Tanácsadás a munka világához -Szegeden is nyílik a Nóra-Pont
- Dátum: 2015.10.13., 10:36
- Ábrahám Adrienn
- anyák, apa, család, esélyegyenlőség, férfi, fizetés, főnök, gyerek, karrier, kerekasztal-beszélgetés, kisgyerekes nők, kismamák, megnyitó, munkaerőpiac, munkahely, Nóra-Hálózat, Nóra-Pont, női vezető, nők, nyitórendezvény, nyugdíj
A Nóra-Hálózat olyan munkaerő-piaci szakmai hálózat, amelynek célja, hogy segítse a nőket, fejlessze képességeik és tehetségük érvényesülést, munkaerő-piaci esélyegyenlőségük megteremtését. Országszerte már több, mint tíz helyen vehetik igénybe a nők a képzett tanácsadók segítségét. A következő megnyitó pedig Szegeden lesz október 20-án.
Ismert tény, hogy a nők nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Először a gyermekvállalás várható, majd a valós ténye miatt kapnak nehezebben állást, a statisztikák szerint a fizetésük is jóval alacsonyabb férfi társaik bérénél, ahogy emiatt a nyugdíjuk is. A karrier-lehetőségeik szűkösebbek, Magyarországon egyelőre jóval kevesebb a női főnök, vezető.
A Nóra-Pontokon munkaerő-piaci és esélyegyenlőségi tanácsadáson vehetnek részt a nők, de egyes településeken, így Szegeden is a férfiakat is várják a tanácsadók, hiszen vallják: az egyensúly megteremtéséhez nekik is kulcsszerepük van. Fontos téma a családon belüli munkamegosztás, valamint a férfiak apai, családos szerepében való megerősítés is.
A Nóra-Hálózatot a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány hívta életre, amely zászlajára tűzte: működésével tesz a nők gazdasági függetlenségéért és munkahelyi esélyegyenlőségéért. A hálózat a nevét Ibsen Nórájáról kapta – a nyitórendezvényen ebből a műből hallgathatnak meg részleteket a résztvevők színészek előadásában.
Szegeden a 20-ai megnyitót követően ingyenes tanácsadással várják a célcsoportot a Megálló Közösségi Házban. A nyitórendezvény legizgalmasabb része a kerekasztal-beszélgetés lesz, ahol a szakértők a közönséggel együtt arról beszélgetnek majd, hogy miként egyeztethető össze a család, valamint a munkahely, továbbá hogy mit tehet a nő önmagáért, hogy nagyobb eséllyel induljon a munkaerőpiacon.
Bővebb információ a Nóra-Hálózatról a www.norahalo.hu weboldalon érhető el.
A szegedi Nóra-pont ingyenes nyitórendezvényére az alábbi linken lehet regisztrálni:
Regisztrálok a nyitórendezvényre ITT
További információ a tanácsadó pont facebook oldalán található: www.facebook.com/norapontszeged
Kép forrása: flickr.com, Tina Franklin
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.