Menü

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különös, furcsa emberekre mindenki emlékszik. De a belső kálváriáikról már keveset tudunk. Az utca Szókratészeinek és a bulik kék/zöld/piros hajú buli őrültjeinek vagy épp bátor felfedezőknek, azonban néha nem akármilyen kalandjaik vannak, míg megtalálják helyüket. Ők a szkizotip rendellenességben szenvedők.

Habár, a hajlam örökölhető, nagyrészt környezeti hatások váltják ki, mélyítik el. Ezt a személyiségzavart sok állandósult és feltűnő viselkedési (gesztusbeli, öltözködési), gondolkodási és észlelési forma jellemzi. A szakirodalom is megosztott a témában, de bizonyos dolgokban egyetért, jelesül, hogy jellemzője a visszafogott társas kapcsolatok, a közelség-intimitás kerülése és egyfajta elvont gondolkodás. A szkizotip többnyire jelentés nélküli, üres létként éli meg saját magát, aki sodródik, a társadalom perifériáján él, és nehezen képes csak meghitt kapcsolatokra vagy tartós felelősségvállalásra. Lételeme a befelé fordulás és az elszigetelt élet. Gyakran magában beszél, sokszor másképp, mint egyébként. A kapcsolatok hiánya miatt, elszakad a valóságtól és a köznapi emberi lét stabilizáló hatásaitól. Emiatt egyre őrültebbeket gondol, egyre különcebbül viselkedik, görcsössé válik. Sokan, hibásan depressziónak veszik a tüneteit, pedig a helyzet sokkal árnyaltabb.

A szkizotip saját törekvéseiről, spontaneitásáról és örömeiről, azaz önmagáról, is lemond. Rendszerint már serdülőkorukban bezárkózik. Idegennek érzi magát a világban, amelyben él. Gyakran van test- és énképzavara. Magát nem tudja lerajzolni, objektíven hibáival és előnyeivel jellemezni. Az érzelmi megnyilvánulások gátlása, a zárt viselkedés dominál nála, valamint a nemiséggel való foglalatoskodás. Ez utóbbi, akár kóros szintet is elérhet, végletes apátiává vagy épp szex- és/vagy pornófüggőségig is elfajulhat, lévén az érzelmi űrt, és a passzív vagy nem megfelelő szülői mintát, valahogy fel kell dolgozni.

Tehát a fizikai tünetek az egyensúly helyreállítását célzó, de tulajdonképpen önsorsrontó erőfeszítések végtermékei. A többi embertől való reménytelen eltérés érzésének létrejötte van jelen. Az állandó pesszimizmus azonban valójában csak az örömök nem megfelelő feldolgozásának folyománya. Kijelenthető, hogy a szkizotip rendellenesség, habár gyakran a skizoid vagy a paranoid zavar pár tünetével is "meg van áldva", tulajdonképpen nem több egy érzelmi és felfogásbeli alkalmazkodási zavarnál. A befelé forduló jellege miatt, gyakran nárcisztikusnak definiálják tévesen a problémát.

Habár, e cikknek nem tárgya ezt az ötvenes évek óta vizsgált tünet együttest a maga teljességében taglalni, rögzítsük, hogy kiemelkedik a magyarul bárhol elérhető Döme László szakkönyve a témában. Aki, azonban a mozi virtuózokért van oda, annak ajánlom figyelmében Martin Scorsese Taxisofőr című alkotását. Robert de Niro hibátlanul hozza a karaktert. Nála is, ahogy másnál is az érzelmi logika sajátos szintje a gesztusokban is megmutatkozik. Egyszerre harsány és visszahúzódó az ebben az állapotan vegetáló. Sokszor ok nélkül nevet, míg néha sírni kezd. Élete során sok szorongást és ellenséges érzületet fojt el. A beszélgetéseiben nem tudja nagyon követni a témát, nem képes igazi kölcsönösségre. Ritkán viszonozza mások gesztusait vagy mimikáját (mosoly, bólintás). Ebben nagy szerepe van a nevelésnek, ha ez nem megfelelő, eléggé érzéketlenné és egysíkúvá válhat – legalábbis látszólag! A témától könnyen eltér és szokatlanul szeszélyes, furcsa, valamint metaforikus lesz. Kicsit olyan, mintha egy másik nyelvet beszélnének egy érdekes, kicsi zárt, de összetett világból, ami azonban csak őket veszi körbe.

A gyanakvás és szociális elszigeteltség mocsarában fuldokolónak nem szabad elbagatellizálni a problémáját. Jöjjön most, pár ízelítő tünet ezen elváltozásban szenvedők mindennapjaiból. Fontos megérteni, hogy a szkizotip személyiségzavar a skizofrénia előszobája, de hál isten csak kevesen "lépik át" a küszöböt. Nagyon fontos az egyén alkati adottsága és élettapasztalata. Valamint a legfontosabb elem, a kontroll mindenek felett. Lehet az egyén akármilyen okos, értelmes, nyitott személyiség, ha nem megfelelő rendszerszerű életet él, óhatatlanul elhatalmasodhatnak rajta akár a szkizofrénia tünetei is. Ilyenkor hihetetlen lelakott, hajléktalan külsőségekbe csaphat át. Koros koncentráció zavarok léphetnek fel.

A szkizofrén roham, pszichózis, pedig már egy kemény történet. Ilyenkor jobb esetben csak valami szupererőt éreznek magukban, máskor messiási babérokra törnek. Itt már kórházi kezelés szükséges, ami az egyébként gyógyszerek nélkül is kordában tartható tünetek mellett, nem kötelező. A diszfunkcionalitást kezdetben általában csak heveny dührohamokkal vezeti le, amelyek általában saját maga ellen irányul. Később súlyos regresszió válhat jellemzővé (étkezés, tisztálkodás, ürítési funkciók, illetve szokások leépülése).

A közel sem könnyű bemelegítés után a következő részben rátérek a fiziológia tünetekre, amely szinten minden szkizotipet jellemeznek. Nem kell megijedni: ez a tünet együttes már elég jól kezelhető és megfelelő oltalmazó és segítő közeg mellett remekül kordában tartható.

/Szerző:Vass Attila/

Amikor legyőznek az önmagunk felé táplált érzéseink

A környezetünk véleménye rólunk nagyban befolyásolja a saját véleményünket. A felénk táplált érzések pedig előbb-utóbb interiorizálódni fognak. Csakhogy mégis magunkban kell rendet tenni ahhoz, hogy a külvilág is elfogadhasson.

A sírás pszichológiája

Talán mindenki tudja, hogy mi az a sírás. Lényegében a könnytermelődés fokozódása valamilyen emocionális hatásra. Milyen érzelem válthatja ki? Nos, gyakorlatilag bármi, ami (akár pozitív, akár negatív irányban) elég erős ahhoz, hogy bennünket felkavarjon.

Tippek szorongás leküzdéséhez

A jövő kiszámíthatatlan, ezért teljesen normális, hogy olykor már előre, váratlanul felbukkanó problémák miatt aggódunk, és azon, hogy vajon képesek vagyunk-e kezelni azokat. Gondolhatunk itt mindennapos helyzetekre, csakúgy, mint hosszú távú felelősségeinkre.

Most akkor szép legyek vagy okos?

A külső adottságok és az intellektus közül melyiket tartjuk fontosabbnak? Magas fokú intelligenciára, vagy nem mindennapi szépségre törekedjen az, aki másokat le akar nyűgözni? Egyáltalán hogyan befolyásolja e két tényező a másokról alkotott véleményünket?

Praktikák önkontroll fejlesztéséhez

Az önkontroll vagyis fegyelmezettség emberi érték, összpontosítás, és következetesség eredménye. A mértékletesség, mint következmény előnyös a közösség és az egyén szempontjából is.