Menü

A magas nyugalmi pulzus veszélyei

A pulzus tapintásával indirekt adatot nyerünk a vérnyomásról, következtethetünk érszűkületre, illetve bizonyos szívbillentyű-betegségekre, valamint fontos információt kapunk különböző ritmuszavarok esetén. A pulzusszám értékelése számtalan tényezőtől függ. Nyugalomban, illetve aktív mozgás vagy stressz szituáció kapcsán, egészséges egyén esetében is más-más értékek mérhetők.

Szabálytalan szívverés

A pulzus számolás közben megfigyelhető annak ritmusa is. A szívverés lehet alapjában véve szabályos, csak 1-1 pillanatra hagy ki (főként esti megpihenéskor érezhető, és mellkasi ütés-szúrás érzéssel járhat). A melléütések hátterében gyakran jelentős megbetegedés nincs, pihenéssel, ionpótlással (pl.: magnézium, kálium) megszűnnek, de súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ezért ha tartósan fennáll, érdemes egy szívultrahangot is magába foglaló kardiológiai vizsgálaton átesni. Érdemes figyelni a mérés kapcsán, a pulzust jelző kis szív vagy sípoló hang ritmusát. Ezek az információk a későbbi orvosi vizsgálat kapcsán nagy jelentőséggel bírnak, és a további teendőket jelentősen befolyásolhatják.
Mikor normális és mikor kóros a magas pulzusszám?

Bár azt állítják, hogy a percenként 72-es pulzus az egészséges, mégis mindenkinél más és más érték számít normálisnak. Általában életkortól, egészségi állapottól függően a percenkénti 50 és 100 közötti pulzusszám optimálisnak tekinthető. Ha nem kezelik megfelelően a szapora szívverést, az több szempontból is káros lehet. Elsősorban azért, mert a háttérben meghúzódó betegség egyre csak súlyosbodni fog kezelés nélkül. Másrészt a szívnek sem tesz jót, ha időnként vagy folyamatosan nagy megterhelésnek van kitéve. Végül pedig a páciensre is rossz pszichés hatással van, ha erős szívdobogást érez, megijeszti, növeli a betegségérzetét, és újabb stresszhelyzetnek teszi ki, ami akár tovább emelheti a pulzusszámot.

Általánosságban elmondható, hogy a normál tartományban lévő pulzusszám az egészséges szervezet egyik jellemzője, a magas pulzus pedig számos egészségi kockázattal, vagy állapottal mutathat összefüggést. Többek közt ezekkel: elhízás, alacsony vérnyomás, gyengeség, alacsony energiaszint, nem kielégítő vérkeringés, különösen a végtagokban, mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzet, nehézlégzés, szédülés, hidegrázás, ájulás, megnövekedett szívinfarktus, szívelégtelenség, stroke kockázat.

Hogyan csökkenthetjük?

Ne vedd szívre

. “Ne vedd szívre”- mondja a szólás. A lelki problémák a belső feszültség gyakran károsítja a szívet. Ezek az idegrendszer érzékenységének és az idegi szabályozás megváltoztatása által okozhatják a fent említett tüneteket.

Életvitel-lassíts a ritmuson

A túlzott mértékben fogyasztott alkohol, cigaretta, kávé és más koffein tartalmú italok, például energiaital, de a túlzott fizikai megerőltetés is gyakran megnyilvánul szívdobogásérzésben. Egyrészt a toxikus hatás által másrészt a szimpatikus idegrendszer felpörgetése által zavarnak be a káros szenvedélyek

A szívérrendszer

A szívritmuszavarok, magas vérnyomás, szívbillentyű zavar, koszorúér betegség, vérszegénység. Ezen betegségek tünetei között gyakran szerepel a heves szívdobogásérzés és szapora pulzus. A ritmuszavarok esetén a szív normális ritmusa megváltozik. A 45 alatti illetve a 180 fölötti ritmus már fokozott figyelmet és orvosi kivizsgálást igényel.

Hűtsd le magad

Mosd meg hideg vízzel az arcod, majd kortyolj egy csésze hideg vizet.

Amennyiben az állapot tovább folytatódik, akkor válaszd a jól bevált régi Valsalva manővert, amelyet egy 18.ik századi olasz anatómus fejlesztett ki. Fogd be az orrod, csukd be a szád és próbálj kilélegezni. A manőver alkalmával nő a vérnyomás, ez a szívritmus újraszerveződéséhez vezet. Egy pár erőteljes köhögés ugyancsak növeli a mellkasi nyomást, ezáltal hasonló eredményhez vezet.

Többszöri kevesebb étkezés

A kálium, magnézium fontos szerepet játszik a szív egészségében. A megfelelő bevitelhez fogyassz gabonaféléket, sok friss zöldséget és halat. A halak telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Az Omega 3 köztudottan a szívérrendszer támogatója.

Ha heti egy-két alkalomnál gyakoribb szapora szívdobogásérzés vagy az időtartamukban és intenzitásukban egyre súlyosabban jelentkező, akkor ajánlott a szakorvosi kivizsgálat.

Szerző: Udvari Fanni

Mit tegyünk éjszakai köhögés ellen?

Az éjszakai köhögés több okból is kialakulhat, lehet szezonális megfázás, arcüreg- vagy mandulagyulladás, esetleg a fűtési szezonra jellemző száraz levegő vagy akár asztma, allergia miatt. Ha a tünetek tartósan fennállnak, orvosi segítséghez kell fordulni.

Az elliptikus tréner több fantasztikus hatása

Sokak számára a mindennapi futás fájdalmakhoz, sérülésekhez vezethet. Ennek megakadályozása érdekében az aktív helyreállítási edzéseket érdemes beépíteni a futóprogramba, ez ugyanis ad egy kis szünetet, kicsit változtat a rutinon, ez pedig segít fenntartani a motivációt.

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?

Jelek, melyek vitaminhiányra utalnak

A vitaminhiánynak számtalan jele lehet: hajunk, körmünk, bőrünk mind árulkodhatnak hiánybetegségről. Szerencsére azonban van megoldás. Összeszedtük a leggyakoribb hiányállapotokat, valamint, hogy mit érdemes fogyasztani ilyen esetben.

Tünetek, amik a túl magas vasszintre hívja fel a figyelmet

A szervezetben a ferritin tárolja a vasat, így az alacsony szintje vashiányra, a magas pedig a vasraktárak fokozott telítettségére utalhat.