Menü

Hogyan működik az immunrendszer? – Az immunitás – 3. rész

Mindenki immunrendszere különböző, de vannak szabályok, amelyek mindannyiunkra érvényesek. Például, hogy az immunrendszerünk felnőttkorunkra erősebbé válik, mivel addigra már számos kórokozóval találkoztunk, amelyekkel szemben a szervezetünk sikeresen védekezett, tehát védettséget, azaz immunitást alakítottunk ki. Ez az oka annak, hogy a tinédzserek és a felnőttek kevesebb alkalommal betegszenek meg a gyerekekhez képest. Ha a szervezet egy kórokozóval szemben védekezett már, akkor ellenanyagot, vagyis antitestet termelt ellene. Ennek egy másolata megmarad a szervezetben a fertőzés leküzdése után is. Tehát, ha még egyszer találkozunk ugyanazzal a kórokozóval, már sokkal könnyebben megküzdünk vele.

Ez a magyarázata annak, hogy néhány betegséggel elég életünk során egyszer találkoznunk, hogy örökre védettek maradjunk. Gondoljunk csak a bárányhimlőre! Kigyógyultunk, és a testünk elraktározta a betegség leküzdéséhez szükséges antitestet, amely állandó készenlétben van jelen a szervezetben, hogy ha legközelebb találkozunk a vírussal, azonnal tudjuk ellene védekezni. Ezt nevezzük immunitásnak.

A tudomány az immunitásnak három típusát különbözteti meg: veleszületett, adaptív/szerzett és passzív immunitás.

Veleszületett immunitás

Mindannyian úgy születünk, hogy már a születésünk pillanatában védettek vagyunk néhány kórokozóval szemben. A szervezet már az első naptól kezdve meg fogja támadni a betolakodókat. Ez az úgynevezett veleszületett immunitás, ami gyakorlatilag a testünk külső, fizikális korlátait jelenti. Ilyen például a bőr, de ide soroljuk a torok vagy a bélrendszer membránrendszerét is. Ha ezek védekeznek a kórokozók ellen, az mindig egy általános, nem specifikus immunválaszt takar. Ha a patogén (=kórokozó) ezt az első vonalbeli védekezést valahogyan kicselezi, és bejut a szervezetbe, akkor kezd dolgozni az adaptív, vagyis a szerzett immunitás.

Adaptív/szerzett immunitás

Ahogy a nevében is szerepel, ezt a fajta védettséget az alakítja ki , hogy életünk során kórokozókkal találkozunk, és azokkal megküzdünk. Betegségek, amelyekből felgyógyulunk, védőoltások, amelyeket kapunk, egy olyan hálózatot építenek ki, amely különböző patogének ellen hatásos ellenanyagok halmazát tartalmazza. Úgy képzelhetjük ezt el, mint egy könyvtárat. A polcon sorakozva várnak az ellenanyagok, hogy ha a szervezet még egyszer találkozik ugyanazzal a kórokozóval, akkor támadásba lendülhessen. Ez gyakorlatilag egyfajta immun memória. Mondhatjuk, hogy az immunrendszer emlékszik korábbi ellenségeire.

Passzív immunitás

Ezt az immunitást úgy képzeljük el, mintha kölcsönöznénk egy időre, tehát nem örökre a miénk. Például a magzat a placentán keresztül ellenanyagokat kap a kismamától, majd a csecsemő az anyatejen keresztül az anyától. Ezáltal az első években a kis védtelennek tűnő szervezet is képes megvédeni magát néhány fertőzéstől.

Immunizáció

Ez az egyik utolsó szekció az immunrendszer témakörében, amiről érdemes szót ejtenünk. Az immunizáció azt jelenti, hogy a szervezetet valahogy meggyőzzük, rávesszük, hogy védekezzen egy adott patogén ellen, mielőtt azzal valaha is találkozott. Ez jó, hiszen ha egyszer a való életben találkozik össze vele, a megoldás már ott lapul a könyvtár polcain!

Az immunizáció során idegen anyagot vagy legyengített kórokozót juttatnak a szervezetbe olyan mennyiségben, amely még nem betegíti meg a testet, de ráveszi az ellenanyag termelésre. Az ellenanyag másolat bekerül a könyvtárba, és ez védettséget biztosít a későbbi fertőzéssel szemben. Ezen az alapon működnek a védőoltások, s akkor már nem is meglepő, hogy olykor-olykor miért is lázasodtunk be egy-egy védőoltás utáni estén!

Cikksorozatunk következő és egyben utolsó részében az immunrendszer betegségeiről lesz tömören szó.

Forrás: www.medicalnewstoday.com

Szorongáscsökkentő gyógynövények egyenesen a természetből

Manapság sajnos vírusként terjed a szorongás, a stressz és a depresszió, amelyek népbetegségnek számítanak. Az elmét rendszeresen tisztítani kell relaxációval, pihenéssel. A gyógynövények varázserővel hatnak egy fáradságos, kihívásokkal teli napon.

Mit egyen a gyerek, ha sportol?

Fociedzés vége, este fél hét: a fiam farkaséhesen esik be a kocsiba, bizonyára sok szülőnek ismerős ez a szitu. Köztudott, hogy a megfelelő vitaminok és tápanyagok bevitele egy sportoló gyerek életében mennyire fontos.

Véradás egészségre gyakorolt hatásai

Manapság az emberi szervezet az egyetlen forrás, ahonnan vérhez juthatnak a rászorulók, ezért nagy szükség van arra, hogy minél több egészséges ember adakozzon. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azon túl, hogy ezzel akár életeket is menthetünk, még az egészségünket is óvjuk általa.

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Az alkohol és a depresszió kapcsolata

Az italproblémákkal küszködők depressziós tünetei gyakran a túlzott alkoholbevitel fogyasztása után alakulnak ki. Sajnálatos módon nagyon sokakat érint manapság ez a téma. Nem is beszélve arról, hogy egy bulit sem tudunk már elképzelni legalább két pohár ital nélkül.