Jelek, hogy felszínesek kapcsolataink
A közösségi média felszínessé teheti kapcsolatainkat. Erről árulkodik, ha túl sok az ismerősünk, ha lájkok száma határozza meg önbizalmunkat, cukorkaként osztogatjuk a névjegyünket, és csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.
Hatékony tanulási módszerek
Tanulás… kinek mi jut róla eszébe? A kérdésre adott válaszok valószínűleg a paletta minden színében csillognának. A tudomány szerint azonban egyszerű a válasz a kérdésre: Hogyan tudunk hatékonyan tanulni?
A vonzalom szabályai
Ha egy tökéletes világban élnénk, a randizás nem lenne olyan stresszes tevékenység, amire külön fel kell készülni, elég volna csak lazán önmagunkat adni.
Tedd le a cigit!
Most, mikor minden rohamléptekben drágul, nincs is jobb pillanat, mint elkezdeni a cigarettázásról való leszokást. Még ma. Most. Ha nem az anyagiak miatt döntenénk így, akkor pedig azért javasolt, mert annyira egészségtelen és káros, hogy nem éri meg hódolni ennek az időtöltésnek. A dohányzás egy halálos szokás, mellyel a magunk és a körülöttünk élő emberek életét veszélyeztetjük.
Két kéz három gyerekre
Esküszöm, hogy nekiálltam. Megvolt a téma, az „ihlet” a laptop, az időm. Cikkírás három gyerek mellett. Én mindent megtettem. Élet három gyerekkel.
Legyél arra büszke, hogy nem vagy egyszerű nő!
Talán annyiszor hallottad már, hogy ez rossz dolog, hogy te is elhitted. Pedig nem az, éppen ellenkezőleg! Hányszor kaptad meg másoktól, hogy veled “nem egyszerű”, vagy “túl bonyolult vagy nekem” vagy nemes egyszerűséggel csak annyit, hogy “túl sok”? Ismerős?
A manipulátorok hálójában
Negatív szokásaink és berögződött magatartásformáink alapja a destruktív kritika. Az a fajta kritizálás, amelyet gyerekkorunkból hozunk. A felnőttkori viselkedés, a szellemi betegségek, a gyerekkori traumák feldolgozatlansága, az önkorlátozó hiedelmek, a belső gátak nagy része mind a gyerekkorból származik, hiszen ezek azok az évek, amikor kiépülnek a személyiségünk alapjai, a gondolkodásunk és az értékrendünk.
Spiritualitás és józan ész kettőssége
Szerintem már mindenki feltette magának a kérdést, hogy létezik-e Isten? Meg van-e írva előre a sorsunk? Mi van a halál után, félünk-e ettől, vagy esetleg a haldoklás fájdalmától félünk? Egyáltalán hogyan állunk ezekhez a témákhoz, mereven elutasítjuk az efféle transzcendens gondolatokat, vagy esetleg hiszünk benne. Bárhogy is legyen, a spiritualitás témája szerintem senkit sem hagy hidegen. Ebben az írásban arra próbálom meg keresni a választ, hogy mi is a spiritualitás, valóban jó hatással lehet-e a testi egészségünkre és, hogy milyen szerepe lehet ennek az életünkben.
Black Friday és ami mögötte van, avagy valódi kedvezmények vagy átverés?
A „Black Friday” - magyarul „Fekete Péntek” egy minden évben november végén beköszönő vásárlásra ösztönző program, kereskedelmi kedvezmény. Az akcióban részt vevő üzletek akár 50-70%-os kedvezménnyel csábítják a vásárlóikat. Mennyire valósak az ilyenkor csábító akciók? Valódi kedvezmények vagy átverés?
A serdülők lelki egészsége
Nemrég volt a Mentális egészség világnapja, melynek kapcsán a koronavírus járvány lelki egészségre való hatását is vizsgálták, s összefüggést mutattak ki a fiatalok lelki egészsége és a vírus között. Sajnos tény, hogy emelkedik világszerte az öngyilkosságok aránya a fiatalok körében, ezért pedig többnyire a serdülők mentális betegségei okolhatók.
Van-e tudományos alapja a horoszkópnak?
Az asztrológia és a horoszkópok vizsgálata már évszázadok óta része az emberiség történetének. Sokan komoly magyarázatokat látnak a horoszkópokban és mélyen hisznek is benne. Sokan viszont, csak viccből olvassák a lapok horoszkópos részlegét. De vajon van-e tudományos alapja az asztrológiának?
Mi lesz velünk a járvány után?
Elkezdődött a nyitás, sőt már hónapok óta tart is. Viszont van, ahol, a koronavírus még mindig tarol. Közben van Delta variáns, meg indiai mutáns is, ami valójában egy és ugyanaz, csak más néven. Emiatt beszélnek már negyedik hullámról is. Viszont mi lesz velünk akkor, ha vége lesz a járványnak? Vége lesz-e ennek egyáltalán? Lesz-e negyedik hullám
Pörgős város vagy nyugis falu? – avagy mit preferálunk költözéskor
Költözéskor sokakban felmerül a kérdés: hova költözzünk? Válasszuk a nyugis vidéket vagy a mindig pörgős várost? A döntést meghozni nem olyan egyszerű, mindkét életforma más és mindkettő mellett és ellen is szól érv.
Az ok, amiért nyári időszámítást szeretnék
Két hete jelent meg a Hajrá Egészségen egy átfogó cikk az óraátállítás és az időszámítások kérdéséről, különösen annak kapcsán, hogy az Európai Unió szeretné megszüntetni az évente két alkalommal történő rendszeres óraátállításokat. Hadd mutassak be egy személyes, mondhatni gyakorlati oldalt, hangsúlyozva azt, hogy tiszteletben tartom a korábbi cikkben leírt általános szempontokat.
Magyarországon már hamarabb kezdődnek a bulik
Nem tudom, hogy hazánkban a szórakozóhelyeknek és vendéglátó egységek 23 órakor történő bezárása vajon helyes lépés-e vagy sem. Ez talán már végzetesen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat és sokan veszíthetik el megélhetésüket is, másrészt viszont a valódi szakemberek a várható magas fertőzésszámra figyelmeztetnek. Éppen ezért kérdéses az a megoldás is, amit a helyek a bevételeik maximalizálására találtak ki.
Mennyire megbízhatóak a digitális lázmérők?
A kormányok eleddig ismeretlen helyzettel találták szembe magukat amikor beütött a járvány. Így a márciusi lezárások vagy éppen a mostani inkább megelőző intézkedéseket a magam részéről nem szoktam minősíteni. Én, és a környezetem is, egyaránt mindent megteszünk, ami általános egészségügyi előírás. Október 1-jétől kötelező lesz az iskolák bejáratánál a lázmérés. Az már azonban önmagában kérdéseket vet fel, mennyire megbízhatóak ezek a digitális lázmérők. Személyes példákon keresztül mesélek pár történetet.
Fejezzük be a kézilabda bajnokságokat (is) !
Most a profi sport irányába kacsingatok egy kicsit. Azért is elnézést kell kérnem, mert kiemeltem egy sportágat a többi közül. Pedig korona vírus idején tulajdonképpen egyik sportág sem különb a másiknál Csak azért teszem ezt mégis, mert a kézilabda egy kicsit a szívem csücske, és az egész országban népszerű. Szóval ideje lenne a bajnokságokkal leadni. Hogy miért? Mert egyszerűen nem lehet úgy edzeni és csúcsformában jönni, hogy ezt a szezont normálisan be lehessen fejezni.
Okozhat-e egy hazai sportesemény “létszámbummot” az adott sportágnak?
A kérdés jelenleg Magyarországon eléggé túlpolitizált, de mi próbáljuk ettől távol tartani magunkat. Ha a címben megfogalmazott kérdésre röviden akarnék válaszolni, akkor egyértelműen azt kell mondanom, hogy nem. Azonban nem is ilyen egyszerű a válasz erre a kérdésre, mert például hogyha akad egy kiugró eredmény ezen a világversenyen, akkor az bizony fiatal tömegeket vonzhat egy népszerű sportág irányába.
Pár perc és rend
Sokszor előfordul, hogy a hétköznapi rohanásban eluralkodik otthon a káosz, zsúfoltság, koszos edények, az előszoba tele pakolva, a székeken ruhák ledobálva, az ágy bevetetlen. Sokszor nincs időnk kitakarítani hétköznap, pedig mindössze pár perccel nagyobb rendet tarthatnánk, mint gondolnánk.
„Ki mint él, úgy ítél”
Az él a köztudatban, hogy a sportos lányok boldogtalanok, éhesek és agyongyötrik magukat órák hosszat az edzőteremben, holott ez nagyon sok esetben alaptalan általánosítás. Vajon mit gondolnak az egészséges életmódot élő nőkről és miért lesznek olykor gúnyolódás tárgyai?