Menü

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.

A szervezet ugyanis sokkal jobban hasznosítja belőle a fehérjét, mint más élelmiszerekből. Ha elhagyod a fehérjét, sajnos azzal jelentősen növeled a csonttörés és a csontritkulás kockázatát. Ha kevés fehérjét fogyasztasz, feltétlenül szedj kalcium és D-vitamin táplálék-kiegészítőt, de arra figyelj, hogy étkezéssel együtt vedd be, mert úgy könnyebben hasznosul.

Nem lesz szükséged alapozóra és korrektorra

Nyugodtan elfelejtheted a korrektort! A tej aknét okoz, így a fehérjementes diéta egy méregdrága bőrszépítő kúrával is felér. A tej tesztoszteronhoz hasonló hormonokat tartalmaz, amelyek serkentik a bőr zsírosodását, ezáltal hozzájárulnak a pattanások és az aknék megjelenéséhez.

Csökken a rákos betegségek kockázata

A svéd kutatások szerint napi egy pohárnál több tej fogyasztása megduplázza a petefészekrák kialakulásának a kockázatát, míg a Harvard Egyetem kutatásai során arra jutottak, hogy már napi két pohár 34%-kal emeli a férfiaknál a prosztatarák kockázatát. A kutatók ezt a tejben található hormonokkal magyarázzák, amelyek tápanyagként szolgálnak a rákos sejtek növekedéséhez.

Felborul az emésztőrendszer egészsége

Amint abbahagyod a fehérje fogyasztását, azzal a probiotikumok bevitelét is mellőzöd. Az egészséges baktériumok, amelyek leginkább a joghurtban és a lágy sajtokban találhatóak, gondoskodnak az emésztőrendszer egészséges működéséről. Jó tudni, hogy probiotikum nemcsak a tejtermékekben található, hanem a savanyú káposztában és a savanyúságokban is.

Hízást okoz

A vaj, a jégkrém és a teljes tej nem éppen fogyókúrás ételek. Egy svéd kutatás szerint azoknak, akik sok zsíros fehérjét fogyasztanak, több mint a fele jelentősen elhízik 12 év alatt, szemben azokkal, akik zsírszegényen étkeznek. A fehérje gazdag zsír- és fehérjeforrás, kiválóan telít, mivel lassan emészthető. Alakod érdekében, fogyasztása mellett kerüld a többi zsírforrást, mint a magvak és a tojás, vagy a tejtermékekből válaszd a zsírszegény változatokat.

Felpuffaszt

Ha puffad a hasad a fehérje elhagyásával, azért a legtöbbször a szója a felelős. Ugyanis a leggyakoribb tejhelyettesítő, a szója igen nehezen emészthető, főleg, ha hirtelen kezded el fogyasztani. Oligoszacharidot, azaz cukormolekulákat tartalmaz, amelyet a szervezet nem tud könnyen feldolgozni, ezért puffadáshoz és gázosodáshoz vezet.

Csökken a halálozási kockázat

A kutatások során azt találták, hogy azoknak a nőknek, akik napi 3 vagy annál több pohár tejet ittak, közel duplájára emelkedett a halálozási kockázatuk az elkövetkező két évtizedben, szemben azokkal, akik csak napi egy pohárral fogyasztottak. A kutatók ezt a hatást a D-galaktóznak tulajdonítják, amely a tejcukor egyik bomlásterméke.

A D-galaktóz oxidatív stresszt és gyulladást okoz, így a különböző krónikus betegségek kiváltója. Érdekes módon az erjesztett tejtermékek, mint a joghurt és a sajt, alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak D-galaktózt. Így azok, akik a tej helyett inkább a joghurtot és a sajtot választják, csökkentik a halálozási kockázat esélyét.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?