Menü

Testvérek közötti konfliktus

A testvérek számos alkalommal szövetségesek és bűntársak, máskor ellenségek, a közöttük lévő konfliktusok kezelése nem könnyű feladat a szülők, nagyszülők számára.

A testvérek közötti konfliktusok teljesen normális és elkerülhetetlen részei a gyerekek fejlődésének, de akkor válik építő jellegűvé, ha tudjuk kezelni ezeket az összecsapásokat. Van olyan szülő, aki szerint nem kell mindig közbelépni, oldják meg a gyerekek egymás közt, mások azonnal közbelépnek. Mi a helyes megoldás?

A hozzáértők azt mondják, nem kell azonnal eldobni mindent és szaladni a testvérekhez egy-egy vita miatt, ugyanis kell ennyi teret és önállóságot adni a gyerekeknek, hogy maguk keressenek kompromisszumos megoldásokat, azonban ha verekedésig fajul a helyzet, akkor természetesen nem szabad ölbe tett kézzel nézni.

A fizikai vagy verbális agresszió esetén a felnőttnek közbe kell lépnie. A kérdés sokszor az: hogyan?

Nos, ha agresszióig fakad a helyzet, akkor az elkülönítés az elsődleges, például a szoba 1-1 sarkába, ahol átgondolhatják tetteiket, s addig a feszültség, az indulat is csökkenhet. Nem lehet mindent azonnal megoldani, olykor idő szükséges hozzá, lehet, hogy néhány óra elteltével higgadtabban lehet beszélni velük a történtekről, s ők is nyugodtabban tudnak egymással kommunikálni, mint indulatosan, felhevülten. A helyzetet mindenképp elemezni kell együtt.

Kérjük meg őket, hogy mondják el, szerintük miből lett a vita, ők mit sérelmeznek, miért alakult ki veszekedés, ez azért jó, mert így egymás nézőpontjait is megismerhetik, és rájöhetnek: létezhet két egymással ellentétes vélemény is.

Szülőként nem egyszer kell igazságot tenni, ilyenkor pártatlannak kell maradni, s kerülni a negatív összehasonlításokat. Hatékony konfliktuskezelésnél kerülni kell a „mert te mindig”, a „te kezdted”, vagy a „neked kellene okosabbnak lenni” jellegű mondatokat, ezzel nem lehet eredményt elérni, csak tovább ásni a szakadékot.

Főiskolán azt tanultam ebből a tantárgyból, hogy ezek helyett a kijelentések helyett (akár felnőttként a saját konfliktusainkban is) inkább azt kell elmondani, hogy nekünk miért rossz érzés, bennünk hogyan csapódik le az adott szituáció. Ahelyett, hogy azt mondanánk „mert te mindig”, „mert te sosem” inkább azt fejezzük ki, hogy „nekem rosszul esik, amikor ez történik” „én rosszul érzem magam amiatt, hogy így alakult”.

Ezek hatékonyabb megoldások, mint a vádaskodás, netán a káromkodás, vagdalkozás, veszekedés.

Konfliktuskezelés esetén nagyon hatékony, ha megoldási alternatívákat kínálunk a kompromisszumkötés sikeressége érdekében, ha viszont úgy érezzük, hogy a gyerekek túlléptek egy határt, akkor segítő szakembert kell keresni, aki megtanít a hatékony konfliktuskezelésre. Szakemberhez fordulni azért is érdemes, mert előfordulhat, hogy a gyerek valamilyen pszichés probléma miatt viselkedik másként, például kistestvér születése, haláleset, vagy válás miatt változik a magatartása, ekkor feltétlen ajánlatos pszichológushoz fordulni.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.