Az alvajárás okai és kezelése
Minden tizedik gyermeket és minden ötvenedik felnőttet érint az alvajárás. Mutatjuk, mik állnak a jelenség mögött.
Egyél annyit, amennyit csak akarsz!
Egy texasi-ausztrál tudományos összefogás során derült fény arra, hogy egyetlen egy gén elcsípésével megengedhetjük magunkat, hogy annyit együnk, amennyit csak akarunk anélkül, hogy híznánk. Egerek esetében bizonyítottan.
Anyu esze, apu szeme?
Na de kire ütött ez a gyerek? Anyu esze, apu szeme, a nagyi keze - génjeinknek köszönhetően gyermekeinkben nem csak az édesanya és az édesapa vonásait, de akár a nagyszülők, dédszülők örökségét is felfedezhetjük. A tudomány fejlődésével az előző generációk fizikai és mentális tulajdonságai alapján egyre többet tudhatunk meg születendő babánkról.
Az elhízás nem csak életmódfüggő?
Látszólag egyszerű: azok, akik sokat esznek, elhíznak. Ezzel szemben a valóság sokkal bonyolultabb, hiszen sok nagyevő mégsem hízik el. Akkor mi is történik? Nézzük a géneket!
Génmódosított! - 2. rész
A génmódosítás voltaképpen egyidős az első civilizációkkal. Őseink módszerei és céljai persze mások voltak. De miket álmodik ma a tudomány a génmanipulációval kapcsolatban? Cikksorozatunk 2. része következik.
Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai
A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni.
Éjszakai bagoly létforma: génjeinkbe van kódolva?
Ha későn fekszel, és reggel gondjaid akadnak a felkeléssel, talán nem a te hibád. Egy új vizsgálat szerint egy génben, az úgynevezett CRY1-ban található változás megváltoztathatja a cirkadián ritmust, ami így a normális éjjel/nappal időzítéshez képest el van tolódva, ezzel problémákat eredményezve az alvás-ébrenlét ciklusban.