Nem a csomagolás minősíti a teát
- Dátum: 2013.02.01., 17:11
Napjainkban egyre kevésbé figyelünk arra, hogy ne csak a legújabb, legdíszesebb csomagolású, külsőleg csábító terméket emeljük le a polcról. Nem lenne szabad felednünk: nem minden arany, ami fénylik.
Az egyszerű csomagolás is kincseket rejthet. Hiszen nem csak szemünknek kell tetszenie annak, amit fogyasztunk, hanem bensőnknek, egész szervezetünknek is. A legjobb gyógyítókkal pedig a természet ajándékozott meg bennünket. Gondoljunk bele, az orvoslás évezredek óta használja hatásosan a gyógynövényeket, melyek a mai gyógyszeripar méltó elődjeinek tekinthetők. A gyógyteák fogyasztása a legősibb gyógymódok egyike.

Rengeteg ember fejében ezek a dolgok a babonák és vajákos asszonyok képzetével keverednek. Megint mások a „furcsa”, szokatlan ízre hivatkozva alapból rámondják: nem szeretem. Ám a gyógynövények ismerőit évezredes tudás vértezi fel. Olyan biztos tudás ez, mely ebben a percről percre változó, rohanó világában különösen csodálatra méltó.
Sokakat befolyásolnak a reklámok, a divat. Egy jól csengő márkanév erős csábítást jelent a fogyasztóknak, konkurenciát a gyógyteák felhozatalának. Manapság a piac kiszolgál bennünket, minden problémára találhatunk megfelelő szert a fitotékákban. Egy megbízható könyv segítségével, akár mi magunk is összegyűjthetjük házi patikánk alapanyagait. Ez a módszer olcsó, és rendkívül hasznos.
Tehát ne feledjük: egy jó csésze tea nemcsak testünket melegíti fel, hanem lelkünket is.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A kétszínűség valódi arca
A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.
Amikor a munkahelyed lassan felemészt
A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.