Menü

Kollektíven robogunk a kiégés felé?

Frusztráltak, elégedetlenek, túlterheltek, de a stresszkezelésben nem jeleskednek a hazai munkavállalók, ami egyenes út lehet az úgynevezett munkahelyi kiégés felé, derül ki a Workania online kutatásából. Az úgynevezett burn-out szindróma több ember érint, mint azt gondolnánk, nem véletlen, hogy május végén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította. Szerencsére a munkáltatók sokat tehetnek a dolgozói jólét, vagyis inkább jól-lét érdekében; akár egy csapatépítő is csodákra képes.

Elégedetlenség, sok túlóra, túlterheltség

A kitöltők 44%-a elégedetlen a munkahelyével, 19% nem tudja eldönteni elégedett-e vagy sem, és mindössze 37% nyilatkozott pozitívan a napi robotról. Az elégedetlenségnek több oka lehet. A válaszadók 53%-a úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen túlórázik (a legtöbben átlagosan heti 1-3 órát), de tizedük több, mint heti 10 órát; ők minden munkanapra plusz két órát húznak rá. Nem csoda tehát az sem, hogy a válaszadók 62%-a nagyon, 24%-a pedig közepes mértékben érzi túlterheltnek magát és mindössze 14% mondta azt, hogy csak kicsit, vagy egyáltalán nem.

Szinte mindenki stresszel a munkán

A munkavállalók nagyon stresszesek; mindössze 7% mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy nem okoz számára stresszt a munka. 36% nagyon, míg 57% közepes, vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek. A válaszokból az is kiderült, hogy a főnök a legnagyobb feszültségfaktor, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban. A jelentős stresszmennyiség is lehet az egyik oka annak, hogy a megkérdezettek 32%-a egyáltalán nem, vagy csak minimálisan élvezi a munkáját, 33% közömbös, 25% inkább élvezi, mint nem, és mindössze 10% mondhatja el magáról, hogy imádja, amit csinál. Ami a stresszkezelést illeti, itt sem jeleskednek a munkavállalók. 32% érzi úgy, hogy egyáltalán nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, 34% úgy értékeli, hogy van hova fejlődnie, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy jól kezelik.

Szinte mindenki produkálja a kiégés tüneteit

A WHO hivatalos definíciója szerint a kiégés egy olyan betegség, melyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése és a csökkent munkahatékonyság. Jó hír, hogy a válaszadók 78%-a hallott már a kiégésről. Kevésbé örömteli azonban, hogy 64% már tapasztalta is valamelyik tünetet magán. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 66%-a egyfolytában fáradtnak, 64%-a ingerlékenynek, és 63%-a folyamatosan feszültnek érzi magát. A kitöltők több, mint fele számolt be alvászavarról, 46% pedig a munkához köthető szorongást is jól ismeri. Megdöbbentő adat, hogy mindössze 7% állította azt, hogy egyik tünetet sem tapasztalta magán.

Okok és a munkáltatói felelősség

A válaszadók döntő többségének (79%) megfordult már a fejében, hogy jelenlegi karrierjét feladja, hogy valami teljesen újba kezdjen. De vajon mi az oka ennek és a fent leírtaknak? A frusztráció fakadhat az elismerés hiányából is, ugyanis 44% úgy érzi, hogy egyáltalán, vagy csak alig ismerik el felettesei a munkáját, 48% szerint van ugyan némi elismerés, lenne van hova fejlődni e téren, és mindössze 7% érzi úgy, hogy teljes mértékben megbecsülik.

Nem kérdés, hogy a kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá. A boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik. A boldogtalan és stresszes munkatársak ellenben előbb-utóbb eljátszanak a munkahelyváltás lehetőségével. A megelőzés azonban befektetést igényel a munkáltató részéről, és itt nem csak az anyagiakra gondolunk. Stresszkezelő-tréningekkel (pl. autogén tréning) is segíthetik a dolgozókat, de a közösen eltöltött minőségi idő is kiemelten fontos.

Egy jól megszervezett, élménydús csapatépítő is csodákra képes. Ebben most az egyik legnagyobb hazai állásportál segítséget nyújt, elindult ugyanis a nyerő munkahely pályázat! Pályázni kreatív és eredeti csapatépítő ötletekkel lehet, a legeredetibb ötlet pedig meg is valósul! Javaslatokat a csapatos lazításra június 23-ig várják.

Futóverseny kontra hétköznapi futás

Mi a jó egy futóversenyben? Miért más, mint egy hagyományos edzés? Miért fizetünk érte - nem keveset -, s miért vállalunk egyre nagyobb kihívásokat? Egyáltalán, mi a jó ebben? Miért kell nekünk a versenyzés és mitől ad más élményt 10 km egy versenyen, mint ugyanez a 10km-es táv a hétköznapokban?

Sztárok legőrültebb diétaötletei

A sztárok aztán bármire képesek, csakhogy legjobb formájukat mutassák, s egymással versenyeznek a kifutókon, de némely diétaötlet egyenesen bizarr. Egyiket se tessék követni, vagy kipróbálni!

Nyaralás nagyon olcsón

Amikor a hőmérséklet tartósan meghaladja a 30°C-ot, az ember akaratlanul is vágyni kezd egy hűvös strandra, egy szép hegyi nyaralóba vagy egy szép tengerparti házba. De ahhoz, hogy ezek a vágyak valóra váljanak, nem elég az erős elhatározás, anyagi ráfordítás is szükséges.

10 tanács, hogy közeledjünk a zéro szemetelés felé

Manapság az újrahasznosítás, a felhalmozott szeméthalmunk csökkentése egyre inkább téma. Lássunk most hát pár tippet, hogy közelebb kerüljünk a zero szemeteléshez. Ne feledjük akár 380 kilogramm szemetet is termelünk Magyarországon fejenként évente és ez csökkenthető.

Nyári ételek, amikhez nem kell sütő

A kánikula közepén sem kell feltétlen a konyhában megsülni otthon, csak némi kreativitás kérdése és máris mellőzhetjük a sütőt vagy a tűzhelyet.