Mozdulj ki a lakásból!
- Dátum: 2016.05.31., 14:49
- anyaság, boldogság, depresszió, home office, munka, otthoni munkavégzés, rugalmas munkavégzés, szabadidő, szabadság, testmozgás
A munkahelyi robot során áldott helyzetnek tűnhet, ha valaki otthon lehet a kisbabájával, vagy az otthoni munkavégzés előnyeit élvezheti. Mit nem adnánk még egy fél óráért, amit az ágyban heverészve tölthetünk, vagy ha legalább visszabújhatnánk oda, esetleg ha a kávénkat a saját ebédlőnkben fogyaszthatnánk el...? Érdekes kérdés, hogy tényleg ennyire rózsásak-e a mindennapok az otthonunk ölelésében.
"Home office" - az angol kifejezés otthoni munkavégzést jelent. Óriási igény lenne az otthon végezhető munkákra, a kényelemből vagy az élethelyzetből adódóan. Bele sem gondolunk, de az anyaság is egyfajta otthoni munka - akinek kisgyermeke van, pontosan tudja, hogy csak kívülről tűnik úgy, hogy otthon pihenhetünk, és nem csinálunk egész nap semmit. A gyerek mellett otthon dolgozni pedig egyenesen kihívás - ember legyen a talpán, aki a percenkénti figyelemfelhívó szavak és próbálkozások ellenére tökéletesen koncentrált tud maradni.

Mindemellett az otthonlétnek, otthoni munkavégzésnek természetesen rengeteg előnye van. Először is rengeteg pénzt megspórolhatunk, hiszen ilyen esetben nincs munkába járási költség. Mellette felügyeletet gyakorolhatunk gyermekeink, vagy háziállataink kapcsán. És tagadhatatlan, hogy a home office-szal járó rugalmassák áldásos. Érdekesség, hogy egy boldogságszintet kutató felmérésben a rugalmas munkalehetőség az első hat legfőbb boldogságra okot adó tényezőként szerepelt az emberek szemében.
A rugalmas munkarendben dolgozó otthoni munkavégzők és persze anyák látszólag örülhetnek, hiszen nem kell az évi meghatározott szabadsághoz alkalmazni, látszólag legalábbis több szabadidőt lehet beiktatni. Igen ám, de ez a fajta tevékenységrend átcsaphat a másik végletbe: esetlegesen több napot dolgozunk és kevesebbet szabadságolunk, mint azok, akik fix munkaidőben dolgoznak.
Az otthoni munkavégzés különös koncentráltságot és összeszedettséget igényel. Aki már próbált az otthonában pl. egy vizsgára felkészülni, az tudja, mennyi minden vonhatja el a figyelmünket otthon a munkáról. Nem is beszélve a külső elvárásokról és az esetleges elismerés hiányáról, amit azokkal szemben állítanak, akik home officeban tevékenykednek. A környezet legtöbbször azt látja, hogy "egész nap otthon vagy" - így van ez a babával töltött otthoni idő esetén is. Azt már nem érzékelik, hogy otthon ugyanannyira várnak ránk a teendők, mintha azokat egy irodában kellene elvégeznünk, a gyerek pedig szintén jelentősen lefoglalhatja a csak látszólag szabad időnket.
Érdekes az otthon töltött idő lelki hatása is: rövid távon üdítő és pihentető lehet, hosszú távon viszont lélekben kimerítőnek bizonyult a felmérések szerint. Miért? Mert már igaz, hogy "otthonról elindulni" és távol lenni jelentős energiabefektetést igényel, mégis azt találták, hogy a külső impulzusok feltöltenek, energetizálnak és felfrissítenek. Ugyanúgy, ahogy például a sportolás sem leolvaszta, hanem tuningolja az energiaszintünket.
Depressziós személyeknél azt találták, hogy az átlagosnál több időt töltenek az otthonukban valamilyen módon. Nem csupán a betegségükből fakadó bezárkózottság révén, hanem már korábban a személyiségükből adódóan. Az otthoni munka során megvan annak a kockázata, hogy keveset mozgunk, és másoknál kevesebbet tartózkodunk friss, szabad levegőn, ami lassítja a vérkeringést, és csökkenti a jó közérzetet biztosító hormonokat. Talán ebből fakadhat, hogy az otthonukban dolgozók önértékelése sem mutatott éppen jó értékeket - minden jel szerint kellenek a külső visszajelzések és élmények.
Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?
Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?
Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?