Menü

Amikor a cselekvés gátja te vagy – önmagunk csapdájában

A lehető legveszélyesebb dolog az ember belső gátja. Mások ellen felvenni a harcot könnyű, de önmagunkkal szinte lehetetlen. Az akaratunkkal győzni az akaratunk felett olyan, mintha a kezünkre cseppent savat lúggal próbálnánk oldani: duplán megsérülhetünk. És az ilyen sérüléseket nem könnyű helyrehozni. De mit tehetünk akkor?

Először is ismerjük fel, értsük meg a problémát. Mik azok a tünetek, amelyekre már érdemes odafigyelni? Először is a kedélyállapot folyamatos romlása. Nem arra kell gondolni, hogy depressziós állapotba kerülsz, de érdektelenség, a vidámság hiánya jellemző lehet. A másik érdekes tünet, hogy sokkal másabb tevékenységek váltják ki a pozitív érzelmi reakciót belőled. Például az evés, tévézés, sorozatnézés, olvasás vagy számítógépes játék. De sokaknál ez a dolog az alvás.

Mindezek a teljes apátiával, egy kis „minden mindegy”- érzéssel vegyülnek. A motiváció ilyen fokozatos, de állandó eltűnése, az érdektelenség, az alapvető tevékenységek felértékelése és a különleges dolgok elbagatellizálása mind ugyanarra a dologra utalhatnak: önmagunk fogságában tartjuk magunkat. Nem tudunk örülni azoknak a dolgoknak, amelyek alapvetően meghatározóak lennének, például egy sikeres napnak, kihívásnak, családi ebédnek, sétának, kirándulásnak, mert a problémáink kötnek le minket. Az idegesség az egyéb dolgok miatt kiüti a kalandvágyat a fejünkből, ami alapvető elkényelmesedéshez vezet. Belefásulhatunk a napi rutinunkba, ami csupán felkelésből, túlélésből, evésből és lefekvésből áll.

Szilárdan állíthatjuk tehát, hogy a cselekvésképtelenség számos más problémához vezethet. De nem tudhatjuk, hogy ez a probléma gyökere, maga a probléma, vagy a probléma következménye. Ez ugyanis mindenkinél más. Van, aki csak belekényelmesedik a napjaiba, és hónapok után döbben rá, hogy egész napokat is eltölt feleslegesen, miközben nem teszi boldoggá semmi, csak az egyedüllét. Nem szeret elutazni, kimozdulni, sportolni, de sokszor még otthon is nehezére esik egy-két dolog, például a takarítás. De másoknál mindez csak a jéghegy csúcsa, és egészen más a valódi gond. Ők ezzel a monoton életvitellel próbálják megóvni magukat a traumáktól. Ez gyakran előfordul azoknál, akiknél szorongásos betegség áll fenn. És vannak olyanok is, akik egyszer csak elkezdenek befelé fordulni, kialakítva maguk körül ezt a falat, ami további problémákhoz vezet a későbbiekben. Tehát nem érdemes erre az állapotra átmeneti rosszkedvként gondolni, mindenképpen a végére kell járni. Hiszen előfordul, hogy az ember legnagyobb ellensége a saját elméje, az akarata, vagy éppen annak hiánya.

A szelfi diszmorfia önbizalom romboló hatása

Sokak szerint a szelfizés a mai, önimádó, egocentrikus generáció hóbortja. Viszont egy önarcképfotó sokkal többet elárul rólunk, mint gondolnánk. Az okostelefonokon található képszerkesztő alkalmazások segítségével bárki modellt varázsolhat magából. A baj akkor jön el, amikor belenézünk a tükörbe és látottakkal nem vagyunk megelégedve.

Ki nevel kit, avagy hogyan kell felnőttként helyesen bánni a szülőkkel?

Felnőttként a szüleink felé más lesz a viselkedésünk. Van, aki törleszteni akarja a szeretetet és törődést, amit kapott, és olyan is van, aki bosszút akar állni rajtuk valamilyen vélt vagy valós sérelem miatt. Nincs két egyforma család, ezért nincs recept sem a helyes viselkedésre, de vannak követendő és követhető sémák.

Betegségeink lelki okai

A legtöbb betegségünk lelki eredetű. Minden betegség valamilyen összefüggésben, de kapcsolatban van a lelki tényezőkkel. Hiszel ebben?

Születésnapi depresszió

Nem túl gyakran esik szó róla, pedig valós probléma. Ha téged is rosszul érintenek a születésnapok, akkor ez a cikk neked szól. Görgess tovább!

Alul motivált vagyok – mi a baj velem?

A motivációnk elvesztése könnyen depresszióba sodorhat minket. Hogy ezt a veszélyt elkerüljük, muszáj megtalálni az okainkat, és megváltoztatni azokat, vagy legalábbis tenni a változásért.