Lelki felfrissülés a keszthelyi Pálmaházban
Kevesen tudják, hogy a keszthelyi Festetics-kastély csodálatos növényeket rejteget a kertjében, pontosabban a Pálmaházban. Ha szeretnénk egy kicsit kikapcsolódni, távol kerülni a világ zajától, akkor érdemes ide ellátogatni. Nyugodt környezetben különleges növényekkel randevúzhatunk.
Már maga a kastélykert is sétára hívogat: a hatalmas park szép szökőkutakkal, kedves ösvényekkel tarkított. Magát a pálmaházat nem is olyan egyszerű benne meglelni, egy kissé eldugott helyen található. Épp ezért fogjuk szeretni. Nem nagy, és nem hivalkodó, de az ott található növények és virágok annál inkább.
Belépve elfog minket az „esőerdő-hangulat”: soha nem látott növények vannak itt, vagy ismert növények, de soha nem látott méretükben. Némelyiküket szobanövényként tartjuk otthon, de bármit teszünk, sosem nő ekkorára. Burjánzik itt az élet: a növények a tetőig érnek, és kimásznak a tetőablakon.
Ha valaki a hibiszkuszok szerelmese, akkor főleg érdemes ide elzarándokolnia, nem fogja megbánni: mindenféle színváltozatban találkozhatunk itt ezzel a virággal. Csodáljuk meg teljes pompájában, de szagolgatni nem érdemes: sajnos nincs illata. A kinézete, hullámosan táncoló szirmai, tónusai azonban kárpótolni fognak minket.
Családi kirándulások programja is lehet a Pálmaház, gyerekekkel is érdemes ide eljönni. Ugyanis néhány kis állattal is összefuthatunk növény-néző körutunk közben. Színes papagájok biztosítják a természet természetes zajait, és kiscicák bujkálnak a levelek között, valamint reszelik a körmeiket a fás szárakon. A Pálmaház kertjében pedig halakat láthatunk a kerti tavakban, amelyek közül az egyik félig akvárium is: a tó oldalát üvegfal borítja, ahová néhány lépcsőn juthatunk le.
Találkozhatunk különleges kaktuszokkal, jázminokkal, egyenesen keleti tájakról ideutaztatott növényekkel, és titkaikat nappal őrző egyedekkel, amelyek csak az éj leple alatt illatoznak, s melyeket eredeti hazájukban denevérek poroznak be. Egynémelyikből még vásárolhatunk is, ha haza szeretnénk vinni belőle a szobába, vagy a sziklakertbe.
A korábbiakkal ellentétben azonban a frangipanikat (más nevén plumeria, hawaii rózsa) hiába keresi az idelátogató: azok már a somogyi Krisna-völgybe költöztek, ahol július-augusztusban lesz érdemes megtekinteni őket. Nyáron erről is beszámolunk.
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?