Szakíts, ha bírsz - avagy hogyan dolgozd fel a szakítást?
- Dátum: 2021.03.04., 21:45
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- élet, gyász, kudarc, pár, párkapcsolat, szakítás, szerelem
A szakítás hasonló a gyászhoz
Egy közismert és elfogadott elmélet szerint, amelyet Elisabeth Kübler-Ross alkotott meg, a gyász folyamatát 5 szakaszra lehet bontani:
tagadás
düh
alkudozás
depresszió
elfogadás
Ez az 5 pont valójában egy folyamat, amelyben jobb és rosszabb periódusok váltogatják egymást, jó esetben egyre kisebb kilengésekkel.
A szakítás utáni első időszakban szinte sokkos állapotban vagy és tagadod, ami történt. "Biztos félreértettem valamit.” Ebbe az állapotba sokszor bele is lehet ragadni, de végül természetes esetekben mindenki túljut rajta.
Ezt követi a féktelen düh: "Hogy tehette ezt velem, mikor tőlem mindent megkapott!" Biztos te is láttál már olyat, hogy akit elhagytak mindennek elmondja azt, akit korábban annyira szeretett. Erre azért van szükség, mert megkönnyíti az elhagyás fájdalmának elviselését, ha azt gondolhatod, hogy a másik rossz, az számodra segít feldolgozni a helyzetet.
A szakítás feldolgozásának harmadik szakaszaként jön az alkudozás: "Megígérem, hogy megváltozom." "Mondd el, mit szeretnél, és úgy lesz." Bármire képes lennél, csak visszakaphasd a szerelmedet. Keresed a lehetőséget, hogy találkozzatok, hátha meggondolja magát, látva, hogy változtál azóta mióta szakítottatok.
Sokszor nem is a partneredet nehéz elengedni, hanem azt a jövőt, amit elképzeltél mellette.
Amikor belátod, hogy már semmi sem segít és nem tudod visszafordítani a történteket, elkezdődik a szakítás feldolgozásának negyedik szakasza, a depresszió időszaka (nem az orvosi értelemben vett depresszióról van szó). Magadba fordulsz és nincs kedved semmihez. Úgy gondolod, hogy már soha többé nem leszel szerelmes.
Végül elérkezel a szakítás feldolgozásának utolsó szakaszába: elfogadod a történteket és megpróbálsz továbblépni. Újra erősnek érzed magad, és már látod a jót és a rosszat is a lezárt kapcsolatban.
A nőknek általában jobban fáj a szakítás, de gyorsabban túllépnek rajta.
Egy párkapcsolat végén a nők sokkal komolyabb érzelmi és fizikai megpróbáltatáson esnek át, és ekkor sokkal rosszabb lelkiállapotban vannak, mint a férfiak. Azonban a nők sokszor kibeszélik magukból a dolgokat, (néha olyat is amelyet utána már megbánnak), de emiatt hamarabb túljutnak ezen a zűrös állapoton.
Ezzel szemben sok férfi mikor véget ér egy párkapcsolat, nem is igazán csinál semmit, valójában kényszeresen ahhoz nyúlunk, hogy fenntartsuk az addigi napirendünket és életritmusunkat. Sokszor a férfiak hajlamosabb szándékosan tovább szenvedni és magukba tartani a problémáikat, emiatt sokkal hosszabb ideig is cipelik ezeket a terheket magukkal, és akár hónapok múlva is úgy érezhetik, hogy érzelmileg sosem lábalnak ki egy kapcsolatból.
A nők legtöbbször könnyebben felismerik a továbblépés lehetőségét, ez részben annak köszönhető, hogy mondjuk, ha egy férfi tudja, hogy lett a környezetében egy női ismerőse, aki nemrég szakított, akkor odamegy hozzá és megpróbál neki segíteni, de mindeközben azzal a hátsó szándékkal, (ez a legtöbb esetben nem rossz és elutasítandó, inkább egyfajta természetes emberi folyamat) hogy párkapcsolatot akar vele. Pont emiatt a nők az előző kapcsolatok megrázkódtatásaiból, sokszor megerősödve és hibáikból tanulva választanak új partnert vagy vágnak bele egy hosszabb ideig tartó párkapcsolat keresésbe. Ezzel szemben a férfiak, akár 3-4 hónap múlva is dühről, csalódottságról és elbizonytalanodásról beszélnek nap mint nap. Valójában a legtöbb férfi olyan szinten, mint egy nő, sosem teszi túl magát egy kapcsolaton, csak egyszerűen továbbállnak és új kapcsolatba kezdenek.
A fájdalom tovább tart a férfiaknál
A férfiak a nőkkel ellentétben arra vannak úgymond tanítva, hogy “mosolyogva tűrjék a fájdalmat”. Egy férfi is elmehet sörözni, bulizni, kajálni a barátaival, és be is számol arról, hogy véget ért a kapcsolata, de ha egy kapcsolat valamilyen szexuális probléma, megcsalás miatt ér véget, akkor ezekről nagy valószínűséggel nem fog beszélni, mert úgy érzi, hogy ez számára megalázó és lealacsonyító.
Valójában mind a nők, mind a férfiak számára az gyorsíthatja fel a regenerálódást, ha a szakítást olyan eseményként fogják fel, amely segít abban, hogy egy rossz kapcsolatot egy jobb válthasson fel. Egy szakítás pedig nem csak azért jár fájdalommal, hogy újrakezdésre ösztökéljen bennünket, hanem azért is, hogy komolyabban vegyük a szerelmi kapcsolatainkat és megbecsüljük a következő partner(einke)t.
Szabó Máté
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.