Nosza, ezúttal a bulinegyedet mutatom be, ahol mindenki megtalálhatja a számítását. Mókára fel, öveket becsatolni

Nem ússzuk meg szárazon

A galloknál nagyon népszerű Gilles Lellouche ismét átállt a kamera másik oldalára, hogy a Nagy fürdővel (magyarul Szabadúszók) megtanítson minket az életszeretetre és az önmagunkba vetett hit erejére. Ez a remek kis francia keserédes vígjáték/dráma, a tavaly év nagy sikere (majd 5 millió néző otthon), immáron beúszott a mi mozijainkba is. Lássuk mi olyan egyszerűen nagyszerű benne.