Indigó emberek, hallottál már róluk?
- Dátum: 2025.06.14., 18:23
- Erdős Dorka
- képek: pexels
- alkotási vágy, életcél, empátia, fejlődés, megfigyelés, renitens viselkedés, spiritualitás
Az emberek többsége hallotta már az indigó gyermek kifejezést, de sokan nem gondolják tovább, hogy ezek a gyerekek felnőnek. Ők az indigó emberek.
Először is tisztázzuk, hogy mi is rejtőzik az indigó kifejezés mögött. Azokat a gyerekeket, majd felnőtteket nevezik indigóknak, akik valamilyen spirituális, esetleg különleges pszichikai tulajdonsággal rendelkeznek. Legelőször egy auralátó, Nancy Ann Tappe vetette papírra azokról az emberekről szóló megfigyeléseit, akiket kék, legfőképp indigókék aura vesz körül. Első körben gyerekek megfigyelését végezte, aminek érdekessége, hogy manapság azt mondják, hogy minden 10. gyermek indigó gyermek. Ám ők nem csak ebben különlegesek, hanem a már fent említett különféle tulajdonságaiktól is.
Az indigók azok, akik mindig kilógnak a sorból. Ezek a gyerekek nem szeretik a kötöttséget, nem bírják a követni a napi rutint, egyszerűen szorongást okoz számukra. A szabálykövetés egy indigónak egyszerűen szinte elképzelhetetlen. Többségében renitens a viselkedésük, nehezen illeszkednek be a társadalomba, ellenben igen magas az intelligenciájuk.
Csak és kizárólag azzal foglalkoznak 100 %-osan, ami érdekli őket, kíváncsiságuk határtalan. Ez azért érdekes, mert tudásuk nagyon sok mindenről, annak ellenére, hogy nem érdekli őket. Megfigyelési képességük hihetetlen mértékű, szinte minden esetben felismerik, ha valaki hazudik, vagy álarcot visel, nagyon fontos számukra az őszinteség. Egyik legfőbb vágyuk, hogy fejlődjenek, maximalisták, ebből fakadóan sokszor elégedetlenek magukkal. Emocionálisak, rendkívül érzékenyek, sokkal hevesebben reagálnak az érzelmekre, legyen az pozitív vagy negatív.

Empátiájuk sokszor képes magával rántani a mélybe őket, ha egy másik ember negatív érzelmekkel van tele. Céltudatosságuk a létük alapja, ezért minden indigó ember küldetéstudattal él, általában nem elégíti ki őket az átlagos mindennapos élet, folyamatosan kutatják, hogy mi létezésük oka a Földön. Fontos számukra a természet, az állatok és azok védelme. Többségük nagyon kreatív, szeret alkotni, érdekli őket a művészet bármely területe.
Mint már említettem, a spiritualitás mondhatni elengedhetetlen számukra, a meditatív állapot egyfajta megnyugvást jelenthet. Érdekesség még, hogy ez a spiritualitás miatt képesek figyelni a jelekre, hogy például nem véletlenül történnek dolgok velük, vagy figyelmeztetés, ha rossz úton járnak. Többségük roppant elszánt, nem adja fel elképzeléseit, emellett szerfelett magabiztosak. Érdekes kettősség ez, mivel a magabiztosság mellett örök elégedetlenek önmagukkal, ugye.

Hihetetlenül fantasztikus emberek az indigó emberek. Számukra a mindennapi élet unalmas, folyamatosan keresik életük célját, fontos számukra s fejlődés, a művészetek és a spirituális lét. Soha nem fognak teljesen beállni a sorba, pont ezzel fognak hatalmas eredményeket elérni életük bármely területén, mert nem hagyják magukat elnyomni.
A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?
A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.