Menü

Olvasunk még könyveket?

Egy barátunk lakásában jártunk nemrég. Vendégeskedésünk alkalmával körbejártuk csodaszép otthonát, megcsodáltuk a legújabb berendezést, a modern színeket, a dizájnos lakberendezést és trendi stílusát. Csak egy volt, amit furcsának éreztem: nem volt sehol könyvespolc. Mert nem voltak könyvek sem. A mai világban a legfontosabb, ha érvényesülni szeretnénk, hogy minél gyorsabban jussunk információkhoz. Erre tökéletesen elég az internet. A hírkereső oldalak, a közösségi felület. A televízió és a rádió is kiszolgálja az információéhségünket, szórakoztat, tájékoztat, mi kell még? Könyvek. De hol maradnak a könyvek?

Mikor volt utoljára, hogy elolvastál magadtól egy könyvet?

Sokan azért nem olvasnak, mert mint mondják, nincs rá idejük, s valahol igazuk is lenne, ha közben nem lógnának órákat a chaten. Sajnos a fiatalok már egyáltalán nem olvasnak. Az én fiam 9 éves lesz, de a nyári kötelező olvasmányokat is gyűlöli, előre sírás van, ha le kell ülnie elolvasni három oldalt, s azt is képes végig zokogni. (vagy lehet, hogy valami különösen szomorú történetről van szó?)

Hogyan tudom rávenni az olvasásra? Hiszen esélyt sem ad sokszor, hogy könyvet keressünk, pedig biztosan lenne, ami esetleg érdekelné. Legalább újságot, vagy folyóiratot lapozgatnának a fiatalok, de már azokat sem, pedig nagyon jó hatással van a kognitív képességekre. Egy tanulmány szerint bárminemű olvasás növeli az agysejtek közötti kapcsolatokat. Léteznek ma már online könyvek, E-book olvasók, de a fiatalok körében továbbra sem a leggyakoribb szabadidős tevékenység az olvasás. Pedig a könyvek minden életkori szakaszban fontos szereplői a gyerekek fejlődésének, már babakorban el kellene kezdeni!

Ha egy ember soha nem olvas, számtalan dolog kimarad az életéből. A könyvek böngészése jónéhány előnnyel jár:

Mentálisan stimulál. Képes akár megakadályozni az időskori demencia kialakulását, hiszen az agy az olvasással elkötelezetten dolgozik, edzésben van.

Csökkenti a stresszt, mert egy jó könyv teljesen kikapcsol.

Okosabbá, tájékozottabbá tesz, szélesíti a látókörünket, gazdagítja a szókincsünket. A gazdag szókincs minden élethelyzetben előnyös, önbizalmat ad, és növeli az önbecsülést is.

Javítja a memóriát, ami segít a későbbiekben a tanulásban. Megtanít koncentrálni, odafigyelni.

Javítja az íráskészséget! Nagy igazság. Az olvasás kéz a kézben jár a szókincsünk bővülésével.

Próbáld ki például, hogy minden nap csak 15-20 percet olvasol (akár amíg megsül a vacsora a sütőben, vagy utazás közben a buszon). Meg fogsz lepődni! Nézz be még ma a helyi könyvtárba!

Futóverseny kontra hétköznapi futás

Mi a jó egy futóversenyben? Miért más, mint egy hagyományos edzés? Miért fizetünk érte - nem keveset -, s miért vállalunk egyre nagyobb kihívásokat? Egyáltalán, mi a jó ebben? Miért kell nekünk a versenyzés és mitől ad más élményt 10 km egy versenyen, mint ugyanez a 10km-es táv a hétköznapokban?

Sztárok legőrültebb diétaötletei

A sztárok aztán bármire képesek, csakhogy legjobb formájukat mutassák, s egymással versenyeznek a kifutókon, de némely diétaötlet egyenesen bizarr. Egyiket se tessék követni, vagy kipróbálni!

Nyaralás nagyon olcsón

Amikor a hőmérséklet tartósan meghaladja a 30°C-ot, az ember akaratlanul is vágyni kezd egy hűvös strandra, egy szép hegyi nyaralóba vagy egy szép tengerparti házba. De ahhoz, hogy ezek a vágyak valóra váljanak, nem elég az erős elhatározás, anyagi ráfordítás is szükséges.

10 tanács, hogy közeledjünk a zéro szemetelés felé

Manapság az újrahasznosítás, a felhalmozott szeméthalmunk csökkentése egyre inkább téma. Lássunk most hát pár tippet, hogy közelebb kerüljünk a zero szemeteléshez. Ne feledjük akár 380 kilogramm szemetet is termelünk Magyarországon fejenként évente és ez csökkenthető.

Nyári ételek, amikhez nem kell sütő

A kánikula közepén sem kell feltétlen a konyhában megsülni otthon, csak némi kreativitás kérdése és máris mellőzhetjük a sütőt vagy a tűzhelyet.